Régóta tart a vita a macskatartók között arról, kint vagy bent van-e jobb helye az állatnak. Történelmi távlatúnak persze nem nevezhetjük, hiszen 1950-ig – a macskaalom felfedezéséig – fel sem merült a gondolat, hogy a cica ne mozduljon ki a lakásból.
A legtöbb gazdi Európában kiengedi a macskáját. Becslések szerint a cicák 10 százaléka az, aki soha nem merészkedik ki a lakásból. Az USA-ban ennél kicsit magasabb arányuk, de ott erre bátorítják a macskatulajdonosokat. Az üzenet mögött az a folyamat figyelhető meg, ahogyan a macskák „fogyóeszköznek számító” egérvadászból társállattá váltak. Szeretjük őket, gondoskodunk rólunk. Nem mindegy, áldozatául esnek-e valamilyen kint rájuk leselkedő veszélynek, legyen szó akár az autókról, akár a FIV-vírusról.
Érvek a benti macskatartás mellett
Az első érv tehát az állat biztonsága és egészsége. A bent tartott macskák átlagban valóban tovább élnek és egészségesebbek a kintieknél. Elkerülik a harcot a fajtársaikkal, ami időnként igencsak vérre menő lehet, és például kutyák áldozatául sem esnek. Sokszor nem is lehetséges, hogy a cica kimenjen – például ha egy panellakás sokadik emeletén él.
A második szempont a környékbeli állatpopuláció megóvása, hiszen a macskák nagy ragadozók – egyes számítások szerint egyetlen példány évente száznál is több állatot öl meg, madarakat, rágcsálókat, rovarokat. Állítólag 63 gerinces faj kihalásához járultak már hozzá.
Nyilvánvalóan nem szabad kiengedni a süket macskákat, mert nem hallják a figyelmeztető hangokat. A teljesen fehér macskák – akik sokszor süketek is – gyakrabban szenvednek bőrrákban, ha sokat tartózkodnak a napon. A kopasz macskák (szfinx) bőre sem bírja, ha ki van téve a napsütésnek vagy a hidegnek. A hosszú szűrű fajtáknak – perzsamacska, Maine Coon, norvég erdei macska – ilyen problémájuk nincs ugyan, de a bundájuk rendben tartása embert próbáló feladat.
A kinti cicák élete
A kijáró macskáknak meg kell küzdeniük a fent említett veszélyekkel. Ezek közül az egyik legnagyobbat a közúti balesetek jelentik. A jó hír az, hogy ha a cica túléli az első évét, akkor már nagy eséllyel megmarad. A közúti balesetek áldozatai elsősorban a fiatalabb egyedek közül kerülnek ki, akik még nem tudják felmérni a veszélyt.
A másik hátrány, hogy meg kell küzdeni a konkurens macskákkal, akikből városi környezetben nagyon sok lehet. Némelyik állat számára ez nagyon nagy stresszt jelent, ami abban is megnyilvánulhat, hogy a gazdájával szemben is agresszív.
Emellett persze számos előnye is van a kinti létnek. A kijáró cicák felfedezhetik környezetüket, és annyit mozoghatnak, amennyit csak akarnak. Vadásznak, másznak, őrzik a területüket, és általában jóval vékonyabbak és izmosabbak is, mint benti társaik.
Úgy élhetnek, ahogyan egy „normális” macskának kell. Nem unatkpznak, és életük sok aspektusát kontroll alatt tarthatják. Lehetőségük van arra, hogy ösztönüknek megfelelően ragadozóként viselkedjenek – ez persze csak az ő szempontjukból előny. Azt is szabadon eldönthetik, hol végzik a dolgukat, és nyugodtan élesíthetik a karmukat a fatörzseken.
A vita nem dőlt el
Ahogy láttad, a benti és a kinti macskatartás mellett is súlyos érvek szólnak. Nincs is általában vett „helyes” válasz, a döntést mindig az adott állat és a környezet ismeretében kell meghozni. A lényeg az, hogy a lehető legjobb életet biztosítsuk házi kedvencünk számára.
Nyitókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix
