Az Akik maradtak 2020-as sikere után idén végre új filmmel rukkolt elő a(z eddig) két Oscar-díj jelölést bezsebelő Tóth Barna. A Mesterjátszma ugyan a pszichothriller műfajába sorolható, sokkal összetettebb és csavarosabb az a történet annál, semmint hogy egyetlen címkét aggassunk rá.
Az alkotók szerint a minőség inspirálta Tóth Barna kétszeres Oscar-díjra jelölt rendező legújabb alkotását, a Mesterjátszma című pszichothrillert. Ennél kifejezőbb hívószót valószínűleg nem is találhattak volna: a film „több szólamú” mondanivalója, zenei betétei, képi világa és ezek gyönyörű összefonódása amerikai filmeket megszégyenítő minőséggel rendelkezik.
Mesterjátszma: a történet dióhéjban
Márta (Varga-Járó Sára) és István (Váradi Gergely) az utolsó menekülővonattal igyekeznek elhagyni a felismerhetetlenségig rommá lőtt Budapestet 1956 novemberében. Nem csak ők igyekeznek maguk mögött hagyni a hazájukat, velük együtt ugyanis az egyház néhány felbecsülhetetlen értéktárgya is a nyugati határ felé robog. A regnáló hatalom hű szolgái (Péterfy Bori, Mácsai Pál) mindeközben egy papból, bizonyos B-ből (Hajduk Károly) igyekeznek kiszedni a kincsek hollétét, akinek a magánzárkában töltött hónapok viszont szép lassan kikezdik ép elméjét… A szereplők története egy minden eldöntő sakkjátszma során keresztezi egymást a vonaton, így a játék kimenetelén már nemcsak a kincsek sorsa, de a szerelmesek jövője is múlik.
Közteslét a vonaton
Egy sakk könyvhöz írt előszó adta Fonyódi Tibor forgatókönyvírónak az ötletet, miszerint érdemes lenne filmre adaptálni Stefan Zweig Sakknovella című művét. Ugyan az eredeti alkotás központjában egy ügyvéd áll, aki a II. világháborúban a nácik elől menekül, Fonyódi és a rendező Tóth Barnabás ügyesen adaptálták a történetet abba a korszakba, amikor hazánkban is sokakban megfordult a menekülés ötlete: az 1956-os forradalom és szabadságharc időszakára.
Tóth Mesterjátszmája azonban korántsem egy új ’56-os film, sőt! Alkotása sokkal inkább az akarva-akaratlanul felvállalt mártíromságot veszi górcső alá. (Tóth egyébként a történelmi környezet megértéséhez többek között elolvasta Mindszenty József Emlékirataim c. művét, Zweig-univerzumának könnyebb befogadásához pedig az író több alkotását is.)
A rendező véleménye szerint azonban mit sem ér a kiváló forgatókönyv, ha az nem társul a megfelelő vizuális háttérrel. A készítők a produkció kedvéért egy egész és két fél vasúti kocsit építettek, amiket a hiteleség miatt valódi korabeli kocsikról kölcsönzött ülésekkel, kilincsekkel, vészfékekkel és egyéb kiegészítőkkel rendeztek be. A film pszichedelikus miliője Szalai Károly vágó sajátos vágási trükkjeinek köszönhető, de Hujber Balázs látványtervező és Másik Szőke András operatőr munkája sem elhanyagolható jelentőségű a végeredmény szempontjából.
A pszichedelikus felhang persze nemcsak a cizellált vágásnak, hanem a színészek kiváló alakításának, egyúttal a fantasztikus castingnak is betudható. A rendező elmondása szerint ugyan a válogatásnál szempont volt a színészek népszerűsége, sokkal inkább az volt a prioritás, mennyire illik rájuk az adott szerep. Mácsai Pál és Péterfy Bori kettőse olyan különleges elegyet alkot a filmvásznon, amelyet csak ritkán tapasztalni magyar filmben: a nézőben csaknem hiányérzet támad, hogy nem jutott nekik több, közös jelenet a nagyjából másfél órás játékidő alatt.
A színészszakma nagyjai mellett a fiatal generáció is bemutatkozik a filmben: A besúgóval berobbanó Váradi Gergely ismét kiegyensúlyozott, hiteles alakítást nyújt. Partnere, Varga-Járó Sára első filmes színésznőként szintúgy gyönyörűen veszi az akadályokat, de a bebörtönzött papot játszó Hajduk Károly (Barna Oscar-díj közelébe került filmje, az Akik maradtak főszereplője) érdemeiről sem érdemes megfeledkezni. (Hajduk egyébként a bemutatót követő sajtótájékoztatón elmondta: egyszerre óriási kihívás és hálás feladat volt a megbomlott elméjű B-t eljátszani.)
A Mesterjátszma több szempontból is Tóth Barna „jutalomfilmjének” tekinthető: a rendező érzékelhetően lubickolt az összetett történetben és a pszichedelikus miliőben. Filmje egyszerre történelmi látlelet, pszichiátriai esettanulmány, thriller és szerelmi történet, amelynek végén lélegzetvisszafojtva szurkolunk két fiatalért, akik az ’56-os események miatt hontalanul tengenek a földi létben.
A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával, az Origo Film Group Zrt. Támogatásával, az Innoplay produkciójában és Romwalter Judit koproducer jóvoltából a SPARKS Camera&Lighting koprodukciójában készült. A Mesterjátszma november 9-től látható a mozikban.
Borítókép forrása: Mesterjátszma sajtó