Az ember fantáziáját mindig is izgatta a Hold, amelynek megkérdőjelezhetetlen hatásai vannak az életünkre. De vajon tudományosan megalapozott tény, hogy a telihold a pihentető alvás ellensége, vagy ez inkább csak önbeteljesítő jóslat? És mi a helyzet az időjárási frontokkal? Az alvás világnapján ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Kétségtelen, hogy a Holdnak komoly hatása van a földi életünkre. Gondoljunk csak az óceánokon, tengereken kialakuló árapály jelenségre, amely döntően kozmikus kísérőnknek köszönhető, pontosabban a Hold és Föld egymásra gyakorolt tömegvonzásának. De nemcsak bolygónk geológiai eseményeire, hanem biológiánkra is hat egyetlen holdunk, még az sem kizárt, hogy menstruációs ciklus 28 napos időtartama is a tőlünk átlagosan 384 ezer kilométeres távolságra lévő égitestnek tulajdonítható.
Nem véletlen, hogy számos babona és hiedelem köthető a Holdhoz, egyes népek ma is a Hold járása szerint kertészkednek, mert tapasztalatik alapján így nagyobbra, szebbre nő a zöldség. Nagyszüleink is teliholdkor ültették el például a hagymát, krumplit, hogy aztán azok később szép kerek, „telefejű” termést hozzanak. Emellett legendák egész sorát ihlette az égitest, ilyenkor történnek a nagy átalakulások: teliholdkor sok férfi át tud változni vérfarkassá, a vámpírokról nem is beszélve.
A Hold hatásainak ismeretében érthető, hogy sokan azt tapasztalják, hogy a telihold az alvásra, annak minőségére is hatással van. Lássuk, a feltételezésnek van-e tudományos alapja.
A telihold a pihentető alvás ellensége?
Az alvászavarnak sok oka lehet, egyik mumusnak éppen a telihold számít. Egyesek már előre tartanak a jelenségtől, esetükben akár önbeteljesítő jóslatról is szó lehet, annyira görcsölnek ugyanis a telihold miatt, hogy már csak ezért sem tudnak nyugodtan aludni. Így vagyok ezzel én is, miután egyszer, jó néhány évvel ezelőtt azt álmodtam, hogy a telihold az ágyammal együtt mágnesként vonzott magához, kivitt az ablakon át a sötét éjszakába, én pedig az ágyban fekve repültem az ég felé, a csillagok közé, ahol az ágy oldalába kapaszkodva kétségbeesetten keringtem a hideg világűrben. Aznap éjjel történetesen valóban telihold volt, és én azóta minden hónapban nyugtató hatású citromfűteával és melatoninnal készülök a rémes éjszakára…
Mások nem stresszelnek rá előre, csak utólag, a forgolódással töltött éjszaka után nézik meg a holdnaptárt, és döbbennek rá arra, hogy valószínűleg megint a fényes égitest volt a probléma okozója.
A SomnoCenter, az Alvászavar Központ szakértői szerint teljesen indokolt, hogy telihold idején többen küzdenek inszomniával. Ez egyébként független attól, hogy felhős-e az éjszaka, tehát nem csupán a szobába bevilágító holdfénytől alhatunk rosszabbul. Komoly kutatások igazolják, hogy a holdciklus befolyásolja az emberi alvást, akár tisztában vagyunk a holdfázisokkal, akár nem. A vizsgálatok az alvás alatti agytevékenységet (EEG) és a melatonin és kortizol stresszhormonok kiválasztását elemezték a holdciklus több időpontján. A kapott eredmények alapján a kísérleti alanyok teliholdkor átlagosan öt perccel később tudtak csak elaludni, reggel viszont 20 perccel korábban felébredtek, a mélyalvásuk az úgynevezett non-REM fázisban pedig nagyjából 30 százalékkal csökkent. Mindemellett szubjektív beszámolókban is panaszkodtak a nehezebb alvásra a résztvevők.
A jelenség tehát létezik, az okait viszont eddig nem sikerült feltárnia a tudománynak. Egyes kutatók szerint ennek gyökere az ősi múltba vezet vissza, amikor a Hold nagyobb befolyással volt az emberi viselkedésre. Az emberek akkoriban gyakran a szabad ég alatt éjszakáztak, az állatvilág és más emberek támadásainak kitéve. Mivel telihold idején az éjszakák világosabbak voltak, így annak a veszélye is nagyobb volt, hogy a pihenőt támadás éri; vagyis azok maradhattak nagyobb eséllyel életben, akik ezeken az éjszakákon csak felszínesen pihentek, mert közben „fél szemmel” figyelték a környéket. Az ilyesfajta evolúciós reflexek évezredek során sem kopnak ki teljesen az emberből, ezért lehet ez a telihold idején jelentkező alvászavar egyik magyarázata.
Mások egyszerűen elfogadják azt, hogy a Hold hatással van az életünkre, hiszen, ha a nagy víztömegeket – a tengereket és az óceánokat – meg tudja mozgatni, miért ne tudna változásokat okozni a parányi ember szervezetében? Ha már a víznél tartunk, már csak azért is kézenfekvő ez a feltételezés – mondják –, mert az emberi test tömegének több mint a fele víz.
A jelenség pontos tudományos magyarázata tehát még várat magára, addig amíg erre fény derül, tetszőlegesen választhatunk magunknak elfogadható indokot, például a fenti feltételezések közül.
Érdekes még megjegyezni, hogy ugyan az alvajárást is hajlamosak vagyunk a Hold számlájára írni, az égitestnek valójában semmi köze nincs az éjszaka öntudatlanul sétáló „holdkórosokra”.
A frontok is hatnak az alvásra
A telihold mellett sokan megérzik az időjárás hirtelen változásait is, egy-egy front alaposan megviseli az arra érzékeny embereket. De vajon mi ennek az oka? Először is a páratartalom: melegfront esetén nő, míg hidegfront esetén csökken ez az érték. Ha nem megfelelő, esetleg hirtelen megváltozik hálószobánkban a páratartalom, felületesebbé válik alvásunk, gyakrabban felriadhatunk éjszaka és nehezebben tudunk visszaaludni. Az ideális páratartalom felnőttek számára 40-60, gyermekek esetén 60-70 százalék között van, ez biztosítja a pihentető alvást – ezt szellőztetéssel, párologtatással tudjuk optimalizálni.
A fronthatás másik velejárója az ingadozó légnyomás, amely szintén befolyásolja a pihenés minőségét. Gyakran vérnyomás-ingadozást is előidézhet, akár még álmunkban is, a szervezet pedig mindezt észleli és felébreszt bennünket, így nehezen vagy egyáltalán nem jutunk el a pihentető mélyalvási fázisba. Ha frontérzékenyek vagyunk, figyeljünk kiemelten erre, B1, D, és E-vitamin bevitellel enyhíthetjük kicsit a panaszokat. Magas kálium- és magnéziumtartalmú ételek, mint az alma, a banán, a szőlő, a burgonya, olajos magvak, halak fogyasztása is segíthet megelőzni a kellemetlen pillanatokat.
Ma van az alvás világnapja
Ma nemcsak telihold van, hanem az alvás világnapja is, amelyet minden évben március harmadik hetének péntekjén, azaz a napéjegyenlőség előtti hét ötödik napján ünnepelnek. Az Egyesült Államokban 2008-ban indult a kezdeményezés, amelyhez évről évre egyre többen (ma már több mint 50 országban, többek közt hazánkban is) csatlakoznak, helyi szinten szerveződő aktivitásokkal. A World Sleep Day elsősorban az egészséges alvás fontosságára szeretné felhívni a figyelmet.
A tartós kialvatlanság csökkenti a koncentrációs képességünket, rontja a mentális állapotunkat, hosszabb távon pedig komoly vérnyomás- és keringési problémákat is okozhat. A cirkadián ritmus felborulása sajnos napjainkban aktuálisabb, mint valaha, a Covid egyik kellemetlen utóhatása is lehet a késleltetett alvásfázis-szindróma. Ha rosszul alszunk, akkor először is tegyünk meg mindent azért, hogy a megfelelő körülményeket biztosítsuk magunknak a pihenéshez: mindig azonos időpontban térjünk nyugovóra, igyekezzünk a hálószobában megteremteni a megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat, és elalvás előtt néhány órával már ne fogyasszunk nehéz ételeket, koffeintartalmú italokat, ne együnk édességet. Sőt, ha tehetjük, elalvás előtt 3-4 órával legyen az utolsó étkezésünk.
Ha ezek után is álmatlanul forgolódunk (ráadásul nincs se telihold, se front), akkor mielőbb járjunk utána, hogy mi okozhatja a problémát. Elvégezhetünk például egy alvászavar-tesztet, és ha szükséges, menjünk el alvásvizsgálatra.
