Születése óta reflektorfényben él, ott van a pénzérméken, bélyegeken és ajándéktárgyakon, több, mint kétszázszor játszották már el a filmekben, nem csoda, hogy úgy érezzük, mindent tudunk róla. Most hoztunk öt kevésbé ismert tényt II. Erzsébet királynőről.
1952. február 6-án, hetven éve iktatták be Elizabeth Alexandra Mary Windsort, vagyis II. Erzsébet királynőt mint az Egyesült Királyság és a Brit Nemzetközösség uralkodóját. Fél évig tartó eseménysorozat veszi ma kezdetét, hogy méltóképp megünnepeljék a királynő platina jubileumát, mi pedig a mai jeles nap alkalmából összegyűjtöttünk öt érdekességet, amit talán nem mindenki tudott II. Erzsébetről.
A rekordok királynője
II. Erzsébet királynő a mai nappal a leghosszabb ideje regnáló brit-skót uralkodó – 2015 szeptemberéig ükanyjáé, Viktória királynőé volt ez a cím – , a világ leghosszabb ideje trónon ülő nője és a legidősebb a jelenlegi uralkodók közül. Tizennégy miniszterelnök töltötte le hivatali idejét, mióta ő uralkodik, közülük Winston Churchill volt az első. 2012-ben a Guinness Rekordok Könyvébe azzal is bekerült, hogy ő a leggazdagabb királynő a világon, vagyona több, mint ötszáz millió dollárra rúg, melybe beletartoznak vidéki rezidenciái, ékszerei, műkincsgyűjteménye és még sok egyéb más is. A gyémántjubileumára, vagyis uralkodásának hatvanadik évfordulójára rendezett vízi parádén 670 hajó úszott a Temzén, és a monumentális ünnep is bekerült a rekordok közé.
Magyar gyökerek
Szoktuk mondani, hogy a magyarok mindenhol ott vannak a világban, és noha ez egy kicsit túlzás, de a királynő felmenői között is bizony találunk olyat, aki országunk szülötte. Egyik ükanyja ugyanis a magyar származású Rhédey Klaudia grófnő volt, aki Erdőszentgyörgyön született 1812 őszén. Húszéves korában sétalovaglás alkalmával ismerte meg férjét, Lajos Frigyes Sándor württemberg-tecki herceget (akit amúgy igazából Alexander von Württembergnek hívtak, de mi szeretünk mindent magyarosítani), és állítólag rögtön egymásba szerettek. A herceg családja ellenezte a frigyet, mert a Rhédeyeket rangon alulinak tartották, ennek ellenére három évvel megismerkedésük után a fiatalok egybekeltek. 1837-ben megszületett fiuk, Ferenc, aki így szintén hercegi címet birtokolhatott, ezért aztán királyi családból is választhatott leendő arát – így is tett, feleségül vette a brit Viktória királynő unokanővérét, Viktória Mária cambridge-i hercegnőt. A frigyből született gyermekek egyike, Teck Mária a királynő unokájához, Albert walesi herceghez adták hozzá, utóbbi azonban elhunyt, így Mária később annak sógorához ment feleségül. Ez a sógor pedig György yorki herceg volt, aki V. György néven foglalta el a trónt 1910-ben – és ő volt II. Erzsébet nagypapája.
Esküvői ruhája
1947-ben kötötte össze életét Fülöppel a londoni Westminster-apátságban, ikonikus, a reményt jelképező ruháját Sir Norman Bishop Hartnell tervezte, és 350 nő készítette el 7 hét alatt. Ekkor még csak két évvel jártunk a második világháború után, melynek hatását a szigetország ekkor még jócskán érezte. Így a virágokkal telehímzett, kristályokkal és gyöngyökkel díszített, négy méter uszállyal megtoldott ruha anyagát „kuponokkal” (ratio coupon) fizette ki. Ezekből a kormány is adott neki, és a brit lakosságból is érkeztek felajánlások – utóbbiakat viszont visszaküldte, mert ezek nem voltak átruházhatóak.
Bejárta a világot
Uralkodói feladatai közé tartoznak a korona képviseletében tett utazások, melyek során több, mint 90 ezer kilométert utazott már szerte a világban – ezzel is rekorder az uralkodók között – , száztíz országban járt a kis szigetektől elkezdve a hatalmas birodalmakig és meglátogatta a Nemzetközösség minden államát. Ezen a térképen lehet böngészni, hogy mely életszakaszában milyen apropóból hová látogatott el 1953 óta. A legtöbbször Kanadába utazott, huszonhét alkalommal, nálunk legutoljára 1993-ban járt, akkor nemcsak a fővárost látogatta meg, hanem Kecskemétet és Bugacot is, ahol népzenével és pálinkával üdvözölték őt és férjét.
Ugyan a királyi család többi tagjának igen, a királynőnek nincs szüksége útlevélre, mivel az állam minden ilyen iratot az ő nevében állít ki, és ugyanígy vezetői engedély sem szükségeltetik a számára. Emellett viszont bármikor külföldre utazik, neki is igazolnia kell magát, leadva nevét, nemét, korát, címét és születési helyét.
Útjai során egyébként van számos dolog, amit mindig elcsomagolnak neki, ezek közé tartozik – bizarr de érthető módon – egy szett fekete ruha, hogy ha váratlan haláleset történik, abban tudjon megjelenni a kamerák előtt. Ezt a gyakorlatot egy szomorú esemény indokolta, ugyanis 1952-ben édesapja halálakor Kenyában tartózkodott, ahová nem vitt magával gyászöltözéket, azonban helytelennek gondolta, hogy hazatértekor színes ruhában lépjen ki a repülőből. Így addig nem hagyta el a gépet, amíg oda nem szállították neki a sötét kosztümöt. A ruhán kívül még van egy furcsaság, ami minden utazáskor a kísérőinél van: tartalék a véréből, ha bármi baj lenne. Ezek egyébként nem csak rá, hanem a királyi család minden tagjára érvényesek.
Levelezés
Erzsébethez naponta két-háromszáz levél érkezik alattvalóitól, melyek iránt nagy lelkesedéssel fordul és amelyekben a legkülönbözőbb témák merülnek fel a macskáktól elkezdve a teázásig. Egy adagot ő maga olvas el belőlük, a többiről a személyzete gondoskodik, és igyekeznek válaszolni rájuk. Ajándékot nem szabad neki küldeni, csapata egyszerűen nem fogadja el azokat, a leveleknek azonban semmi akadálya, aki üzenne számára, ezen a címen teheti meg: Her Majesty The Queen, Buckingham Palace, London SW1A 1AA. Itt pedig további jó tanácsokat találhatunk az illendő formátummal és megszólítással kapcsolatban.
Borítókép forrása: Northfoto
