Családja körében, hosszú betegség után hunyt el a színészlegenda, Haumann Péter. Egy ország gyászolja.
A Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas Haumann Péter, a Nemzet Színésze, aki pár hete töltötte be 81. évét, „méltósággal viselt hosszú betegség után hunyt el szombat délután”, írja a HVG.
A Színház-és Filmművészeti Főiskola elvégzése után Debrecenbe ment játszani, majd Pécsre, és innen a fővárosba, ahol több színháznak is tagja volt. A Madách Színházban vezető társulati tag lett, az itt 1983-ban bemutatott Macskákban is játszott, ennek a darabnak tavaly volt az 1500. előadása, a jubileumra ő is visszatért. 1994-től 2016-ig a Katona József Színház társulatát erősítette. Jelentős szerepe voltak Szókratész, játszott Az eltört korsóban (Ádám), Az ügynök halálában, A fösvényben (Harpagon), a Valahol Európában című darabban (Simon Péter) és az Őrült nők ketrecében is (Albin). De nemcsak színészként, rendezőként is tevékenykedett.
A tévénézők láthatták III. Richárdként, a Keménykalap és krumpliorr című sorozatban, az Indul a bakterházban és a Fekete gyémántokban is, de Haumann Péter a filmezést a kétezres években sem hagyta abba – ott volt a Magyar vándorban, a Kossuthkifliben és a Vizsgában is.
Majdnem egy éve az ATV Húzós című beszélgetésében jelentette be, hogy visszavonul a szakmától, és elmondta azt is, hogy nincs benne hiányérzet, bár nem játszott el mindent, amit szeretett volna, már nem akar visszatérni, és ezért nem is fáj a szíve.
Jászai Mari-díjat kétszer kapott (1970, 1972), 1985-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, a Nemzet Színészei közé pedig 2010-ben választották be Kállai Ferenc helyére.
1979 szilveszterén ő, Márkus László és Körmendi János „meghekkelte” Csehov Három nővér című drámáját, amikor a női főszerepeket ők játszották el – hatalmas siker lett a paródia. A január közepi tévés ismétlést követően pedig a Madáchban az eredeti darab volt műsoron, de a színészek nem tudták végigjátszani, mert a közönség dőlt a nevetéstől, mindenki a tévés verzióra asszociált, pláne úgy, hogy az abban szereplő Márkus itt Kuligint játszotta.
Aki nem a színpadról vagy a tévéből ismerte, az bizonyára szinkronmunkái miatt zárta a szívébe, különösen sok gyerekkori emlék kapcsolódhat hozzá. Ő kölcsönözte hangját Hókuszpóknak a Hupikék törpikékből, Safraneknek a Macskafogóból, Csingilingnek a Kutyák és macskákból illetve Szendének a Hófehérke és a hét törpe rajzfilmből. Ő viszont ezt talán kissé nehezményezte, egy 2016-os interjúban azt mondta:
„Szinte már kínos, hogy ilyesmikre emlékeznek, mint a Safranek meg a Hókuszpók, közben meg játszottam én III. Richárdot, II. Richárdot, Dosztojevszkij-figurákat, de ezekre valamiért nem. Olyan kevés marad meg a színészből.”
Haumann Péterből viszont nagyon is sok marad meg, szeretettel emlékezünk rá!