Főnöknek, csoportvezetőnek lenni korántsem gyerekjáték, ahogy amögött is rengeteg munka áll, hogy csapatunkból, beosztottjainkból a lehető legtöbbet hozzuk ki.
Sok cégnél szerveznek vezetőképzőket, ahol megtanítják annak alapjait, hogyan hozhatunk ki egy senior pozícióból a legtöbbet, mitől válik valaki jó főnökké anélkül, hogy átesne a ló túloldalára. Nézzük meg, vajon mikre érdemes odafigyelnünk, miután egy csapat élére küzdöttük magunkat.
Bizalom
Nem igazán kell magyarázni, miért ez áll a listánk első helyén. Bizalom nélkül nincs hatékony csoportmunka, együttműködés, ha mindig kételkedünk a mások által elvégzett munkában vagy a döntéseinkben, az megmérgezi a légkört. Meg kell tehát adnunk egy alapvető bizalmat, amit aztán – adott esetben, ha rászolgál – elvehetünk a másiktól, de semmiképp se kezdjük úgy az együttműködést, hogy „Az én bizalmamat bizony ki kell érdemelni!”.
Érthető, világos elvárások
Ez már a nulladik naptól kezdve fontos, csakúgy, mint a következetesség – hiszen ha homályos, egymásnak ellentmondó utasításokat, elvárásokat fogalmazunk meg mások felé, akkor miért is lenne az elvégzett feladat vagy projekt olyan, amilyennek a fejünkben képzeltük?
Tisztelet minden egyes csapattag iránt
A csapatot, a ránk bízott embereket nem csak egy egészként kell kezelnünk, hanem mindegyikükre külön-külön is figyelmet kell fordítanunk. Ennek első lépése a tisztelet, és igényeik figyelembevétele – legyen ez konkrét munkafeladat kapcsán, vagy mondjuk a szabadságolások tekintetében. Nem kell túlzásba vinni és a legjobb barátokká válni mindenkivel, de igenis fontos, hogy ne csak személytelen viszonyok alakuljanak ki, amelyekben kizárólag a munkahelyi ügyekről esik szó.
Érzelmi intelligencia
Ez kapcsolódik az előző pontokhoz, miszerint nem robotokat, hanem érző embereket irányítunk, így tehát nem csak az számít, hogy elvárásainkat világosan közöljük, hanem azt olyan formában tegyük, ami motiváló. Nem mézesmázos hangnembe való csomagolásra gondolunk, hanem arra, hogy legyünk nyitottak mások felé, figyeljük meg, kinek milyen a stílusa, kivel hogyan a legcélravezetőbb kommunikálni. Az érzelmi érettséget szerencsére meg lehet tanulni.
Kommunikáció
Ha már szóba jött, akkor szenteljünk neki egy külön bekezdést, hiszen a kommunikáció nemcsak a párkapcsolatokban, hanem munkahelyi berkekben is elengedhetetlen – de az legyen nyílt, asszertív, semmiképpen sem passzív-agresszív, tőmondatokban való üzengetés. Ha csend van, az nem egyenlő azzal, hogy a dolgok rendben mennek, és többre kell, hogy értékeljünk egy vitát a látszólag békés hallgatásnál.
A beosztottak közti kapcsolatok figyelése
Nem kell óvónénikként/bácsikként beleavatkozni, de tudjuk, hogy egy csapat dinamikája szempontjából lényegesek a tagok közti viszonyok is – és ha két-három ember valamilyen oknál fogva nem jön ki jól egymással, érdemes lehet utánajárni az okoknak. Pártatlannak maradni egy ilyen helyzetben elengedhetetlen, nem is nekünk kell igazságot tenni, de ha a munka rovására megy egy-egy nézeteltérés, összetűzés, akkor beavatkozhatunk – egyéb esetben nem.
A pozitivitás motivál
… nem pedig a lehúzás, a negatív kritika. Természetesen mindenkinek szüksége van arra, hogy értékeljék az általa elvégzett munkát, a tudtára adják, ha hibázott – és azt is, amikor jól teljesített. Sokan alábecsülik a dicséret erejét, a kedves szavakat, a kimondott pozitív értékelést, és milyen rosszul teszik!
Sokszínűség a csapatban
Ha van lehetőség saját magunk összeállítani azt a társaságot, akikkel együtt fogunk dolgozni, akkor törekedjünk a sokszínűségre a válogatáskor. A munkakör betöltéséhez kapcsolódó alapvető elvárások, a szükséges tudás mellett érdemes különböző háttérrel rendelkező embereket, esetleg eltérő temperamentumú jelölteket felvenni, akik jól kiegészíthetik egymást a mindennapok során, valamint más és más feladatokat bízhatunk rájuk.