Szinte láthatatlan, de annál veszélyesebb: a mikroműanyag

Mostanában egyre több szó esik a mikroműanyagokról, és sajnos nem is ok nélkül: ezek a parányi műanyagrészecskék hatalmas pusztítást végeznek a környezetben, beleértve a mi egészségünket is. Ha nagyon röviden szeretnénk megfogalmazni, a saját szemetünk szép lassan visszahullik ránk.

Szemléltetésképpen: az aktuális becslések szerint csak Európában évente 75-300 ezer tonna mikroműanyag kerül a környezetbe.

Mikroműanyag, avagy az óceáni világ láthatatlan gyilkosa

Szintén aggasztó, hogy jelenleg a világ óceánjaiban ötszázszor annyi mikroműanyag található, mint ahány csillag van a galaxisban. A szakemberek szerint ráadásul a mikroműanyag-szennyezés visszafordíthatatlan, elpusztítja az óceánok élővilágát, és súlyosan veszélyezteti az emberek egészségét is. A mikroműanyagokat továbbá az óceáni élővilág láthatatlan gyilkosainak is nevezik, mivel naponta több tucat tengeri élőlény (köztük teknősök és madarak) elpusztul a lenyelt mikroműanyag-szemcséktől, amik elzárják az állatok emésztőrendszerét.

Mi köze a mikroműanyagoknak a ruhákhoz és a koronavírushoz?

Egy percig se gondoljuk, hogy a mikroműanyagok csak az állatvilágra jelentenek veszélyt: a legújabb kutatások szerint ugyanis az emberi egészséget szintén veszélyeztetik, a problémát ráadásul tovább tetézi a koronavírus. A hollandiai Groningen Egyetem, a Holland Alkalmazott Tudományos Kutatási Szervezet, valamint a Plymouth Marine Laboratőrium munkatársainak megfigyelése szerint a két leggyakrabban a levegőbe kerülő mikroműanyag, a poliészter és a nejlon (az általunk viselt ruhák több mint felének legfőbb alkotóelemei) könnyedén belélegezhető, így azok a tüdőbe juthatnak.

Műanyag Zacskó A Tengerben
Kép forrása: Shutterstock/Puzzlepix

Kísérletük során a kutatók petricsészében „miniatűr tüdőket” növesztettek, majd kitették azokat mikroműanyag-szennyezésnek, és megvárták, mi történik. Kiderült, hogy a mikroszálak megakadályozzák a tüdő normál regenerálódását, mindez pedig a szerv roncsolódásához vezet. A mikroszálak miatt gyulladás alakul ki a szervezetben, ami ellen az immunsejtek teljesen tehetetlenek, nem tudják megsemmisíteni őket. Az eredmények alapján a mikroszálak a magzatokra, kisgyermekekre és a koronavírussal fertőzöttekre még veszélyesebbek – hiszen az előbbiek tüdeje még nem fejlődött ki, utóbbiakét pedig megtámadta a vírus, így a szervezetnek azzal is meg kell küzdenie.

A nanorészecskék tekintetében (amelyek éppoly aprók, mint a COVID-19 vírusrészecskéi) még rosszabb a helyzet, hiszen szervezetünk egyáltalán nincs felvértezve ellenük tekintve, hogy a tüdő nem rendelkezik olyan mechanizmussal, amellyel megtisztíthatná magát tőlük. Egy 2020-ban publikált, patkányokon végzett kutatás szerint például a várandós nőstény által belélegzett nanoméretű műanyagrészecskék nemcsak, hogy ott keringenek az állat szervezetében, de kimutathatóak a placentában, sőt a magzat szinte minden egyes szervében is, így a szívben, a tüdőben, a májban, a vesében, sőt az agyban is. És bár az emberi egészségre gyakorolt hatásai egyelőre ismeretlenek, az már bizonyított, hogy a még meg nem született csecsemők méhlepényében kimutatható a mikroműanyag-szennyezés.

A textiliparban dolgozók körében ugyancsak készültek hasonló vizsgálatok: az egyik vizsgálat résztvevőinek például a harminc százaléka kénytelen volt leszámolni munkahelyén, mivel olyan mértékű tüdőkárosodást szenvedtek, hogy képtelenek voltak folytatni a munkájukat. Az egészségre káros textilszálak azonban a gyárak mellett a mi környezetünkben is megtalálhatók. A tudósok következő feladata kideríteni, hogy milyen mértékben vannak jelen ezek a részecskék az otthoni környezetben, illetve milyen jelent-e kockázatot az emberi szervezetre, és ha igen, milyen mértékűt.

Mit tehetünk otthon?

Mivel a háztartásban keringő pormennyiség mintegy harmada mikroszál, ezért nagyon fontos a rendszeres szellőztetés és porszívózás, a ruhák friss levegőn történő szárítása (amikor és ahol ez lehetséges), illetve próbáljuk meg minél több természetes anyaggal gazdagítani otthonunkat, például fapadlóval, pamutfüggönnyel és pamut ágyneműhuzattal, gyapjúruhákkal. Használhatunk továbbá speciális szűrőt a mosásnál, ami akár kilencven százalékkal csökkentheti a mikroműanyag-kibocsátást. (Egyetlen mosásnál akár kilencmilliárd mikroszál is a szennyvízbe kerülhet egy új kutatás szerint). Végül, de nem utolsó sorban rendszeresen iktassunk be műanyagmentes időszakokat, és próbáljuk életünk minél több területén kerülni a műanyaghasználatot. Ha nem tudjuk, hogyan kezdjünk bele, vagy esetleg motivációt keresünk, ebben az applikációban megannyi praktikus tippet kaphatunk.

A témáról bővebben a Humusz.hu cikkében olvashatsz.

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

A sikeres nők hét szokása