Körülbelül egy éve keringett a közösségi médiában az a poén, hogy 2015-ben mindenki rossz választ adott arra az állásinterjúkon megszokott kérdésre, hogy hol látja magát öt év múlva. Valóban nem lehetett tudni, mennyire a feje tetejére fogja állítani az életünket a koronavírus-járvány. Ma is csak találgatni tudjuk, meddig marad velünk, és milyen hosszú távú hatásai lesznek.
A járvány legkomolyabb hatása kétségtelenül az volt, hogy egyes ágazatokat – például a turizmus-vendéglátást – romba döntötte, aminek nyomán emberek tízezrei maradtak munka nélkül, mentek külföldre, vagy képezték át magukat, és próbáltak szerencsét új ágazatokban. A turizmus-vendéglátás hiába éledezne most – legalábbis addig, amíg el nem kezdődik a negyedik hullám –, lehet, hogy éppen a szakképzett munkaerő hiánya lesz a növekedés gátja.
Felvetődtek olyan komoly filozófiai kérdések is, hogy mi történik, amikor szembekerül az egyén szabadsághoz való joga és s közösség által bevezetett korlátozások sora: karantén, maszkviselési kötelezettség, vagy akár az, hogy egyes munkahelyek kötelezővé tették/tennék alkalmazottaik számára a védőoltást. Ezekre a kérdésekre nincsenek jó válaszok, mindenkinek magának kell megtalálnia a megoldást.
Meggyorsult a digitalizáció
Bizonyos folyamatokat meggyorsított a Covid19, például a digitalizációt. Közép-Kelet-Európa országai 2019-ben még viszonylag keveset használták a készpénzmentes fizetést, 2021 októberében azonban egy kutatás szerint már a megkérdezettek 83 százaléka üdvözölte ezt a lehetőséget.
Az oktatás digitalizálódásának mindannyian a tanúi voltunk vagy úgy, hogy a barátaikról hallottunk róla, vagy testközelből – ha a saját gyerekeink is érintettek voltak. Születtek jó és kevésbé jó megoldások – ez nagyrészt a pedagógus lelkesedésén vagy kreativitásán múlt. Az azonban tény, hogy ez az út elkerülhetetlen volt, legfeljebb gyorsabban léptünk rá.
A másik nagy változás a home office térnyerése volt. Kiderült, hogy az online platformok – Zoom, Teams, Google Meets stb. – remekül beválnak a személyes meetingek helyett, és a munkát is hatékonyan el lehet végezni otthon. Sok cég ezért Magyarországon is vagy megtartotta a home office-t, vagy hibrid munkarendre állt át, mint például a SAP vagy az Egis Gyógyszergyár.
Időzített bombák az egészségünkkel kapcsolatban
A pandémia egészségügyi hatásai is igen jelentősek. Sem azt nem tudjuk, milyen hosszú távú hatásai lesznek az oltásoknak, sem azt, mit okoz hosszú távon a megbetegedés. A Mayo Klinika tanulmánya szerint a legtöbb fertőzött néhány héten belül kiheveri, de vannak, akiknél később jelentkeznek súlyosabb tünetek. Jóllehet a koronavírus elsősorban a tüdőt támadja, károsíthatja a szívet, a veséket és az agyat is.
Van egy másik időzített bomba is: a járvány miatt elmaradtak a szűrések, nekem például két időpontom volt emlőrák-szűrésre, mind a kettőt törölték. Magyarországon a tüdőrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés. Utoljára az 1980-as évek végén voltak olyan kedvezők a betegség statisztikái, mint 2020-ban, de sajnos nem azért, mert váratlanul ennyit javult a helyzet. Nagyon sok betegséget egyszerűen nem diagnosztizáltak, mert az emberek nem jutottak el orvoshoz. De a tüdőrák – és nyilván a többi betegség, köztük a mentális betegségeké is, élén a depresszióval – időzített bombája ketyeg, és egyszer robbanni fog.
Mikor tér vissza az életünk a rendes kerékvágásba?
A címben szereplő kérdésre ebben a pillanatban valószínűleg senki nem tud hiteles választ adni. Arról kaphatunk legfeljebb képet: mit gondolnak a többiek. 2021 októberében publikálták egy amerikai kutatás eredményeit a usnews.com-on, amiből kiderült, hogy a megkérdezettek 30 százaléka szerint több mint egy év kell ahhoz, hogy visszakapjuk a „régi” életünket. Idén júniushoz képest csaknem megháromszorozódott a számuk, ami elsősorban a delta-variáns előretörésével magyarázható. Tíz százalék szerint az életünk soha nem lesz már olyan, mint a járvány kitörése előtt volt.
Nyitókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix
