A járvány vége vagy valami rosszabb? Minden, amit az omikron-variánsról eddig tudunk

Nemsokára két éve, hogy a koronavírusok egyik, emberre is veszélyes alfaja, a COVID-19 felforgatta a mindennapjainkat. Azóta ömlik ránk az információ a betegséggel, a tünetekkel, terjedéssel kapcsolatban, mostanában pedig a deltának nevezett variáns után egy új, az omikronnak elnevezett változat is felütötte a fejét. Cikkünkben összefoglaltuk, mit tudnak eddig róla a szakemberek.

Novemberben azonosították elsőként a koronavírus új variánsát Botswanában, mely – folytatva a korábbi változatok névadási metódusát, a görög ábécé egyik betűjét – az omikron nevet kapta. De hogy ugrottunk a hírhedt deltáról egyből az omikronra, ami az ábécé 15. betűje? Nem volt szó semmiféle ugrásról, a többi betűhöz is tartoznak variánsok, ám azokról azért nem hallottunk, mert egyrészt nem jelentettek exponenciálisan nagyobb egészségügyi fenyegetést, mint elődjeik, másrészt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szándékosan hagyott ki néhány elnevezést. A sorban a “nű” következett volna, melyet angolul “nu”-nak ejtenek, ez viszont nagyon hasonlít a “new” vagyis “új” szóra, így az elnevezés nagyon sok bonyodalmat és félreértést szült volna a híradásokban. A “kszí” betűt angolul “xi”-nek írják, és gyakori vezetéknév Ázsiában, sőt, a kínai miniszterelnöké (Xi Jinping) is ez. Mivel a koronavírust először Kínában azonosították 2019. novemberében és a járvány kirobbanása óta rengeteg ezzel kapcsolatos támadás és gyűlölet zúdul az ázsiai lakosságra, így a WHO jobbnak látta kihagyni ezt a görög betűt – így érkeztünk el az omikronhoz.

covid19 omikron variáns
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

Mit tudunk a Covid-19 omikron variánsról?

Az omikron az eddigi vizsgálati eredmények alapján sokkal fertőzőbbnek bizonyul a deltánál, viszont kevésbé súlyos megbetegedéseket okoz. Lappangási ideje is rövidebb, már három-öt nappal a megfertőződés után megjelennek az első tünetek, míg korábban ez az idő átlagosan egy hét volt (két naptól két hétig terjedt). Mivel így kevesebb idő telik el a fertőzöttség gyanúja és az esetleges tesztelés, majd karanténba vonulás között, a betegség sokkal gyorsabban terjed át más emberekre – az új variáns első igazolt megjelenése óta már több, mint kilencven ország (köztük Magyarország) mintáiban kimutatták a variánst. Az amerikai járványügyi hatóság (Centers for Disease Control) december 18-ai jelentése szerint az USA koronavírusos megbetegedéseinek már 73 százalékáért az omikron a felelős, kiszorítva ezzel a korábbi járványhullámokért felelős deltát. De nemcsak a tengerentúlon terjed hipergyorsasággal az új variáns, hasonló hírek érkeznek Nagy-Britanniából, Belgiumból, Izraelből és számos más országból. 

A variáns tünetei

Betéve tudjuk már, hogy a koronavírus-fertőzés legismertebb tünetei között szerepel a köhögés, a láz, a szaglás- és ízlelésvesztés, mellette pedig a nehézlégzés, levertség is jellemző kísérője a betegségnek. Az omikron variáns esetén azonban ezek mellett elsősorban a torokkaparás, izomfájdalom, fej- és hátfájás, orrfolyás vagy orrdugulás és tüsszögés dominálnak, így sokszor össze is keverhetőek az allergia tüneteivel – még egy magyarázat a tesztelés elmaradására és a gyors továbbfertőzésre. Az első tünetek megjelenése után nagyjából még tíz napig fertőzhet egy covidos beteg, így eddig érdemes karanténban maradnia. Azonban bizakodásra adhatnak okot az eddigi korai vizsgálati eredmények, amik azt mutatják, hogy az omikron kevésbé súlyos tüneteket okoz, valamint nem jár akkora halálozási rátával, mint a korábbi variánsok – ez persze lehet, hogy csak idő kérdése, így nem lehet messzemenő következtetéseket levonni belőle.

covid19 omikron variáns
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

Mit okozhat megjelenése?

Szinte biztos, hogy egy következő járványhullámot indít majd el hazánkban is – a Dél-Afrikában és Nagy-Britanniában mért adatok alapján ott már nagyon közel vannak hozzá – pedig még épp csak túl vagyunk a negyedik hullám csúcsán. Arról, hogy az ötödik mikor köszönt majd be, megoszlanak a vélemények, egyesek szerint már januárban, másik szerint február közepétől-március elejétől számíthatunk az esetszámok drasztikus emelkedésére. Ezért aztán rendkívül fontos az emlékeztető (harmadik) oltások felvétele a már kétszer oltottak számára, de még ennél is lényegesebb, hogy azok is felvegyék a koronavírus elleni oltást, akik eddig még nem tették – december közepétől már az 5-11 éves korosztálynak is van erre lehetősége. Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy ezek várhatóan elegendő segítséget nyújtanak majd az omikron elleni harcban, beadatásukkal csökkenthető a megfertőződés, a súlyos tünetek és a kórházba kerülés esélye, csakúgy, mint a halálozásé.

Az új variáns tulajdonságainak köszönhetően azonban akár pozitív kicsengése is lehet a dolgoknak, ezt nyilatkozta többek között Karikó Katalin is, ugyanis ha egyre többen kapják el a vírust, de tünetmentesen vagy enyhe megbetegedéssel vészelik majd át a fertőzést, akkor értelemszerűen növekedni fog azok száma, akik rendelkeznek antitestekkel. Ez pedig szépen lassan (ne kiabáljuk el, nem vagyunk virológusok, de) a járvány lecsengéséhez vezethet, és a koronavírus olyan szezonális betegséggé változhat majd, mint az influenza. Ehhez azonban az vakcinák felvételén túl az is kell, hogy odafigyeljünk a rendszeres fertőtlenítésre, kézmosásra, a megfelelő maszkhordásra, és ahol lehet, a távolságtartásra is. Így az omikron okozta hullám nem fogja majd megterhelni olyan mértékben az egészségügyet, mint a delta.

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Borítsuk tavaszba otthonunkat virághagymákkal!