A kétezres évek közepétől kezdve szinte ásóval kezdték a közönségre lapátolni a szuperhősös filmeket, és e blockbusterek a már befutott színészek mellett csak úgy szívták fel a még karrierjük elején vagy épp annak felívelő szakaszában lévő művészeket. A Marvel Filmuniverzumnak köszönhetően lett világszerte ismert híresség többek között a román származású Sebastian Stanből is, aki azonban egy percig sem hagyta, hogy Bucky Barnes karakterébe skatulyázzák be, és azóta mintha szinte szándékosan választana különösebbnél különösebb szerepeket.
A gyorsan jött hírnév a Marvel-filmek áldása és átka is egyszerre, a közönség ma is rengeteg színészt az ott eljátszott karakterhez köt, Sebastian Stan azonban sikerrel használta ugródeszkának Bucky Barnes, a Tél Katonája szerepét. A ma negyven éves színész karrierjének állomásait vesszük sorra születésnapi portrécikkünkben.
A Ceauşescu-éra Romániája, Constanța, a fekete-tengeri kikötőváros. Ide született 1982-ben Sebastian Stan, akit kétéves korától kezdve édesanyja, Georgeta egyedül nevelt. A nő olyannyira szívén viselte kisfia jövőjét, hogy a romániai forradalmat megelőző hónapokban, látva az ottani helyzetet, Bécsbe költöztek. A színész számos interjúban elmondta, hogy egészen felnőttkoráig nem is gondolta át, mekkora áldozat volt ez az édesanyjától, de azóta iszonyatosan hálás neki, hiszen ha ő nincs, esélytelen, hogy valaha befutott volna Hollywoodban.
Amit a szüleimtől tanultam és ami mélyen beleivódott a generációjukba, az a lehetőség eszméje (…) Úgy gondoltak az Egyesült Államokra, mint egy helyre, ahol bármi lehetséges, (…) és ezért bátorítottak mindig arra, hogy színészkedjek, mert tudták, hogy itt sokkal könnyebben megtehetem majd.
nyilatkozta egyszer.
A színész tizenkét éves volt, amikor legelőször kamera elé állt egy osztrák drámában, a 71 töredék a véletlen kronológiájából címet viselő Michael Haneke-filmben. A végtelennek tűnő forgatási napok után azt mondta édesanyjának, hogy ő bizony többet nem akar színészkedni – szerencsénkre nem így lett. Kamaszként aztán visszatalált a színpadhoz, ekkor már az Egyesült Államokban éltek, ahol Stan egy kicsit sem akart kilógni a sorból, így otthonuk falain kívül sosem szólalt meg románul. Ahhoz, hogy az angolt akcentus nélkül beszélje, rengeteg nyolcvanas-kilencvenes évekből származó mozit nézett meg, kezdve a Csúcsfejektől egészen a Vissza a jövőbe-trilógián és az Ace Venturán át. A zongoratanárnő anyának azonban továbbra is fontos volt, hogy fia az anyanyelvén is beszéljen, ezért ha ketten voltak, az angol helyett a románt használták.
Apróbb filmes és tévés mellékszerepek (A rombolás ideje, A testvériség, Vissza a jelenbe) után a kétezres évek egyik legnépszerűbb drámasorozatában kapott visszatérő mellékszerepet, ez volt a Gossip Girl – A pletykafészek, ahol a kétes múltú Carter Baizent alakította több évadon át. A sorozatot elképesztő hype övezte a tinik és fiatal felnőttek körében, itt tapasztalta meg először Stan a hírnévvel járó terheket, és hogy úton-útfélen felismerik.
A szuperhősök világához egy egyszerű második világháborús katonaként, a későbbi Amerika kapitány Steve Rogers (Chris Evans) legjobb barátjaként csatlakozott 2011-ben. James Buchanan “Bucky” Barnes volt az, aki a szuperkatona-szérum előtti, vézna Rogers gyerekkori cimborájaként kiállt mellette, bármilyen helyzetbe is keveredjen. A film végén (spoiler) Barnes egy küldetés során egy szakadékba zuhant, így a nézők – és maga Stan is – azt hihették, hogy a karakternek annyi.
Azt egyáltalán nem tudtam, hogy tíz éven át fogom játszani ezt a szerepet.
Akkoriban még nagyon fiatal volt a Marvel Filmuniverzum, és a színész ugyan tudta, hogy Kevin Feige vezetésével a stúdió sok, egymásba fűzhető és egymásra épülő filmet tervez a jövőre nézve, abban nem volt biztos, hogy Barnes karaktere visszatér-e. Aztán az Amerika kapitány: A Tél Katonája egyik csavarja az lett, hogy újra láthattuk őt, méghozzá a címben említett alteregó képében, egykori barátja ellenfeleként. Az esés közben összezúzott bal karja helyett acélt kapó Barnesnak kimosták az agyát és Rogershez hasonlóan szuperszérumot kapott, így csináltak belőle az oroszok egy tökéletes gyilkost. Stan végül összesen hét produkcióban öltötte magára az acélkart és játszotta el Bucky-t, utoljára A Sólyom és a Tél Katonája című minisorozatban.
“Szerintem ha olyan karaktert játszol, aki keveset beszél, a közönségnek meglesz a lehetősége, hogy a saját ötleteit és gondolatait rávetítse az adott szereplőre” – mondta a nem igazán szószátyár Barnes szerepével kapcsolatban. Maga Stan sem a szavak embere, szerinte a sajtóutakon ezért is osztották be szinte mindig cimborája, Anthony Mackie (Sam Wilson/Sólyom) mellé, ha interjúról volt szó, aki rendszerint el is vitte a show-t. Hiába a hirtelen jött szupersztárság, a szerep összetettsége miatt már itt is látni lehetett, hogy Stan nem egykarakteres színész lesz. Amíg dübörgött a Marvel-szekér, addig is vállalt másfajta szerepeket, például eljátszotta a Bolond Kalapos szerepét az Egyszer volt, hol nem volt című fantasy sorozatban, és a Political Animals miniszéria külügyminiszterének nyíltan meleg fiát is.
Ha szerepválasztásról van szó, Sebastian Stan a legtöbb esetben nem az egyszerű, szerelmes szépfiú karaktere mellett tette le a voksát – kivétel ez alól a Lezárások, kezdetek valamint a Monday. Az általa játszott fiúk, férfiak többdimenziós, sokszor rossz döntéseket hozó, vagy épp agresszióra hajlamos egyéniségek voltak. 2017-ben jött például az Én, Tonya, melyet ugyan Margot Robbie hihetetlen, Oscar-jelölt alakítása miatt jegyeztünk meg, ott volt a műkorcsolyázó Tonya Harding férjének alakítójaként Sebastian Stan is. „Azelőtt még sosem játszottam el valódi embert, úgyhogy meg voltam rémülve” – mondta.
Stan felkereste Jeff Gillooly-t – a férjet, aki kitervelte felesége riválisának (Nancy Kerrigan) megtámadását – hogy még meggyőzőbb és őszintébb lehessen az alakítása. Végül úgy nyilatkozott a munkáról, hogy az karrierje meghatározó szerepévé vált. A következő évben Shirley Jackson Mindig is a kastélyban éltünk (We Have Always Lived in the Castle) című könyvének filmadaptációjában vállalt szerepet, a horrorban Taissa Farmiga és Alexandra Daddario oldalán játszott. Az eleinte jó benyomást keltő, később erőszakossá váló Charles Blackwood szerepében csak úgy fürdött a színész, ezt jól mutatja ez a jelenet is.
Idén három produkcióban is láthattuk, és egyik karaktere sem közelített a normálishoz. A The 355–beli Nick Fowlerről (spoiler!) kiderült, hogy átveri szerelmét, és bár a film bennem nem hagyott mély nyomokat, Stan-rajongóknak érdemes megnézni azért a pár képkockáért. Az év nagy dobása egyértelműen a Pam & Tommy volt, az életrajzi minisorozat azt az időszakot dolgozta fel, amikor Pamela Anderson és Tommy Lee szexvideója nyilvánosságra került egy lopás következtében. Bár a témaválasztást tekintve sokan azzal számoltak, hogy a történteken való csámcsogás áll majd a sorozat középpontjában, ez nem így volt.
Stan – aki a szerep kedvéért tanult meg dobolni és hetekig böjtölt – megpróbálta felvenni a kapcsolatot a Mötley Crue dobosával, hiszen úgy érezte, hogy ez lenne a helyes tiszteletadás, ha már egyszer él az, akit el fog játszani a vásznon. „Nem gondoltam, hogy látott engem valaha valamiben, de ha esetleg felmerült benne, ki lehetek, bemutatkoztam volna.” Annak idején sokan gondolták úgy, hogy a dobos és a színésznő szándékosan szivárogtatták ki a felvételt, ez nem így volt, és a produkció is áldozatokként mutatja be őket. „A szándékunk mindig az volt, hogy teljes mértékben visszaadjuk azt a tiszta, intenzív, szenvedélyes és bizonyos mértékig ártatlan kapcsolatot, amely e két ember között létrejött – négy nap alatt Mexikóban. Mindent összevetve, bármit is mondanak az emberek róluk, ők csak együtt akartak lenni. Összeházasodtak. Próbáltak egy pár lenni. Szülők akartak lenni. Családot akartak alapítani. Gyerekeket akartak. Pamela elvetélt. Később újra teherbe esett, és terhes volt, az egész botrány alatt.” – nyilatkozta a Collidernek.
Ugyancsak idén tavasszal jelent meg a Hulu streaming felületen a hátborzongató fekete komédia, a Fresh is, ami számomra az év egyik legjobb filmje volt. A sztori Daisy Edgar-Jones karakterét követi, aki balul elsült randik sorozata után romantikus mozis módon egy szupermarketben ismerkedik meg a sármos Steve-vel (Stan). A férfi találkozóra hívja, és valahogy minden klappol köztük, gyorsan halad a kapcsolat és közös hétvégi kiruccanást terveznek Steve hétvégi házikójába. Ahogy sejthető, itt jön a horrorisztikus fordulat, és a történéseket elspoilerezése helyett inkább nézzétek meg Stan casting-videóját a szerepre, amit még a koronavírus alatt vett fel a konyhájában.
Sebastian Stan ezek után sem pihen, valamikor idén érkezik majd a Sharper című thriller-vígjáték, ahol Julianne Moore és John Litgow oldalán láthatjuk majd, és már forog az A Different Man nevű thriller is, melyben egy neurofibromatózissal küzdő, eltorzult arcú férfit kelt életre. Edward egy műtétnek köszönhetően visszanyeri eredeti külsejét, életéből színdarab készül, viszont az őt alakító férfi megszállottjává válik. Az IMDB-t olvasva még egy produkciót biztos várhatunk tőle a közeljövőben, melynek hazai vonatkozása van, ugyanis a The Brutalist egy Amerikába emigrált magyar építész, Tóth László (Joel Edgerton) életét követi majd, Erzsébet nevű feleségét pedig Marion Cotillard alakítja majd. Azt, hogy Stannek milyen szerepe lesz a filmben, még nem tüntették fel.
Két évtizednyi filmes munka után még bőven van energia és kreativitás a születésnaposban, aki az IndieWire-nek azt mondta, szándékosan keresi azokat a szerepeket, amelyektől kicsit kiborul.
Ahogy öregszem, egyre gyakrabban esik meg, hogy ha olyan munkáról olvasok, amelytől kicsit megijedek, és megszólal a hang a fejemben, hogy tartsam tőle távol magam, akkor jobban kezd vonzani. Gyakran érzem úgy, hogy a félelem jól jelzi, hogy valamibe bele kell vágnom azért, hogy jobban megértsem.
Tartsa meg ezt a jó szokását!
