Szuperhősfilmek – mitológia modern, menő köntösben?

Emberfeletti képességek, hatalom, mágikus erő - vajon a mitológiabeli istenekre vagy a manapság divatos szuperhőskarakterekre gondolunk?

Élénken élnek bennem az általános iskolai történelemórák, főleg azok, amikor a görög mitológiáról tanultunk – ezeket a fejezeteket még azok is szerették, akik egyébként nem zárták szívükbe a tantárgyat. Nem lehet véletlen, hogy a sokféle istenség érdekesebbnél érdekesebb története művészek tucatjait ihlette meg az évszázadok során, például festőket, zeneszerzőket, drámaírókat, a huszadik század közepe tájékán pedig a képregényírókat is. Hiszen a “halandók” mindig szerették elképzelni, milyen lehet örökké élni, repülni, rendkívül erősnek vagy okosnak lenni. Az egyre népszerűbb művekben megjelenő karakterek közül sokan hasonlítottak a görög, germán, római és egyéb népek mondáinak szereplőire, vagy épp egy az egyben megegyeztek velük külsőleg-belsőleg. Aztán a hősök kiléptek a magazinok hasábjairól, egyenesen a tévéképernyőkre és a mozivásznakra, így egy réteg hobbijából milliók kedvencévé váltak. Lássuk, miből inspirálódtak a készítők!

Görög és római mitológia

igazság ligája dc mitológia
Az Igazság Ligája. Forrás: Northfoto.com

Kezdjük mindjárt a legismertebb szuperhőssel, aki a nevében hordozza “minősítését” – Superman. Az égből a Földre pottyant fiú, aki istenek között nevelkedett, a mi világunkban épp ezért természetfelettinek tűnik az ereje, és ezért az emberek kinézik maguk közül – kire illik még ez a leírás? Naná, hogy Herkulesre, vagyis a görögök félistenére, Héraklészra! A két karakter ebben hasonlít egymásra, és szinte biztos, hogy a Supermant (Clark Kentet) megalkotó Joe Shuster és Jerry Siegel a görögök mondáiból vette az alapötletet. Nem is tették rosszul, hiszen a piros-kék egyenruhás hős (aki most épp Henry Cavill, de volt már Christopher Reeve és Brandon Routh is) a DC-képregények legismertebbje lett Batman mellett. 

Maradva a DC-nél és egy másik görög istennél, vegyük elő mindjárt a világ leggyorsabb emberét, Flasht. Karaktere sok tulajdonságon osztozik Hermésszel, aki az istenek hírvivője volt. Egyes képregényekben Flashnek (igazi nevén Barry Allennek) hasonló sisakja van, mint Hermésznek: egy kerek fejfedő, az oldalain kis aranyszínű szárnyakkal. Személyiségükben is hasonlítanak, hiszen mindketten cserfes, vidám teremtmények. 

Nem lehet nem észrevenni az egyezést a tenger istene, Poszeidón és a félig atlantiszi izompacsirta, Aquaman (Arthur Curry) között, hiszen még a szigonyuk is pont ugyanúgy néz ki, valamint irányítani tudják a vizek lakóit. A karakter 1941-ben jelent meg a képregények hasábjain, külseje viszont kissé távol állt attól, ahogyan Jason Momoa megformálta őt a DC filmjeiben. 

Az Igazság ligájának újabb következő, Wonder Woman (igazi nevén Diana Prince, akit Gal Gadot formál meg) pedig egy amazon, aki Themüszkira szigetéről származik. Édesanyja, Hippolyta (Connie Nielsen) szintén a görögök meséiből ismerős, csakúgy, mint Árész is, aki ellen az első filmben küzdenek.

örökkévalók mitológia marvel
A tíz örökkévaló. Forrás: Northfoto.com

Tavaly ősszel debütált a mozikban a Marvel Stúdió huszonhatodik filmje, mely az Örökkévalók címet viselte, és időszámításunk kezdete előttre repítette vissza a nézőket. Ekkor jelentek meg ugyanis a Földön az örökkévalók nevet viselő lények, mindjárt tízen, és lehetetlen nem észrevenni, hogy konkrétan a görög, azték, sumér és babiloni mítoszokból származó szereplők mására alkották meg őket a készítők. A film nézése közben egyre-másra esett le a tantusz a neveket hallva, amiken néhol módosítottak (így lett például Athénéből Théna), másokat meg teljesen meghagytak (Gilgamesh vagy Erósz). A legegyértelműbb Ikarisz (Richard Madden) volt, aki kézenfekvő, hogy a Napban halálát lelő Ikarosztól kölcsönözte nevét, és (spoiler!) a film végén mintha ugyanígy az égitest felé vette volna az irányt, és nem láttuk többet. Makkari (Lauren Ridloff) neve, akinek fő tulajdonsága a szupergyorsaság volt, Merkúr római istenre utal, a kereskedők és utazók védelmezőjére (aki amúgy a görögöknél Hermész, összeérnek a szálak, ugye?).

görög mitológia
Pallasz Athéné szobra Görögországban. Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

A már említett Théna, akit Angelina Jolie formált meg, Pallasz Athéné istennő alakjából születhetett meg, utóbbiról pedig tudjuk, hogy a háború és a bölcsesség istennője. Képregénybeli párja csakugyan tökéletes harcos, ugyanolyan pajzsa és lándzsája van, közben pedig művelt, bár sokszor elragadja a hév és a harag.

A Phaisztosz nevet viselő örökkévaló (Brian Tyree Henry) görög megfelelője Héphaisztosz, az istenek kovácsa, aki egy vulkán gyomrában lakik és ott gyártja fegyvereit, például Achilles pajzsát. Egyes mondák szerint az első nőt is ő alkotta meg – hasonlóan tehát filmbeli párjához, aki ötleteket, találmányokat ültet el az emberek fejében, ezzel is segítve az emberiség és a civilizáció fejlődését.

A sumér, vagyis mezopotámiai mítoszok központi története Gilgamesé, ez az ókori keleti költészet legfontosabb, egyben legrégebbi, még fennmaradt eposza. Az akkád nyelven íródott történetek Uruk félisten királyáról szólnak, a legismertebb közülük az, amelyben arroganciája miatt az istenek megalkotják Enkidut, hogy győzze le őt – a párbaj azonban annyira kiegyenlített kettejük között, hogy meglepő módon békével, kettejük barátságával zárul. A Marvel-moziban Ma Dong-seok játszotta el Gilgamesht, aki borzasztó erős, ugyanakkor barátságos.

Skandináv és germán mitológia

thor odin mitológia
Thor és Odin a mozivásznon. Forrás: Northfoto.com

A görögöknél Zeusz volt a főisten, a rómaiaknál Jupiter, a skandináv mondakörben pedig Odin – egy hatalmas erejű, bölcs, hosszú hajú és szakállú férfi. Ő a halál, a háború, a bölcsesség, a művészetek és a varázslat istene, aki a kilenc birodalmat uralja – ezek egyike Asgard, az istenek lakhelye, és Midgard, vagyis a Föld. A Marvel képregényekben is megjelenik alakja, a stúdió filmuniverzumában pedig elsőként a 2011-es Thor című filmben láthattuk őt, Anthony Hopkins alakításában. 

Míg azonban Odin bölcs, békepárti és csak akkor harcol, ha muszáj, idősebbik fia, a forrófejű Thor épp az ellenkezője. A filmekben Chris Hemsworth által alakított szereplő a mennydörgés istene, akiről a vikingek úgy tartották, hogy ő volt maga a vihar, a villámlást pedig mágikus pörölye/kalapácsa okozta, amit Mjölnirnek hívtak. A legendák szerint felesége Sif (Jaimie Alexander) volt, aki a mozikban a viharisten bajtársaként jelent meg. Frigg, Odin felesége a mitológiában a házasok és édesanyák védelmezője, nagyjából Héra, valamint Juno megfelelője a többi mondakörből. A filmekben Frigga néven mutatták be, és csakugyan jóságos, ám nagy erejű anyaistennőként jelent meg, Rene Russo megformálásában. 

skandináv mitológia
Skandináv amulett a mondabeli Mjölnirrel. Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

Nem hagyhatjuk ki a legizgalmasabb szereplőt, Lokit, aki csínytevés, bajkeverés istene, és aki megosztó személyiség, hiszen balhés természet, de sokszor jóvá is teszi tetteit. Őt is a Thor-mozi mutatta be a közönségnek, mint a címszereplő féltestvérét (pedig ez a mitológiában nem így van), később a 2012-es Bosszúállók főgonoszává avanzsált, és a rajongók nagy örömére a késekkel jól bánó, alakváltó istenség az évek során többször is megjelent a filmekben. Hiszen Tom Hiddleston karaktere nem egy egyszerű negatív szereplő, hiába minden gonoszsága, nem lehet nem szeretni – tavaly még önálló sorozatot is kapott! 

loki mitológia marvel
Tom Hiddleston, mint Loki. Forrás: Northfoto.com

Rajtuk kívül nem egy skandináv mondabeli alak és helyszín feltűnt a filmekben, kezdve Helától (Cate Blanchett), a halál istennőjétől – aki igazából nem Loki és Thor nővére, mint a filmben, hanem előbbi gyermeke -, Heimdall (Idris Elba), a Bifröszt híd őrzője, a valkűrök, Fenrir, az óriásfarkas, Eitri (Peter Dinklage), a jégóriások, vagy épp Surtur, a tűzóriás, aki elpusztítja Asgardot.

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Így épít a nemet mondás művészete – 3. rész