Sisi piperetükre a Nemzeti Múzeumban – A királynéi szépségrutin fő kelléke a Hónap kincse

Ritkaság, hogy egy történelmi személyiség életművén kívül a szépségápolási rutinja is helyet kapjon egy múzeumban, de ahogy annyi másban, úgy ebben is kilóg a sorból Wittelsbach Erzsébet, Sisi magyar királyné, akinek piperetükre május 23-tól megtekinthető a Nemzeti Múzeum Széchényi-termében.

Május 23-tól látható Erzsébet magyar királyné, azaz Sisi piperetükre a Magyar Nemzeti Múzeumban. Wittelsbach Erzsébet szerepe elvitathatatlan az 1867-es kiegyezésben, s az osztrák-magyar kapcsolatok javulásában. Noha ideje nagy részét a magyar nyelv elsajátításával és a diplomáciai kapcsolatok helyreállításával töltötte, a királyné hatalmas energiákat fordított arra is, hogy jelleme mellett testét is az udvari elvárásoknak megfelelő módon kondicionálja.

Sisi Piperetukre Magyar Nemzeti Muzeum 5
Sisi szépségápolási praktikái a mai napig számottevő érdeklődésre adnak okot
Kép forrása: Northfoto

A Nemzeti Múzeum által egy müncheni aukción megvásárolt piperetükre ennek a törekvésnek állít méltó emléket. A pipereeszköz a 18. század harmincas éveiben készült, francia rokokó volutás, hullámos keretelésű tükrök stílusát követi, amelyet a hátoldalán csuklós kitámasztóval láttak el. A díszes ezüstkeretet polírozott diófa alapra szerelték rá, a tükör kitámasztását szolgáló fa csuklóit pedig karéjos szélű ezüstlemezekkel rögzítették. 

Sisi Piperetukre Magyar Nemzeti Muzeum 2
Kép forrása: Magyar Nemzeti Múzeum

Noha a síküveg piperetükrök eredetileg a 14. századi Velencéből indultak európai hódító körútjukra, nem telt sok időbe, míg megjelentek XIV. Lajos francia király termeiben, ahol hamar két helyiség – a fogadótermek és a hálószobák – elengedhetetlen kellékeivé léptek elő. A májusi Hónap kincse viszont már később, 1872 után készülhetett, tehát annyi bizonyos, hogy Sisi nem esküvői ajándékként tett szert rá, hiszen a királyné 1854-ben, mindössze 16 évesen kötött házasságot az osztrák császárral, Ferenc Józseffel.

A piperetükör keretének koronás királynéi monogramja fölött császári korona díszeleg, ez alapján a történészek úgy vélik, a tükör valamelyik császári birtok ceremoniális hálószobájában állhatott anno. A műtárgy egyébként Josef Carl Klinkosch jegyeit viseli, aki a 19. század egyik legnagyobb hírű ötvösmanufaktúráját vezette Bécsben. Klinkosh ügyfelei nagyrészt a felső középosztály nemesei közül kerültek ki, mígnem Ferenc József 1855-ben uralkodói kezességet vállalt érte, majd 1879-ben a lovaggá is ütötte a mestert, akinek cége, a J.C.Klinkosch Rt. bejegyzett társaságként működött egészen 1972-ig. 

Sisi Piperetukre Magyar Nemzeti Muzeum 3
A tükör keretén egyértelműen felismerhető a királyné monogramja
Kép forrása: Magyar Nemzeti Múzeum

A műtárgy további érdekessége, hogy Klinkosch művei közül nem ez volt az egyetlen, amely az uralkodói család birtokába került: az ötvösmester Mária Valéria főhercegnő számára is készített egy hasonló, ezüstkeretes tükröt. (Mária Valéria Sisi és Ferenc József negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot 1868-ban a Budai várban. Születési helyének megválasztása nem véletlen: Sisi kikötötte, hogy Magyarországon szeretné világra hozni gyermekét, mintegy gesztusként az őt rajongva tisztelő magyarok felé.) 

A gyümölcsfából készült, ezüstkeretű piperetükör egy hónapig látható a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében. 

Borítókép forrása: Magyar Nemzeti Múzeum

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

A 3 legmakacsabb csillagjegy, akikre senki sem tud hatni