Sok vér és hosszú monológok? Tarantino. Esős, szürke jelenetek és a modern ember életének sivársága? Fincher. Az idővel való szórakozás? Nolan. Tucatnyi olyan filmrendezőt nevelt ki a szakma az évtizedek során, akiknek kézjegyét megismerjük akár néhány percnyi filmnézés után is. Alábbi cikkünkben összeszedtük, hogy mikre kell figyelned, ha stáblista nélkül is ki szeretnéd találni, hogy kinek az alkotását nézed épp – vagy tudni szeretnéd, milyen stílusú filmekre számíts egy adott rendezőtől.
A “auteur” kifejezés szó szerinti fordításban szerzőt jelent, azonban a francia újhullámos filmművészet többletjelentéssel látta el, ma arra a rendezőre használjuk, akinek sajátos, másoktól könnyen elkülöníthető stílusa meglátszik a legtöbb filmjén. Ekkor lett divat ugyanis, hogy a rendező irányít mindent a forgatás során, és így rajta tudja hagyni kézjegyét a kész műalkotáson, amely az ő elképzeléseit, vízióját így hűen tükrözi. Az ilyen rendezők gyakran dolgoznak ugyanazzal a stábbal, előszeretettel alkalmazzák kedvenc színészeiket filmről filmre, és a produkcióik látványvilága, színskálája, kamerajátéka, esetleg témája miatt már messziről felismerhető, kinek a rendezését látjuk. Belőlük válogattunk most össze tízet.
Michael Bay
Sokaknak bűnös élvezetet jelentenek Bay akciódús, robbanásokkal és speciális effektekkel tarkított mozijai, és ezen nem csodálkozunk. Általában dollármilliókért készülnek el filmjei, melyekben valahogy mindig felfedezhető egy szélben lobogó amerikai zászló, jellemző rájuk a gyors kameramozgás, az izgalom, az akció, gondoljunk csak a Bad Boysra, az Armageddonra, vagy Bay legtöbbet kritizált filmjeire, a Transformersekre. Néha romantikát is csempész egy-egy produkcióba, a Pearl Harbor: Égiháború azonban hiába került jó sok pénzbe, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és egy nagy, hangos hazafias film kerekedett belőle. Káoszos, egy pillanatra sem nyugvó mozijai a “Bayhem” becenevet is kiérdemelték, hiszen a mayhem káoszt, rendbontást is jelent magyarul.
Zack Snyder
Akik nem ismerték Zack Snyder nevét, azok néhány évvel ezelőtt Az Igazság Ligája kapcsán biztosan hallottak róla, ugyanis az említett képregényfilm forgatását a rendező idő előtt otthagyta, méghozzá lánya halála miatt. A mozit így más fejezte be, a végeredmény pedig nem igazán lett sikeres, így a rajongók örömére 2021-ben a rendező megjelentette a maga verzióját (ez volt a Snyder-cut), melyben már látható volt az ő stílusa. Egyes jelenetek kimaradtak, plusz részek kerültek be és sötétebb, barnás-kékes tónusok jellemezték az új verziót, ami egyébként Snyder más filmjeiben is visszaköszön – gondoljunk csak a 300-ra. A trójai harcosokról forgatott epikus akciódrámában a csatajelenetekben feltűnő lassított felvételek majd hirtelen gyorsítások is Zack Snyder rendezői stílusához tartoznak, és a Holtak hajnalától kezdve Az acélemberig szinte minden filmjében megjelenik az erőszak is.
Guillermo del Toro
Charles Dickens és H.P. Lovecraft regényein nevelkedett a mexikói származású rendező, akinek filmjei mintha mesék lennének – csak épp különös szörnyekkel. Del Toro imádja a fantasy-t, de nem a szokásos tündéres-koboldos vonalon mozog, hanem saját rémeit alkotja meg bennük, melyek sötétek és sok mindent jelképeznek. Megjelenik produkcióiban a politika és a vallás, szellemek és furcsa állatok, a jó és a rossz egyaránt. Első pillantásra gyerekeknek szánt alkotásokat hoz tető alá, melyekben aztán olyan nehéz témákat dolgoz fel, mint a háború és a halál. Doug Jones színész gyakorta szerepel filmjeiben, de nem baj, ha ez eddig nem tűnt fel, ugyanis Jones átváltozómester, meg általában valamilyen szörny képében tűnik fel. Del Toro legismertebb munkái közé tartozik A faun labirintusa, A víz érintése, a Bíborhegy, a Pokolfajzat és legutóbb a Pinokkió.
Wes Anderson
Wes Anderson filmjeinek látványvilága semmihez nem fogható. A szimmetria és a világos pasztellszínek használata jellemzi Andersont, aki képes volt a független filmet a mainstream iparral ötvözni. Leginkább diszfunkcionális családok, gyerekek és furcsa (fekete humorral átszőtt) halálesetek állnak filmjei középpontjában, amelyek mindig kicsit szürrealisztikusak. A „tracking shot”, vagyis az a kameramozgás, amikor az operatőr követi a szereplőt, minden Anderson-produkcióban megjelenik, sok esetben egy épp futó karaktert vesznek fel így. A Grand Budapest Hotel, A fantasztikus Róka úr, a Holdfény Királyság, a Francia Kiadás és a Tenenbaum, a háziátok rendezője szívesen dolgozik együtt Owen, Luke és Andrew Wilsonnal, Willem Dafoe-val, Tilda Swintonnal, és Bill Murrayvel is. Az Accidentally Wes Anderson nevet viselő Instagram-oldal is jellegzetes stílusa előtt tiszteleg olyan, a világ minden tájáról összegyűjtött képekkel, melyeket mintha ő maga rendezett volna be.
Alfred Hitchcock
Egyike a filmtörténelem első auteur-jeinek, a Madarak és a Psycho rendezője részletekbe menően pontos volt, állítólag mozijainak minden egyes képkockáját külön-külön megtervezte storyboardjai segítségével. Jellemzően szőke színésznőket válogatott ki filmjei főbb szerepeire, akiket aztán sorra meg is ölt – mármint a forgatókönyv szerint – ezért nem kevés kritika érte. Gyakran szerepeltetett továbbá madarakat is (és nemcsak a Madarakban), gyakori témaválasztása volt a bűncselekmények és a gyilkosságok. A thriller úttörője volt, és a műfaj egyik legemlékezetesebb jelenetét, a Psycho zuhanyzós képkockáit is neki köszönhetjük.
Stanley Kubrick
A Ragyogás rendezőjét az egy pontba vezető, perspektivikus felvételek „árulják el” leginkább, ilyen volt a 2001: Űrodüsszeia fent látható jelenete vagy az említett horror hotelfolyosója. Az ehhez hasonló felvétel célja, hogy odavezesse a néző figyelmét, ahová a rendező kívánja. Jellemző még Kubrickra, hogy filmjei rendkívül hosszúra sikerültek, így sokszor meg kellett vágni azokat azért, hogy mozikba kerülhessenek. Persze nemcsak a produkciók, hanem az azokban látható jelenetek is sokszor bizarrul hosszúak. Érdekelte az emberi természet, annak minden civilizáltságával, barbárságával, sötétségével együtt. Nevéhez kapcsolódik a „Kubrick stare„, vagyis amikor egy negatív karakter leszegi az állát és felpillantva egyenesen a kamerába néz. Ezt persze nem csak az ő filmjeiben láthattuk, hanem azóta is rendszeresen alkalmazzák a színészek, ha a vérfagyasztás a céljuk. Stanley Kubrick akkora hatással volt a rendezők generációira és a filmezésre is, hogy a nemrég megjelent Barbie film előzetesének jó része konkrét tisztelgés a 2001: Űrodüsszeia egyik jelenete előtt.
Tim Burton
Nemcsak filmek, de most már sorozat (Wednesday) és animációs filmek is kötődnek Tim Burton nevéhez, aki igazi “gót” rendező. Elég csak ránézni külsejére, felidézni a tényt, hogy a nem kevésbé ikonikus Helena Bonham Carter volt a felesége évekig, és máris kevésbé csodálkozunk azon, hogy stílusa átüt filmjein is. A Beetlejuice, a Sweeney Todd és az Ollókezű Edward megalkotója előszeretettel jelenít meg mások által kigúnyolt figurákat, szereti a sápadt, hosszúkás arcokat, az óriási szemeket és a vézna alkatot (A halott menyasszony). Filmjeinek hangulata gótikus és sötét, és exfeleségén kívül Johnny Depp a kedvenc színésze, aki volt már nála vámpír, gyilkos borbély és még sok más különleges karakter. Ha egy szóval kellene leírni Burton stílusát, azt mondanánk rá: halloween.
David Fincher
Fincher egyik legnagyobb szövetségese a sötétség, szó szerinti és átvitt értelemben is, ezzel szinte teljes ellentéte Andersonnak. Ha megnézzük a Hetediket, a Harcosok klubját vagy akár a Holtodiglant, nem találunk napfényes jeleneteket vagy jól megvilágított helyszíneket. David Fincher világában mintha mindig esne az eső, a rendező jól használja az árnyékokat és a kontrasztokat. Témái között szerepel az emberi gyarlóság, a bűnök, a modern társadalom elhidegültsége, a fogyasztói társadalom csőlátása és sokszor helyet kapnak kegyetlen gyilkosságok is. Előszeretettel alkalmaz visszaemlékező flashback jeleneteket, és jó néhány karakteréhez kapcsolódik sokkoló fordulat a film vége felé közeledve.
Christopher Nolan
Néha jegyzetfüzet kell Nolan filmjeihez, ha meg akarjuk érteni az idővonalat, különösen igaz volt ez a Mementóra és a Tenetre. Az angol rendezőnél semmi sem az, aminek látszik, alkotásai komplexek és szívesen feszegeti bennük a tudomány határait, így tette a Csillagok közöttben és az Eredetben is. Batman-trilógiájával – melyben Christian Bale játszotta a címszerepet – forradalmasította a szuperhősfilmeket, és a műfaj történetében elsőként jelölték Oscar-díjra. Nolan produkciói sokszor olyan akciófilmek, melyekben erősen jelen van a drámai szál is. Valamint szinte minden alkotásában Hans Zimmer zeneszerző van a segítségére, aki megalkotja számára a legtökéletesebb aláfestő zenéket.
Quentin Tarantino
Alighanem az egyik legjellegzetesebb névjeggyel rendelkező rendezővé vált Quentin Tarantino, hiszen talán ő használja el a legtöbb művért forgatása során, pedig nem is horrorokat rendez. A Kutyaszorítóbannal kezdte, majd jött egyből a nagy siker, a Ponyvaregény, és onnantól kezdve nem volt megállás – Kill Bill 1-2, Becstelen brigantyk, Django elszabadul, Aljas nyolcas és így tovább. Ő az egyedüli, akit nem bántanak azért, ha a színesbőrűekre használt n-betűs kifejezés elhangzik egy filmjében, mást már simán cancelleltek volna érte. Védjegyévé váltak a hosszú, bonyolult párbeszédek – a Becstelen brigantyk nyitójelenetét világszerte elemzik a drámatagozatos diákok, annyira mesteri – , a “trunk-shot”-ok, vagyis amikor a kamera az éppen kinyíló csomagtartóból veszi a karaktereket. Minden filmjében meghal egy pár szereplő, és sosem természetes halállal, legalább egy közelit kapunk egy női lábfejről, és azért van humor is bennük. Mi több, különálló filmjei egy univerzumot képeznek, például feltűnik többször a Big Kahuna Burger, a Red Apple cigarettamárka és egyes karaktereket rokoni szálak fűznek egymáshoz, amit persze csak az interjúkból tudunk.
