Azt gondolhatnánk, hogy hercegnőnek, hercegnének lenni maga az álom, pedig a valóságban sokkal prózaibb a helyzet. Különösen az elmúlt évszázadokban garantált volt a boldogtalanságuk azoknak, akik királyi családba születtek, hiszen „elrendezett házasságok”, kényszerházasságok határozták meg az életüket. A walesi hercegnék ugyan mindig a hatalmi ranglétra csúcsának a közelében álltak, az ezzel a címmel rendelkező hölgyeknek mégis mindössze egyetlen jelentős feladatuk volt: trónörököst szülni majdani király férjüknek.
A walesi herceg kifejezés mindannyiunknak ismerősen cseng, és azt is tudjuk, hogy aki ezt a címet birtokolja, az nem más, mint a mindenkori brit korona várományosa: II. Erzsébet uralkodása alatt a királynő elsőszülött fia, Károly herceg rendelkezett az előkelő címmel, most pedig értelemszerűen az ő elsőszülött fia, Vilmos viszi tovább a walesi stafétát.
Azt azonban már kevesebben tudják, hogy miért éppen a walesi herceg áll mindenkor a trónöröklési sorrendben az első helyen, és hogy a walesi hercegek mellett kik voltak a walesi hercegnék, akik – így vagy úgy – maguk is alakították a történelem menetét.
Így született az első walesi herceg
I. Eduárd angol királynak 1284-ben hosszú háború után sikerült a Walesi Hercegséget az Angol Királysághoz csatolni. Ekkor fiát, Eduárd herceget nevezte ki walesi herceggé, majd amikor ő apja 1307-es halála után Anglia királya lett, akkor az ő fia – a szintén Eduárdnak nevezett herceg – lett a második walesi herceg. Vagyis, amint egy walesi hercegből angol király lesz, nem tarthatja meg ez a címet, hanem az ő utódjai örökölik azt. Innen a hagyomány, ami napjainkban is éppen így működik.
A történelem walesi hercegnéi
Kenti Johanna (1328-1385)
Noha a Walesi Hercegség Angol Királysághoz való csatolása után két hölgyet – Franciaországi Izabellát és Hainaut-i Filippát – is megillette volna a walesi hercegnéi cím, mégis Kenti Johanna került be elsőként ezzel a titulussal a történelemkönyvekbe: 1361-től férje 1376-os haláláig rendelkezett ezzel a ranggal.
Érdekből unokatestvéréhez, Woodstocki Edwardhoz (III. Eduárd legidősebb fiához) adták feleségül, aki „a fekete herceg” néven vált ismertté, de senki sem tudja pontosan, hogy miért kapta ezt a nevet. 45 éves korában halt meg, és mivel apja akkor még élt, ő maga soha nem lett király. Arra kérte apját, hogy a walesi hercegi címet fiának, Richárdnak adja, aki később II. Richárd néven lépett Anglia trónjára.
Neville Anna (1456 – 1485)
Születése jogán warwicki grófnő, az első házassága révén walesi hercegné, a második révén pedig angol királyné. Anna 1470. december 13-án politikai okokból miatt feleségül ment a nála három évvel idősebb Westminsteri Eduárd walesi herceghez (1453–1471). Házasságuk – és így walesi hercegnéi rangja – rövid ideig élt. Nem született gyermekük, mivel Eduárdot 1471-ben megölték a tewkesburyi csatában.
Egy évvel később Anna férjhez ment Richárdhoz, Gloucester hercegéhez, a későbbi III. Richárd angol királyhoz, aki 1483-ban került trónra. Házasságukból egyetlen gyermek született 1473-ban: Eduárd, aki még a szülei életében, 1484-ben, walesi hercegként halt meg. Egy évvel később Anna is elhunyt, tüdővészben.
Aragóniai Katalin (1485 – 1536)
Aragóniai Katalin neve talán a legismertebb a hajdani walesi hercegnék sorából. Aragóniai Ferdinánd jó időben elkezdett férjet keresni a lányának: Katalin mindössze hároméves volt, amikor 1489-ben apja szerződést kötött VII. Henrikkel, amelynek értelmében annak legidősebb fia, Artúr elveszi majd feleségül Katalint. 1498 augusztusában, Woodstockban Artúrt formálisan eljegyezték a távol lévő Katalinnal, akit ettől fogva megilletett a walesi hercegné cím.
1502-ben Artúr meghalt tüdővészben, az alig 16 éves hercegné pedig rövid házasság után özvegyen maradt. 1509-ben VIII. Henrik, az új király feleségül vette Aragóniai Katalint. A király 18, a királyné 23 éves volt. Katalin életét számos vetélés és halva születés nehezítette meg, miközben Henrik egyik nő karjai közül a másikba menekült, Boleyn Anna miatt pedig el akart válni Katalintól, ami abban az időben nem volt éppen mindennapos dolog. A pápa végül nem adta áldását a házasság felbontására, ám a király ennek ellenére parkolópályára tette Katalint, aki 1536-ban így kegyvesztetten halt meg.
Ansbachi Karolina (1683 – 1737)
1705. augusztus 22-én Karolina megérkezett Hannoverbe, hogy a szülők akaratának megfelelően György Ágost felesége legyen, s még aznap este össze is házasodtak. György Ágost ekkor harmadik volt az angol trónutódlási sorban.
1714-ben Karolina apósa lett a szigetország következő uralkodója, I. György néven. György Ágost elnyerte a Cornwall hercege és a Rothesay hercege címeket is, akárcsak a Wales hercege rangot, miáltal Karolina Wales hercegnéje lett, egészen 1727-ig. Hosszú idő után lett ezzel újra hercegnéje Wales-nek: kétszáz évvel korábban Aragóniai Katalin volt az utolsó, aki viselhette ezt a címet.
Szász-Gotha Auguszta (1719 – 1772)
Karolinát menye, Auguszta követte a walesi hercegnék sorában, miután az hozzáment fiához, Frigyes Lajoshoz. 1736 és 1751 közt büszkélkedhetett a ranggal, királyné azonban nem lehetett belőle, mert Frigyes még apja, II. György uralkodása alatt meghalt.
Brunswick Karolina (1768 – 1821)
III. György és Sarolta királyné legidősebb fiának, Györgynek feleségeként 1795 és 1820 közt rendelkezett a walesi hercegnéi címmel. Ahogy akkoriban ez általános volt, ez is érdekházasság volt: 1794-es eljegyzésükig a fiatalok nem is találkoztak. György annyira nem is akarta a frigyet, hogy előtte titokban és illegálisan elvette Fitzherbert Máriát, majd részegen érkezett a Karolinával tartandó szertartásra. Egyetlen gyermekük, Sarolta hercegnő megszületése után külön éltek, de soha nem váltak el.
Dániai Alexandra (1844 – 1925)
Viktória brit királynő és férje, Albert szász-coburg-gothai herceg megfelelő feleséget szeretettek volna találni a fiuknak, Albert Eduárdnak, Wales hercegének és egyben a brit trón várományosának. Az angol uralkodócsalád bővelkedett a kékvérű rokonokban, így nem Alexandra volt az első a lehetséges menyasszonyok listáján, Viktória királynő végül mégis őt választotta.
Esküvőjükre 1863-ban került sor, ugyanabban az évben, amikor Alexandra apját dán, a bátyját pedig görög királlyá koronázták. A hercegné az udvar elvárásainak megfelelően „jó munkát végzett”: hat gyermeket szült. Alexandra 1863 és 1901 között, összesen 38 éven át volt Wales hercegnéje, mielőtt az Egyesült Királyság királynéja és India császárnéja lett volna belőle. Az anyakirályné 1925. november 20-án halt meg szívinfarktusban. Férje mellé temették el, a windsori Szent György Kápolnában.
Teck Mária (1867 – 1953)
Mária tecki hercegnő összeállításunkban az első az, aki magyar származású volt: apai nagyanyja, Rhédey Klaudia grófnő révén az erdélyi fejedelmi ház, a Rhédey család leszármazottja, míg anyja révén III. György brit király dédunokája.
Máriát eredetileg Albert Viktor, Eduárd brit trónörökös (a későbbi VII. Eduárd király) legidősebb fia jegyezte el, az esemény után hat héttel azonban a vőlegény belehalt az influenzába.
Elhunyta után Viktória királynő Albert Viktor öccsét, György yorki herceget szánta a hercegnőnek. Bár nem szerelmi házasságról volt szó, az eljegyzést követően a fiatalok rövid idő alatt egymásba szerettek, boldog, harmonikus kapcsolatban éltek, és hat gyermekük született. György, aki fivére halála után a trónöröklési sorrend második helyére került, tovább viselte a York hercege címet. Ezt követően lett Mária előbb walesi hercegné, majd brit királyné.
Diana Spencer (1961 – 1997)
Teck Mária után sokáig nem volt walesi hercegnéje Nagy-Britanniának. Mária és György első fia, Eduárd örökölte apjától a Wales hercege címet, de hercegsége idején nem házasodott meg (majd később lemondott a trónról, hogy elvehesse feleségül szerelmét, Wallis Simpsont). Öccsének, VI. György királynak pedig nem született fiúgyermeke, így ismét kiesett egy generáció a walesi hercegségből.
Wales következő hercege már II. Erzsébet királynő elsőszülött fia, Károly volt, akinek szerelmi élete mindig is foglalkoztatta a sajtót. Harmincas évei elején családja egyre nagyobb nyomást gyakorolt rá, hogy házasodjon meg.
Az 1707-es trónutódlási törvény kimondta, hogy katolikussal való házasság az öröklésből kizáró ok, így a család csak olyan menyasszony-jelöltet támogatott, aki hajadon, arisztokrata hátterű és protestáns vallású volt. Diána tökéletesen megfelelt ezeknek az elvárásoknak.
1981-ben házasodtak össze, s ezzel egyidőben Diana walesi hercegné lett. Házasságuk megromlott, Károly ismét viszonyt kezdett korábbi szeretőjével, Camilla Parker-Bowles-szal, míg Diána lovasoktatójával, James Hewitt-tal randevúzott. 1996-ban végül elváltak, azonban 1997-ben bekövetkezett tragikus haláláig Diána a britek walesi hercegnéje maradt.
Camilla Parker-Bowles (1947 -)
Sokan még ma sem akarják elhinni, hogy az utált szeretőből királyné lett, de „pályafutását” és Károly iránti szeretetét látva, el kell ismernünk: rászolgált a történelmi címre. 1970-es ismeretségük óta, vagyis 52 éven át kitartott Károly mellett jóban-rosszban, és feltétel nélkül támogatta őt mindenben. 2005-ös házasságkötésük napjától megillette (volna) Kamillát a Wales hercegnéje cím, azonban Diána emlékére való tekintettel ő ezt nem használta. Helyette a Cornwall hercegnéje, a Rothesay hercegnéje, valamint a Chester grófnéja címeket viselte.
Kate Middleton (1982 -)
A St. Andrews-i Egyetemen ismerkedett meg diáktársával, Vilmos herceggel. Amint kapcsolatuk a nyilvánosság tudomására jutott, Kate a média figyelmének középpontjába került. Vilmos 2010-ben egy kenyai vakáció során kérte meg a kezét, az esküvőre 2011. április 29-én került sor a westminsteri apátságban. Ekkor Kate Middleton Katalin cambridge-i hercegnévé avanzsált, majd II. Erzsébet királynő szeptemberi halála óta Vilmos walesi herceg feleségeként ő Wales legújabb hercegnéje.
Borítókép forrása: Northfoto
