Lehetünk egyszerre klímatudatosak és boldogok? Meglepő tanulmány készült

Ha filozófiai értelemben vizsgáljuk a boldogságot, akkor elmondhatjuk, hogy az a legerőteljesebb belső hajtóerőnk. Elvégre minden cselekedetünk az életben a boldogság elérésére irányul. Igen ám, de vajon a személyes boldogság megteremtése összeegyeztethető egy fenntartható világ megteremtésével?

Napjaink egyik legnagyobb társadalmi dilemmája, hogy hogyan találhatnánk meg az egyensúlyt a rövid és hosszú távú céljaink között. Hiszen, ha a hedonizmus szellemében élünk, és túlságosan átadjuk magunkat a fogyasztás adta örömöknek, azzal a jövő generációk sorsát kockáztathatjuk. A környezettudatos szemléletmód beépítése a mindennapokba ezzel szemben jelentős önkorlátozásokkal járhat. Legalábbis az általános vélekedés szerint.

A boldogság és a fenntarthatóság jól megfér egymás mellett

Egy új kutatás eredményeiből azonban kiderült, hogy a boldogság nem árt a fenntarthatóságnak. Sőt, valójában a kettő együtt jár. A tanulmány kulcsgondolatait a Kaliforniai Egyetem lapja, a Greater Good Magazine foglalta össze, ezt mutatjuk most be.

Mi tesz boldoggá egy ország lakóit?

A dubaji Abu Dhabi Egyetem munkatársai, Yomna Sameer és csapata, 152 országban gyűjtött adatsorok segítségével tesztelték, hogyan függ össze a nemzetek lakosainak boldogságszintje a fenntarthatósági célokkal kapcsolatos viselkedésükkel.

Egbolt Felhokarcolo Fa
Fotó: Shutterstock/Puzzlepix

A boldogság mérésére a World Database of Happiness, valamint a World Happiness Report statisztikáit használták fel. Mindkét adatbázis az egyének beszámolói alapján rendel boldogságpontszámokat az egyes országokhoz. Utóbbi ezt a 6 tényezőt veszi figyelembe: az egy főre jutó GDP-t; a társas-társadalmi támogatás mértékét; a születéskor várható élettartamot; a döntési szabadság becsült értékét; a népesség körében tapasztalt nagylelkűséget, szolidaritást;
a korrupció észlelt szintjét.

Ezek alapján jól látszik, hogy egy ország boldogsága összetett kérdés: egészségügyi, gazdasági, jogállamisági aspektusai egyaránt vannak, emellett az oktatásnak, a demokráciának, az igazságszolgáltatásnak is hatékonyan kell(ene) működnie.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az idei adatok szerint a legboldogabb ország ismét Finnország lett (7,8 pontot szereztek a 10-ből), utánuk jön Dánia, Norvégia, Izland és Hollandia.

Magyarország az 53. helyen végzett 6 ponttal, Európában Portugália (5,9), Görögország (5,7), Fehéroroszország (5,5), Ukrajna (4,9), Bulgária (5,3), Oroszország (5,5) és Horvátország lett ennél is boldogtalanabb – igaz, a horvátok 5,9 pontjukkal a legnagyobb fejlődést érték el 2020-ban.

Csakhogy a környező országok, akikhez oly gyakran hasonlítjuk magukat, így például Románia, Csehország, Lengyelország, Szlovákia mind megelőznek minket.

Az nem baj, ha nő a fogyasztás, csak legyen felelősségteljesebb

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy az egyes országok mennyit fogyasztottak, hogyan teljesítettek az ENSZ által meghatározott fenntarthatósági célokban, mekkora volt az újrahasznosítás mértéke. Ezután megvizsgálták a fogyasztás, a fenntarthatóság és az újrahasznosítás boldogsággal való kapcsolatát.

Szatyor Salata Citromos Viz
Fotó: Shutterstock/Puzzlepix

Megállapították, hogy a boldogabb országok fogyasztása általában magasabb, mint a kevésbé boldog országoké, mégis jobbak voltak a fenntarthatósági célok elérésében és az újrahasznosításban is. Yomna Sameer szerint a boldogabb országokban az emberek élvezik az életet, emiatt fogyasztanak is, de mindezt felelősségteljesebben teszik a szegényebb országokhoz képest. A boldogság tehát együtt járhat a fenntarthatósággal.

Mi történt a második analízisben?

Egy második elemzés során Sameer és kollégái azt is ellenőrizték, hogy az egy főre jutó GDP, a korrupció vagy az általános közbizalom bizonyíték-e a boldogság és a fenntarthatóság kapcsolatára. Csakhogy amikor ezen társadalmi és politikai tényezőket számításba vették, az első kutatásban kimutatott összefüggés újra megjelent. A boldogabb országok ismét jobban teljesítettek a fenntarthatóságban és az újrahasznosításban. Ahogy Sameer fogalmazott, meg akartak győződni arról, hogy nem véletlenül alakultak így a dolgok.

A második analízis eredményei azonban ugyancsak arra jutottak, hogy minél boldogabb egy ország, annál fenntarthatóbb, lakói pedig felelősségteljesebbek.

De mi lehet erre a magyarázat?

Sameer szerint nem kizárt, hogy a boldogabb emberek hálásabbak a saját életükért, és egyfajta viszonzásképp gondoskodnak a környezetükről és az őket körülvevő társadalomról. Míg ha valaki tartósan lehangolt, esetleg depressziós, akkor inkább befelé figyel, vagy egyszerűen nincs energiája az újrahasznosítással és más természetvédő tevékenységekkel foglalkozni.

Kislany
Fotó: Shutterstock/Puzzlepix

A fentiek azonban csak feltételezések, így a jelenség felderítése további kutatásokat igényel. Ráadásul a boldogság és a fenntarthatóság közötti kapcsolat sem kézenfekvő. Előfordulhat, hogy nem a boldogság fejt ki hatást a fenntarthatóságra, hanem épp fordítva, a fenntarthatóság hat a boldogságra, vagy esetleg egymást kölcsönösen erősítő folyamatokról van szó.

Más dolgok azonban apránként kirajzolódnak, például, hogy egy ország boldogságszintje más tényezőkhöz, így többek között a társadalmi igazságossághoz, a jól működő közszolgáltatásokhoz, az erősebb közösségi kapcsolatokhoz is kötődik, ezért elképzelhető, hogy ezek mozdítják előre a fenntarthatóságot is.

Ám ami a legfontosabb az az, hogy a boldogság nem áll a fenntarthatóság útjába, ez pedig olyan információ, amivel mindannyiunknak tisztában kell lennie. A klímatudatosság nem egy csupa lemondással járó dolog. Épp ellenkezőleg, általa harmonikusabb lehet az élet.

A boldog emberek pedig nem önzők, hanem összhangban vannak a társas és természeti környezettel. Minél inkább törekszünk az ezzel kapcsolatos ismereteink bővítésére, annál többen és gyakrabban hangoztathatjuk a döntéshozók előtt, hogy tegyenek végre érdemi lépéseket a zöld célokért.

Borítókép: Shutterstock/Puzzlepix

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Gyökerestül megváltozott az élete a Squid Game 77 éves sztárjának