Legjobban a kertészkedés hiányzik. Itt van ez a pár cserép növény a körfolyosón, ezeket gondozom, ennyi – sóhajtott fel vidéki barátnőm, aki nemrég költözött Budapest belvárosába. Megsajnáltam, azután eszembe jutott, hogy nem kell ezzel beérnie, hiszen ott vannak a közösségi kertek!
Tudtad, hogy Budapesten, és sok más magyar nagyvárosban vannak úgynevezett közösségi kertek, amelyek művelésébe bárki bekapcsolódhat? A közösség kert az, amire a név alapján is először gondolsz: egy kert, amit egy közösség együtt gondoz.
A kertészkedők lehetnek olyanok, akiknek hiányzik a kertészkedés, óvodai vagy iskolai csoportok, amelyek esetében az oktatás a cél, vagy pedig zöld szervezetek, amelyek a város zöldítésének lehetőségét látják ebben a mozgalomban. Néhol mindenkinek saját parcellája van, néhol a tagok közösen gondozzák a területet. Elképzelhető is, hogy a tagoknak egy minimális havi díjat kell fizetniük.
Az angolszász országokban nagy hagyományuk van a városi telkek ilyen típusú hasznosításának, Nagy-Britanniában például már 1922-ben törvény született arról, mekkorának kell lenniük a közösségi művelésre szánt földdarabnak.
Budapesten már lassan évtizedes múltra tekintenek vissza a közösségi kertek, amelyek egyre több vidéki nagyvárosban jelennek meg. Többek között EZEN a linken nézheted, a közeledben van-e.
Csak előnyük van
Egy közösségi kertnek rengeteg előnye van. A kertészkedésnek számos kedvező egészségügyi hatása van, mivel mozogni kell végzése közben, és ez a forma ráadásul nem magányos tevékenység. Helyi közösség épül, ahol elolvadnak az egzisztenciális és a generációs különbségek, aki bekapcsolódik, nem lesz egyedül többé. Gyerekeknél időben el lehet kezdeni a kerthez szoktatást, észrevétlenül meg lehet tanítani őket arra, hogyan kell gondozni a növényeket.
Az sem utolsó dolog, hogy a kertészkedők el is fogyasztják az itt termelt fűszernövényeket, zöldségeket és gyümölcsöket, ami azt jelenti, hogy friss és vegyszermentes táplálékhoz jutnak.
A közösségi kertek rendezvényhelyszínekké válhatnak, ahol akár biopiacot, akár ismeretterjesztő előadásokat, vagy edzéseket lehet tartani. Végül pedig ne feledkezzünk el a zöld szempontról: a növényekkel beültetett szigetek javítják a környék mikroklímáját és csökkentik a városi hőszigeteket. A kertek azzal is hozzájárulnak a környezetvédelemhez, hogy csökkentik az élelmiszerpazarlást, hiszen komposztálási lehetőséget nyújtanak a városlakóknak.
Ezek után legfeljebb az lehet a kérdés, miért nincsenek közösségi kertek mindenhol. Sajnos a válasz elég egyszerű: a jelenség pont szembemegy az ingatlanfejlesztők érdekeivel. Reméljük, egy darabig még megmaradnak, sőt gyarapodnak is.
Nyitókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix
