Miért fontos a mászás a mozgásfejlődésben: okosabb lesz tőle a baba?

A mászásnak sokkal nagyobb jelentősége van a kicsik egészséges fejlődésében, mint ahogy azt a legtöbben gondolják. Mostanra ugyanis számos kutatás megerősítette, hogy a mozgáskoordináció mellett az érzelmi és az értelmi fejlődésükre is komoly hatást gyakorol. Az időszak kimaradása beszédfejlődési, sőt tanulási nehézségeket is okozhat a későbbiekben.

A gyerekek mozgásfejlődése nagyjából hét hónapos korukban fordulópontjához érkezik, és az addig nyugodt kicsik elkezdenek kúszni-mászni. A tapasztalt szülők pontosan tudják, hogy mire számíthatnak ebben az időszakban: mintha teljesen kicserélték volna gyereküket, az ébren töltött idejének nagy részét azzal tölti, hogy fel-alá masírozik a lakásban mindaddig, amíg meg nem éhezik, vagy a fáradtságtól el nem alszik. Érthető, hogy igyekeznek mindent felfedezni maguk körül, hiszen a mászással egy teljesen új világ nyílik meg előttük. Ugyanakkor még nem elég tapasztaltak a veszély felismeréséhez, ezért a felnőttek egy percre sem téveszthetik szem elől őket.

A „nő, mint a bolondgomba” szófordulat talán soha nem aktuálisabb, mint ebben az időszakban, így a gyerekeknek mindennap folyamatos gyakorlásra van szükségük ahhoz, hogy megismerjék és megszokják pillanatnyi önmagukat: meg kell tanulniuk egyensúlyozni, koordinálni a mozgásukat, valamint alkalmazkodni a változó környezethez, így például a lépcsőhöz. A mászás fontossága azonban jóval túlmutat a mozgáskoordináció fejlesztésén: kutatások szerint létfontosságú a megfelelő értelmi képességek megalapozásához is.

A mászás fontossága a kicsik mozgásfejlődésében

A mászás hatása az idegrendszerre

Bár ez külső szemlélőként nem így tűnhet, a kúszás és a mászás egyaránt összetett mozgásforma, melyet sokáig kell gyakorolni, mire a gyerek magabiztosan haladhat. A kutatók szerint ez az oka annak, hogy a kicsik idegrendszere és értelme ugrásszerű fejlődésnek indul ebben az időszakban. A mászás hatására ugyanis kapcsolatok alakulnak ki az agy különböző területei között, nevezetesen a látóközpont, a mozgáskoordináció és a mozgatóközpont között. A gyerekek ekkor tanulják meg összehangolni testük két részét, amit a szaknyelv kereszteződésnek hív.

Maszas Fontossaga A Baba Mozgasfejlodeseben
A mászás fontossága a baba idegrendszeri funkcióinak kialakulásánál is megmutatkozik (Fotó: Shutterstock/Puzzlepix)

Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, a gyerekek szemmozgása ekkor alakul át úgy, hogy agyuk létrehozhassa a háromdimenziós teret, míg végtagjaik képesek lesznek az egymástól független mozgásra, megtartva a test egyensúlyát. Hogy ez sikerüljön, a két agyfélteke között folyamatos, egyforma hatékonyságú és egyidejű információáramlás szükséges. Amíg a szülő csak annyit érzékel, hogy gyermeke rakéta gyorsasággal kúszik a földön, addig a fejében komoly értelmi fejlődés zajlik. A mászás során ugyanis minden olyan idegrendszeri funkció kialakul, amely a két agyfélteke közös működését igényli, azaz a legtöbb tanulási tevékenység. Ezért is olyan fontos a mászás a mozgásfejlődésben, és ezért szükséges, hogy néhány hónapig ez domináljon a gyerek életében.

A nyelvi készségek is a mászásra épülnek

Szintén fejlődéstani kutatások során sikerült megállapítani azt, hogy a kizárólag ránk jellemző kommunikációs forma, a beszéd-írás-olvasás a szintén csak az emberre jellemző kúszás-mászás-járás folyamatára épül. Magyarán a kommunikációs képességek és készségek megfelelő működéséhez gyerekként végig kell mennünk ezeken a fejlődési szakaszokon. A nyelvi elmaradások ugyanis az esetek többségében az elégtelenül szervezett idegrendszerre utalnak. Ahogy fentebb írtuk, a mászás következtében indul el a két agyfélteke közötti kommunikáció, melynek elmaradása valamennyi tanulási folyamatra negatív hatással lehet. Megint más kutatások a kúszás-mászás időszak kimaradásával, lerövidülésével hozzák összefüggésbe a tanulási nehézségeket, így például a diszlexiát, diszgráfiát, diszkalkuliát.

Mi a különbség a kúszás és a mászás között?

Közös vonásuk, hogy mindkettő mozgásminta a génjeinkben kódolt, és mindössze azért nem lehetséges rögtön, mert a fejünk túl nehéz, az izomzatunk pedig túl gyenge ahhoz, hogy megbirkózzon a föld gravitációjával. Körülbelül hét-nyolc hónapos korunkra azonban normál esetben a fejünk megtartása mellett, végtagjainkkal az egész testünket el tudjuk mozdítani, és felfedezőútra indulunk a lakásban: közelebbről megnézzük, megérintjük és megízleljük mindazt, amit eddig csak a távolból szemlélhettünk. Gyakori jelenség, hogy a kúszás aszimmetrikusan alakul ki a babáknál, azaz az egyik oldali végtag(ok) mozgatása hatékonyabb. De az is előfordulhat, hogy a folyamat előre helyett hátra indul. A tökéletesség elérése így tehát csak sok gyakorlással lehetséges.

A Mászás Egész Kisgyerekkorban Fontos
A mászás egy komplex, az egyensúly és a koordináció szempontjából keményebb felkészülést igénylő mozgásforma (Fotó: Shutterstock/Puzzlepix)

A mászás már egy jóval komplexebb, az egyensúly és a koordináció szempontjából keményebb felkészülést igénylő mozgásforma. Tanulás során a teljes alátámasztást felváltja a részleges. Bár ez nem tudatos a kicsiknél, mégis, amikor rugóznak vagy a végtagjaikat emelgetik, akkor valójában a mászást gyakorolják. Aztán egyszeriben elindulnak, és onnantól megállíthatatlanokká válnak. A sok gyakorlásnak köszönhetően az idegrendszer egyre hatékonyabban levezényli a különböző mozdulatsorokat, miközben a szem, a hallás és az egyensúly együttes munkájával a gyerekek tájékozódása is javul. Az automatikus mozdulatokat fokozatosan felváltják az akaratos és betanult mozdulatsorok, és ez további értelmi és érzelmi fejlődést idéz elő.

Így hat a mászás a babák értelmi és érzelmi fejlődésére

Amíg a szülők erejükön felül próbálják biztonságban és kordában tartani gyermeküket, őket lefoglalja a különböző képességeik fejlesztése. A kúszás-mászás közben ugyanis fejlődik a gondolkodás, a figyelem és az emlékezet, vagyis az értelmi intelligencia. Mivel a kicsik örömüket lelik a mozgásban, a folyamat az érzelmi fejlődésüket is pozitív módon befolyásolja. Sikereik és kudarcaik által csak ügyesebbé, kitartóbbá és motiváltabbá válnak, ami megalapozza a lelki egészségüket. Szakértők szerint ráadásul nemcsak a mozgásforma megjelenése, de a gyakorlása is elengedhetetlen. „A kúszás akkor tölti be a kellő szerepét az idegrendszeri fejlődésben, ha a helyes keresztező formája legalább egy hónapig dominál a gyerek életében” – írja a Gyermek-mozgásfejlesztés honlapja. Szintén itt olvasható, hogy ezzel szemben a mászás, ami már egy komplexebb mozgásforma, ideális esetben legalább két hónapig domináljon, tekintve, hogy gyakorlása (felmászás, leereszkedés, megkapaszkodás) lehetővé teszi a gyerek számára a függőleges testhelyzettel való ismerkedést, ami elengedhetetlen a felállás és járás képességének elsajátításához.

A szülők szerepe is lényeges

A kicsi fejlődése újabb és újabb kihívások elé állítja a szülőket, így például a mászás elkezdése előtt bababiztossá kell alakítani a lakást, amennyiben pedig nem tudunk korlátlan figyelmet szentelni a gyermeknek, korlátoznunk kell a mozgásterét. Mindezt úgy, hogy közben végig szem előtt tartjuk a kúszás-mászás folyamatának jelentőségét. Hogy hogyan? Nos, mindenekelőtt biztosítsunk a baba számára időt és teret a „mutatványozásra”.Manapság már különféle eszközök is léteznek, amiken gyakorolhat: mászópárnák, szivacsok, labdák, és a többi. Amennyiben pedig azt tapasztaljuk, hogy a mászás időszaka túl gyorsan véget ért, esetleg hosszú hónapokat késik, kérjünk szakértői segítséget.

Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!