A köldöksérv látványa és a kisbaba panaszos sírása megijesztheti a szülőket, mégsem tanácsos leragasztani a dudort.
A köldöksérv, latinul umbilical hernia a köldökgyűrű tágulata, valamint az ebbe bejutó hasüregi szervek okozta elváltozás és duzzanat. Akkor alakulhat ki, ha a köldöknyílást körülvevő köldökgyűrű meggyengül vagy kitágul. A köldöknyílás szerepe a magzati életben a legfontosabb, mivel ott csatlakozik a testbe a köldökzsinór. Ezen keresztül érkezik az oxigéndús, tápanyagban gazdag vér, ami nélkülözhetetlen a kicsi fejlődéséhez.
Mitől alakul ki a köldöksérv?
Szülés után az orvos átvágja a köldökzsinórt, a köldökcsonk pedig a benne lévő kötőszövetekkel, erekkel együtt elsorvad, hiszen innentől kezdve nincs funkciója. A csonk felszínén hámréteg képződik, ám mivel nincs rajta izomzat, így a hasfal gyenge pontjának is nevezik. Aztán ez a baba növekedésével, illetve a hasizmok megerősödésével megváltozik. Némelyik újszülöttnél azonban egy dudor marad a hasukon, amin kitüremekedik a béltartalom. A látvány leginkább egy gombra emlékeztet. A dudor mérete a borsónyitól kezdve egy kisebb almányi is lehet. Köldöksérv általában koraszülötteknél, alacsonyabb születési súlyú babáknál fordul elő, ami nevetéskor, síráskor, köhögéskor, kakiláskor kiemelkedik, majd magától visszább húzódik.
Kevésbé gyakori, de a köldöksérv felnőtteknél is előfordulhat, ezt szerzett köldöksérvnek nevezzük, kialakulását pedig több dolog okozhatja: krónikus köhögés, felgyülemlett hasfolyadék, vizelési problémák begyulladt prosztata miatt, székrekedés, túlsúly, fizikai megerőltetés.
A köldöksérv tünetei
Ahogy említettük, a köldöksérv akkor a legszembetűnőbb, amikor a baba sír, köhög vagy kakilni próbál. Ez azért van, mert ezek a dolgok nyomást gyakorolnak a hasra. Amikor pihen, előfordulhat, hogy egyáltalán nem látni a dudort. A köldöksérv általában fájdalommentes, viszont érdemes rajta tartanunk a szemünket, mert egyeseknél komoly fájdalmat okozhat, mint például: fájdalom a köldök környékén, duzzanat, a köldök területének elszíneződése, hányás. Ha ezen tünetek bármelyikét észleljük gyermekünknél, azonnal hívjunk mentőt.
Diagnózis
A diagnózist fizikai vizsgálattal állapítja fel az orvos, képalkotó eljárást csak ritkán használ. Ha mégis, akkor ez többnyire ultrahang-vizsgálatot jelent.
A köldöksérv kezelése
A köldöksérv alapjáraton nem igényel kezelést, általában magától begyógyul a gyermek négy-öt éves korára. De még ha nem is, valószínűleg akkor is kisebb lesz. Súlyosabb esetben az egyetlen kezelési mód a műtét, melynek típusa a sérv méretétől függ: ha kisebb, akkor elég rétegesen összezárni a hasat, ami voltaképp megkettőzi a kötőszöveti rétegeket. A has összevarrása után pedig kímélni kell a területet a teljes felépülésig.
Ezért nem szabad leragasztani a köldöksérvet
A köldöksérv leragasztásának gyakorlata az 1950-es években terjedt el, melynek során egy gézgombolyagot helyeztek a köldökcsonkra és annak közvetlen területére, majd ragasztóval a hasfalra rögzítették. Az orvostudomány azonban mára rájött, hogy ez nem gyorsítja meg számottevően a köldöksérv visszahúzódási idejét, másrészt az állandó ragasztgatástól nagyobb az esély a bőrfertőzések, bőrgyulladások kialakulására. A ragasztó ugyanis minden egyes alkalommal kisebb hámsérüléseket ejthet a babák érzékeny bőrén, ráadásul felgyűlhet alatta a kosz és a váladék. Mindezek mellett kellemetlen érzés a csecsemőnek – sőt akár a mozgásfejlődésben is hátráltathatja. Hogy hogyan kezelhetjük az újszülött baba köldökcsonkját, arról korábbi cikkünkben olvashtasz.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
