A méhen kívüli terhesség tünetei: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A méhen kívüli terhesség ugyanolyan terhességi tünetekkel jár, mint a méhen belüli terhesség. Ám ha a kimaradt menzesz után az alábbi tünetek valamelyikét tapasztalod, azonnal fordulj orvoshoz.

A szakirodalom szerint minden olyan terhesség méhen kívüli terhesség, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be. Ilyenkor többnyire az egyik petevezetékben alakul ki a terhesség, amely súlyos hasüregi vérzést és hirtelen jelentkező életveszélyes állapotot is okozhat. Ritkább eset, amikor a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya-felszínéhez tapad, ilyenkor úgynevezett hasűri terhességről beszélünk. A méhen kívüli terhesség életveszélyes a kismamára nézve, ezért minden erre utaló jel azonnali orvosi beavatkozást igényel. A statisztikai adatok szerint ötven terhességből átlagosan egy méhen kívüli terhesség, vagyis ez a jelenség az összes terhesség mintegy egy százalékában fordul elő.

A méhen kívül terhesség tünetei

A méhen kívüli terhesség ugyanolyan tünetekkel jár, mint a méhen belüli terhesség. Az emlők feszülése, hányiger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás, valamint a menzesz kimaradása kíséri. Amennyiben a kimaradt menzesz után barnás vérzést tapasztal a kismama, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ez lehet az első jele a méhen kívüli terhességnek, de akár a kezdődő vetélésnek is. A méhen kívüli terhességre utalhat továbbá a hasi fájdalom, deréktáji fájdalom, végbélfájdalom. Ha a petevezetékben megtelepedett magzat még korai stádiumban elhal, akkor nem károsítja a vezetéket, tovább növekedve viszont megrepesztheti a falát, ami szintén vérzéssel jár.

Méhen Kívüli Terhesség ábra
Az úgynevezett nyakcsatorna-terhesség a méhen kívüli terhesség sajátos típusa, melynek során a magzat a méhüreg helyett a nyakcsatornában ágyazódik be (Fotó: Shutterstock/Puzzlepix)

A leggyakrabban előforduló petevezeték- vagy kürtterhesség következményei a petevezeték szakadása, vagy a hasüreg felé történő vetélés. Mindez attól függ, hogy a petevezeték szűk szakaszába (isztmusz), vagy a tágabb szakaszába (ampulla) ágyazódik be a petesejt. A petevezeték-szakadás vagy az ampulláris vetélés említett tünetei mellett a gyors vérvesztés jelei is megmutatkoznak, úgy mint heves szívdobogás, csökkenő vérnyomás, sápadtság, eszméletvesztés, vérzés, hirtelen rosszullét, ájulás. Ha a vérzés hirtelen jelentkezik és nagyon erős, akkor vérnyomás-zuhanás és sokkszerű állapot alakulhat ki. A nők ilyenkor általában hirtelen erős fájdalmat éreznek és elvesztik eszméletüket. Ilyen esetben sürgősen mentőt kell hívni, mert az életüket gyakran csak a szülészeti vagy sebészeti osztályon történő gyors műtéti beavatkozás mentheti meg.

Ritkábban, de megtörténhet, hogy a magzat az anya szabad hasüregében, a hashártya felszínén tapad meg. Még ritkább, hogy nem észlelik időben a hasi terhességet, így az anya kihordja gyermekét, kinek világra segítése természetesen csak hasi műtéttel megoldható. Ilyen esetben általában kevés a magzatvíz (oligohidramnion), ami miatt a magzat mozgástere jelentősen beszűkül, emiatt különböző fejlődési rendellenességekkel (csípőficam, dongaláb, ferdenyak) születhet. A leggyakoribb tünet ebben az esetben a fájdalmas magzatmozgás, valamint a bélműködési zavarok. Az orvos ultrahang segítségével a méhtesttől külön látja a magzatot.

Míg az úgynevezett nyakcsatorna-terhesség (cervikális graviditás) a méhen kívüli terhesség sajátos típusa, melynek során a magzat a méhüreg helyett a nyakcsatornában (cervix) ágyazódik be. Tünetei megegyeznek a korai spontán vetéléssel. Méhkaparással gyógyítható, de előfordulhat, hogy az erős vérzés a méh eltávolítását indokolja.

A méhen kívül terhesség okai

Egy egészséges szervezetben a megtermékenyítés a petevezeték külső harmadában történik, és innen vándorol a már megtermékenyített pete a méh belsejébe, ahol aztán beágyazódik. A három-négy napig tartó vándorlás során a petét körülveszi egy köpenyszerű réteg, amely ez idő alatt megakadályozza a beágyazódást. Ha vándorlása alatt a megtermékenyített pete nem jut be a méh üregébe, akkor azon kívül tapad meg, és ott indul fejlődésnek. Bizonyos tényezők lassíthatják vagy akár meg is akadályozhatják a megtermékenyített petesejt méhüregbe vándorlását, hajlamosíthatnak méhen kívüli terhességre.

Ilyen tényező például a fejletlen belső nemi szervek: a petevezeték vékony, hosszú és lassú a mozgása; korábbi gyulladások, amelyek a méhkürt hegesedését okozzák, annak belső felszíne pedig egyenetlenné válik, összenövések keletkeznek rajta; petefészekciszták, valamint a méhkürtnek a méhbe való beszájazásánál elhelyezkedő miómák (más néven a méh jóindulatú izomdaganatai). De ide sorolható a méhen belüli fogamzásgátló eszközök használata, melyek megakadályozzák a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhüregbe – hiszen ez a fogamzásgátlás lényege -, azonban a megtermékenyítést és a méhen kívüli megtapadást már nem tudják megakadályozni.

Diagnózis és kezelés

AA szakember a pontos kórisme felállításához részletesen kikérdezi az érintettet, többek között az utolsó menstruáció idejéről, a menstruáció kimaradásának tartamáról, a fájdalom mértékéről, jellegéről és pontos helyéről. Emellett terhességi tesztet kér, mivel a pozitív terhességi teszt terhességet feltételez. Amennyiben a kismama beszámolója alapján felmerül a méhen kívüli terhesség gyanúja, az orvos további vizsgálatokat rendel el. Hüvelyi tapintásos vizsgálattal észreveszi, ha megnagyobbodott, puhábbá vált a méh. Előrehaladott státuszban pedig a méhen kívüli terhesség a kismedencében, a tapadás helyén fájdalmas duzzanatként jól kitapintható. A már kialakult hasüregi vérzés esetén a vér által okozott erős hashártyaizgalom rendkívül fájdalmassá teszi a hüvelyi vizsgálatot. Ez a tünet már súlyos állapotot jelez.

Méhen Kívüli Terhesség Kórházi Kezelés
A méhen kívüli terhesség akár életveszélyes állapotba is sodorhatja a kismamát, ezért nem szabad figyelmen kívüli hagyni a tüneteket (Fotó: Shutterstock/Puzzlepix)

A hüvelyi ultrahangvizsgálat nagy képfelbontása lehetővé teszi a közeli kismedencei szervek részletes vizsgálatát, így a szakorvos szinte száz százalékos pontossággal meg tudja állapítani a terhesség tényét. Ha a méhen belül nem lát embriót, ez megerősíti méhen kívüli terhesség lehetőségét. Ritkább esetben a hüvelyi ultrahangvizsgálat nem mutatja ki a méhen kívüli terhességet, viszont a pozitív teszt terhességre utal. Ilyenkor kórházi megfigyelést rendelhet el, beleértve az úgynevezett laparoszkópos (hasi tükrözés) vizsgálatot, mely a diagnózis felállítására és kezelésére egyaránt alkalmas.

Időnként megesik, hogy a szervezet önmaga megoldja a problémát. Ha a várandósságot jelző laborértékek maguktól normalizálódnak, eltűnik a kóros terhességre utaló ultrahangkép, és az érintett panaszai is megszűnnek, akkor spontán gyógyulásról beszélünk, amit rendszeres utóvizsgálatok követknek. Az idejében felismert méhen kívüli terhességnél a gyógyszeres kezelés sem kizárható. A készítmény hatására a méhen kívül kialakult terhesség ugyanis nyom nélkül felszívódhat, szerencsés esetben az érintett petevezeték sérülése nélkül.

Méhen kívüli terhesség esetén a hasi műtét és a magzat eltávolítása a leggyakoribb beavatkozás, melyet egyre gyakrabban végeznek hastükrözés (laparoszkópia) segítségével. A hastükrözés gyorsabb gyógyulást eredményez, illetve kevésbé megterhelő a kismama számára. Amennyiben a petevezetők épek, a rossz helyen megtapadt petezsák kihámozható, ezért nem kell eltávolítani a petevezetéket, az érintett pedig nagyobb esély lehet egészséges kismama a jövőben. A súlyos vérvesztés azonban azonnali műtéti beavatkozást igényel. Ilyenkor a petevezető fala rendszerint már roncsolódott, ezért a szövődmények elkerülése érdekében el kell távolítani azt.

Megelőzhető a méhen kívüli terhesség?

Az érintett kórtörténetben szereplő meddőség, a korábbi méhen kívüli terhesség, a kismedencei gyulladás, az esetleges hasi vagy petevezeték beavatkozások, valamint a mesterséges megtermékenyítés során alkalmazott technikák mind növelik a méhen kívüli terhesség kockázatát. A méhen kívüli terhesség kialakulását biztosan előrejelezni és megelőzni azonban sajnos lehetetlen. A fogamzás előtti (perikoncepcionális) gondozás során lehetséges mindazon betegségek kiszűrése, így például, hogy fertőzött-e az ivarcsatorna, melyek méhen kívüli terhességhez vezethetnek. Az első terhesség előtt továbbá célszerű hormonális fogamzásgátlóval védekezni, az ugyanis hatékonyan megelőzi a kismedencegyulladást. A már kialakult méhen kívüli terhesség esetén nagyon fontos a korai felismerés, mert így jó eséllyel megelőzhető a váratlanul jelentkező és életveszélyes hasüregi vérzés. Végezetül, ha az orvos időben be tud avatkozni, akkor kevesebb eséllyel kényszerül szerveltávolító műtétre.

Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Így épít a nemet mondás művészete – 3. rész