Valószínűleg kevés olyan ember van a világon, aki ne fogadna szívesen könyvet karácsonyi ajándék gyanánt. Ugyanakkor – a válogatás során – érdemes elgondolkodni azon, milyen fajta kötetet ajándékozunk rokonunknak, barátunknak vagy ismerősünknek, hiszen annak műfaja, témája és mondanivalója is üzenetet hordozhat a megajándékozott fél számára.
A közelgő ünnepek általában befelé fordulásra és esti bekuckózára ösztökélik az embereket: gyakori ilyenkor, hogy az egész napot könyvünk és egy pohár forralt bor társaságában töltjük. Karácsonyi könyvajánlónkban olyan köteteket gyűjtöttünk össze, amelyek kielégíthetik az ilyenkor feltámadó szükségleteinket és kíváncsiságunkat a legkülönfélébb témák iránt, továbbá kiváló ajándéknak bizonyulhatnak a fa alá, ha tisztában vagyunk rokonunk ízlésével és érdeklődési körével.
Házi pszichológusok figyelmébe: Dr. Máté Gábor – Normális vagy
Nem véletlen, hogy a világszerte elismert, magyar származású orvos, Dr. Máté Gábor új kötete (Normális vagy – Trauma, betegség és gyógyulás mérgező világunkban) megjelenésétől kezdve a hazai és a nemzetközi sikerlisták élére került. Máté ugyanis azt a kérdést veszi górcső alá, amely a magunk módján valamilyen szinten mindannyiunkat foglalkoztat: vajon miért „nem vagyunk jól” mostanában.
Könyvében „belülről kifelé” haladva vázolja fel a feltett kérdésre adható válaszok sokaságát, kezdve a genetikai örökségünktől, a fogantatásunk, születésünk és neveltetésünk körülményein át a társadalomban tapasztalható problémákig, okfejtését pedig hasznos tanácsokkal, s a gyógyulás felé vezető út felvázolásával zárja.
Teszi mindezt végtelenül realista, mondhatni orvoshoz méltó módon: saját praxisából vett, életszerű példáit régi és új kutatási eredményekkel támasztja alá, hogy mindannyiunk számára befogadható legyen a szomorú konklúzió: ha ugyanis figyelmen kívül hagyjuk a traumák, a ránk zúduló információtömeg és a stressz hatásait, nem érthetjük meg, miért van annyi autoimmun és pszichológiai betegséggel küzdő ember a világon.
Karácsonyi könyvajánlónkban azoknak javasoljuk ezt a kötetet, akiknek elege van a semmitmondó önsegítő könyvek hasonló gondolatokat ismétlő folyamából, s szívesen nyitnának újfajta ötletek és megoldások felé, már ami a lélekbúvárkodást illeti.
A történelem és az igazság szerelmeseinek: Gárdos Péter – Semmelweis Ignác rövid boldogsága
Noha az idősebb korosztálynak inkább filmrendezőként csenghet ismerősen Gárdos Péter neve (legemlékezetesebb filmjei közé tartozik az Uramisten Feleki Kamillal a főszerepben vagy a Szamárköhögés Törőcsik Marival a fókuszban), Péter az irodalom terén is letette már névjegyét. Első regénye, a Hajnali láz című kötet óriási népszerűségnek örvendett mind itthon, mind külföldön, de másik két alkotása, a Hét mocskos nap és a Királyi játék is hasonló fogadtatásra talált.
Karácsonyi könyvajánlónkból nem hiányozhat Gárdos idén megjelent, új kötete, amely merőben különbözik korábbi történeteitől: a Semmelweis Ignác rövid boldogsága című könyvében az egyik legnagyobb magyar zseni, az anyák megmentőjének életét, s kérészéletű kibontakozását írja le a tőle megszokott, élvezhető stílusban. Noha azzal sokan tisztában vannak, miért is a szülész-nőgyógyászról kapta a nevét hazánk legprominensebb orvosi egyeteme, azt már kevesebben tudják, miféle élet-halál harcot vívott ez a géniusz korának gőgös orvostársadalmával, akik képtelenek voltak elfogadni: az akkoriban igen gyakori gyermekágyi lázért ők a felelősek.
Gárdos Péter kötete egyfajta tisztelgés Semmelweis zsenialitása felé: a valóságmagon alapuló történetet itt-ott egészítette csak ki fantáziája részleteivel. A történelmi regényt azoknak ajánljuk, akik könnyed, befogadható olvasmányra vágynak, s szívesen elmerülnének a 19. századi Osztrák-Magyar Monarchia (olykor) elborult eszmerendszerében.
A romantikus lelkeknek: Karády Anna – A füredi lány trilógia
„Mindig is érdekelt, hogyan éltek, hogyan öltözködtek, mit gondoltak abban az időben. Tudni akartam, milyen az élet gépek, autók, az ipari forradalom eszközei nélkül. A legnagyobb kérdés az volt a fejemben, vajon mit kezdtek ennyi idővel” – fogalmazta meg a trilógia szerzője, Karády Anna első kötete, A füredi lány című történelmi regény motivációját egy vele készült riportban.
Karády ötlete ugyan első hallásra furcsának tűnhet (mivel hazánkban nem olyan gyakori a történelmi fikció műfaja), az írónő különleges történetszövése egy pillanat alatt berántja az olvasót a 18. századba: akárcsak főszereplőjét, Almássy Annát a Koloska-forrás vize. Anna épp egy kiránduláson vesz részt a családjával a forrásnál, amikor egyik pillanatról a másikra az Úr 1763. esztendejében találja magát, ami, ha nem elég óvatos, végzetes kornak bizonyulhat egy fiatal, eszes nő számára. A történet szerencsére nemcsak a korhű emberek és szokások ábrázolásával él, hamar romantikus fordulatot is vesz: Anna beleszeret Füred egyik leggazdagabb családjának sarjába, a nemes Oroszy Mihályba, aki fenekestől felforgatja az életét.
Karády egyébként már az első kötet előtt tisztában volt vele, hogy nem egykötetes mű kerekedik majd Anna és Mihály szerelméből, vele készült interjúnkban pedig elárulta: „Vannak részek, amik könnyebben születtek, és olyan mondatok is akadnak, amelyek lassan, és arányaiban rettentő sok időt igényeltek. Nem rendelkezem még akkora tapasztalattal e téren, de számomra nagyjából egy év – egy könyv tűnik reálisnak, mert a kutatás, az ötletelés, az ellenőrzés, a kézirat átolvasása, szerkesztése időigényes folyamat.”
Az azóta három kötetesre duzzadó történetfolyamot A füredi lány, A füredi földesúr, A füredi gyermek sorrendben érdemes elolvasni, míg a Cigányélet grófi módra novelláskötet az első alkotás kiegészítéseként állja meg a helyét.
A bevállalósoknak: Benedek Ágota – Állva maszturbálok
Üstökösként robbant be a magyar irodalmi életbe Benedek Ágota első, Rumbarumbamm című karanténnaplója a koronavírus-járvány kellős közepén, s nem volt véletlen az időzítés, hiszen Ágota a világjárvány groteszk vagy épp nevetséges mozzanatait dolgozta fel naplóbejegyzéseiben.
Noha azóta lecsillapodtak a kedélyek, az általános szorongás és aggodalom nemhogy csökkent volna az emberekben, hanem nőtt, ám korántsem vagyunk ezzel egyedül, sőt! Benedek odáig megy, hogy új kötetében, az Állva maszturbálokban sorra veszi mindennapi szorongásait: elmélázik például azon, mi történne, ha pont akkor újítaná meg útlevelét, amikor menekülni kellene a háború miatt, de azon is morfondírozik, miért szorong a természetben pisiléstől vagy az abortusztól.
Benedek felszabadító őszintesége olyan gyógyírként hat a lélekre, mint a Xanax: az összehasonlítás pedig nem véletlen, hiszen a könyv fizimiskája erősen a gyógyszerre hajaz, s ha nem vigyázunk, szavai gurgulázó nevetést válthatnak ki belőlünk a legreménytelenebb hírek olvasása után is. Benedek Ágota könyvét azoknak ajánljuk, akik szeretnének kilépni a mindennapjainkat körbelengő negatív hírfolyamból, s kíváncsiak arra, hogyan kezelhetnénk humorral a minket körülvevő, felborult világ túlkapásait.
Az önéletrajzok kedvelőinek: Tóth Júlia Éva és Péterfy Bori – Borikönyv
Meglepő volna, ha a stage divingról ismert színész- és énekesnő, Péterfy Bori szokványos portréval lépett volna be az irodalom nagyjai közé: Borikönyv című memoárja pontosan olyan sokszínű és összetett, mint ő maga. A Tóth Júlia Évával közösen jegyzett mű Bori életének egy-egy gondosan kiválasztott, s kivesézett jelenetébe enged betekintést, s általa picit közelebb kerülhetünk ahhoz, vajon hogyan született meg „a Bori-fenomén”.
„Fontos és tudatos döntés volt, hogy a kötet ne egy klasszikus, életrajzi mű legyen, hanem inkább egy új művészeti ágban való megnyilvánulás. Az volt a cél, hogy el tudjak mesélni magamról valamit úgy, hogy az nem egy szerep, nem egy film, nem egy dalszöveg, nem egy popszám, hanem egy könyv” – nyilatkozta nekünk az alkotófolyamatról idén nyáron Bori, aki azt is elárulta: noha alapvetően az ő visszaemlékezéseit tartalmazza a kötet, előfordult, hogy a pontosság kedvéért édesapja segítségét kérte.
A Bori visszaemlékezéseiből készült portrét mindazoknak ajánljuk, akik szeretnének elmerülni egy, a magyar történelem szempontjából is jelentős családfa történetében (hiszen Bori olyan felmenőket tudhat maga mögött, mint Áprily Lajos és Jékely Zoltán), továbbá szívesen megismernék az embert a díva mögött.
Borítókép forrása: A szerző saját fotója