„A leggonoszabb amerikai család.” Így becézik az opioid válságban óriási szerepet játszó, Purdue Pharmát működtető Sackler famíliát az amerikai lapok napjainkban. Az OxyContin létrehozásáért és erőszakos marketingjéért felelős családról újabb minisorozat látott napvilágot: ez A gyilkos csodaszer (Painkiller), amely a família bűneit a függővé vált áldozatok és családtagjaik fájdalmas tragédia-mozaikjaival egészíti ki.
Hozzávetőlegesen háromszázezer ember halt meg az elmúlt két évtizedben vényköteles fájdalomcsillapító-túladagolás következtében. Ugyan az OxyContin csak egy, az ilyesfajta gyógyszerek közül, a Netflix új minisorozata, A gyilkos csodaszer (Painkiller) olyan megvilágításba helyezi az orvosságot, s a vele járó opioid krízist, amely mindenkit elgondolkodtat a fájdalomhoz fűződő viszonyáról.
Fájdalomcsillapítás mesterfokon
„A fiamnak 15 éves korában OxyContint írtak fel. Hosszú éveken át függőségben élt. Végül 32 évesen meghalt, egyedül a hidegben, egy benzinkút parkolójában. És nagyon hiányzik.” – foglalja össze röviden fia történetét egy édesanya a Netflix új minisorozata, A gyilkos csodaszer (Painkiller) első perceiben.
Ebből talán már sejthető, hogy nem egy laza „limonádé” történetről van szó: a Painkiller a kilencvenes években „slágerré váló”, vényköteles fájdalomcsillapító, az OxyContin keletkezését és elterjedésének körülményeit tárgyalja. A készítők Patrick Radden Keefe nagy hatású, a The New Yorkerben megjelent cikkéből (The family That Built an Empire of Pain, azaz A család, amely felépítette a fájdalom birodalmát), valamint azonos című regényéből merítették az inspirációt, amely bőszen részletezte a Sackler család történetének közvetlen hatását az eseményekre.
A minisorozat által megismerkedhetünk a gyógyszer „feltalálóival”, azaz a Sackler famíliával (a család elsőként nagyot szakító tagját, Arthur Sacklert a Marvelből ismert Clark Gregg, az opioid válságért felelős Richard Sacklert pedig Matthew Broderick játssza), agilis terjesztőivel (például a kezdetben naiv Shannon Schaeffer, amely West Duchovny parádésan jól sikerült, első alakítása) és persze mindazokkal, akik valamilyen módon felvették (volna) a kesztyűt a befolyással bíró család ellen. (A fiktív, több emberből összegyúrt figura, Edie Flowers szerepében Uzo Aduba mutatkozik be.)
A készítők természetesen nem feledkeztek meg a krízis legnagyobb elszenvedőiről, a függőkről és azok családjairól sem: a hatrészes minisorozat minden epizódjának elején megszólal egy-egy családtag az őt ért veszteségről, mi több, a történet magját alkotó, függővé vált autószerelő, Glen Kryger (Taylor Kitsch) és családjának küzdelmei például többezer történet és sors összefonódásából állnak össze.
A minisorozat, ami nehezen ereszt
Hiába azonban az ezernyi szempont, érv és a Sackler család ellen indított jogi procedúra (amelynek legfőbb alapja az, hogy hamis adatokra támaszkodva engedélyeztették az OxyContint az FDA-val, valamint az orvosokat „megkenve” írattak fel velük egyre nagyobb dózisú fájdalomcsillapítót, mondván, az OxyContinnak igen alacsony az addikciós potenciálja), egyelőre még mindig csak repedések látszanak a pajzson. A Sackler család mostanáig ugyanis ép bőrrel és némi pénzveszteséggel mindig megúszta a felelősségre vonást: a minisorozatban is bemutatott tárgyaláson végül 24 millió dollár ellenében „elsikálták” az ügyet.
Később újabb perek indultak ellenük, amelyek az OxyContin keletkezése óta bekövetkezett, közvetlenül az opioidokkal összefüggő halálesetek számának növekedéséhez kapcsolódnak. Ezek apropóján a vállalat 2019-ben végül csődöt jelentett, s a képviselői összesen 4,5 milliárd dollárt fizetettek jogi védelemért cserébe. (Magyarul azért, hogy többé ne emeljenek vádat ellenük.)
2020-ban a Purdue Pharma összesen három vádpontban elismerte bűnösségét az OxyContin agresszív marketingje miatt: akkor az amerikai igazságügyi minisztériummal nyolcmilliárd dolláros büntetésben állapodtak meg. 2021-ben egy bíró végül hatályon kívül helyezte az eredeti, jogi védelemről szóló megegyezést, mondván, Sacklerék polgári jogi vádakért felelősek. Ennek hatására a Purdue Pharma beleegyezett egy hatmilliárd dolláros egyezség kifizetésébe, amelyet az Amerikai Legfelső Bíróság idén augusztusban eltörölt, mivel az újra immunitást adott volna a családnak a polgárjogi perekkel szemben.
A Sackler família opioid válságban betöltött szerepe korántsem kapott volna ekkora nyilvánosságot, ha a történet nem kerül be a kultúra (különösképp a film- és sorozatkészítők) agendájába. Az olyasfajta alkotások, mint a Netflix minisorozata vagy az HBO 2019-es Crime of the Century című dokumentumfilmje mind hozzájárultak ahhoz, hogy rávilágítsanak Sacklerék bűneire, egyúttal emléket állítsanak azoknak, akik már nem tudják elmesélni a saját történetüket.
Források: Collider.com, Elle.com, IMDb.com, CNN.com
Borítókép forrása: Steve Russel/Getty Images