A napokban nyílt meg egy Salvador Dalí munkásságán alapuló kiállítás Budapesten, a Király utcában. A tárlat elsősorban szobrokat és litográfiákat mutat be, és mégsem, ennél egy kicsit bonyolultabb a dolog, elmondjuk, miért.
Ki volt Salvador Dalí?
A kiállítás Dalí életére nem fektet túl nagy hangsúlyt, néhány dolgot tudhatunk meg róla csupán. Leginkább a műveire, főleg a visszatérő motívumaira koncentrál.
Salvador Dalí 1904-ben Spanyolországban született, Figueresben, majd itt is hunyt el 1989-ben. A katalán-spanyol festőművésznek nehéz gyermekkora volt, mely egész életére kihatott. Személyiségére nagy befolyással volt, hogy nem ő viselte először a családban a Salvador Dalí nevet. Született ugyanis egy bátyja, aki másfél éves korában meghalt, és akit szintén ugyanúgy neveztek el. A festő a testvére halála után nem sokkal jött a világra, szülei pedig azzal próbálták enyhíteni gyászukat, hogy a bátyja után nevezték el második gyermeküket. Mindemellett édesanyja sokáig lányruhákba járatta, mivel terhessége alatt kislányt szeretett volna.
Ezek után érthető, hogy Dalí személyisége már gyermekkorában sérült. Már gyerekként is megbotránkoztatni a körülötte élőket: előszeretettel vetette le magát lépcsőn, de másokat is szívesen lökött le kisebb magaslatokról. A vér, a fájdalom, és a bomlás látványa gyönyörrel töltötte el.
A festészet pedig hamar az élete részévé vált, mindössze hatévesen a szülei mosókonyhájában rendezte be az első műtermét. Hat évre rá pedig beiratkozott szülővárosa művészeti intézetébe. Első önálló kiállításán Pablo Picasso is megjelent, akivel később is jó kapcsolatot ápolt.
A szürrealista művész felesége, Gala 1982-es halála után többször öngyilkosságot kísérelt meg. Utolsó éveiben pedig a Parkinson-kór tünetei is kiütköztek rajta.
Dalí-kiállítás Budapesten
A Király utcai Komplexben található kiállítás elsőre csábító, azonban Dalít csak nyomokban tartalmaz. Az ott kiállított szobrok esetén nem is titkolják, hogy ezeket nem teljesen a szürrealista művész készítette. Az alapötlet, a kép és az eredeti makett a legtöbb esetben Dalí műve a leírások szerint, más művészek munkájaként tüntetik fel azonban az öntést és a patinásítást. Sőt, ezekből a szobrokból nem is egy létezik a világon, ezt is feltüntetik a leírásokon. Számomra szintén furcsa volt, hogy az alkotáson dolgozó többi művésznek még csak a nevét sem tudhatjuk meg, egyéb információról nem is szólva. Ha már Dalí-kiállítás, legalább az eredeti makettképet, vagy a rajzot, ami alapján készült, szintén kihelyezhették volna a szobrok mellé.
A litográfiáknál megkönnyebbülhetnénk, hogy ezek biztosan eredeti Dalí művek, valószínűleg azok is, de ennek a technikának is lényegi része, hogy könnyen sokszorosítható, így kicsi az esély arra, hogy ritkaságokat tekinthetünk meg.
Egyébként a kiállított művek gyönyörűek, szívesen elnézelődne az ember, ha nem érezné, hogy becsapták. Érthető, hogy arra, hogy „Salvador Dalí különleges grafikáit, életnagyságú szobrait” láthatja az érdeklődő, többen látogatnak el a kiállításra, mint arra, hogy „Salvador Dalí művein alapuló alkotásokat” nézhet meg, de az érdeklődők ilyen szintű megvezetése aligha elfogadható. A teremben már feltüntetik, hogy adott műtárgy miként kapcsolódik Dalíhoz, de későn szólnak. Mindezt azért is tartom kifejezetten szomorúnak, mert ha ettől a becsapástól eltekintek, én élvezni is tudtam volna a kiállítást, így viszont csak a keserű szájíz maradt.
Emellé még társulnak olyan problémák, hogy magyarázatokat sokszor saját magának árnyékolja le az ember, miközben próbálja elolvasni, mert rosszul van bevilágítva a tér. Vagy, hogy az amúgy elég drága belépőjegy mellé az audio guide-ért extra pénzeket akarnak leakasztani a látogatókról.
VR-élmény
A kiállítás végén megtekinthető egy VR, azaz virtuális valóságon alapuló videó is Dalíról. Ez alapvetően érdekesre sikerült, kicsit szédítő élmény. Azonban ennél is úgy éreztem, hogy nem sokat tudhat meg a látogató a festőről, vagy a műveiről. Itt is visszatértek a fontosabb motívumai, mint az elefánt, a fiókok, az órák stb. Kétségkívül látványosra sikerült, sokszínűre, szürreálisra. Magyarul és angolul hallgatható meg.
A jegyár felnőttek esetén 5000 Ft hétköznap, hétvégén már 6000 Ft. A diák vagy nyugdíjas jegy 4500 Ft és 5000 Ft-ra nő hétvégén. A gyerekjegy 4000 és 4500 Ft körül alakul. Van családi jegy is, ami két felnőtt, két gyerek esetén váltható meg, ez 15 900 Ft, szombat-vasárnap pedig 18 900 Ft.
A kiállítás június 30-ig tekinthető meg Budapesten, a Komplexben, a Király utca 26. alatt.
Borítókép forrása: Csatlós Norbert
