Dübörög a Netflix streaming-szolgáltató új sorozata, A császárné, amelynek első évada Wittelsbach Erzsébet életének néhány hónapját mutatja be. A történet apropóján érdemes elmerülnünk Sissi eseménydús életében és hagyatékában, hiszen, mint tudjuk, a császárnénak ugyan mindene megvolt, de mégis egy dolog éltette igazán a szigorú, bécsi udvarban: a gyermekei.
Rang, vagyon, rajongó tömegek – ugyan anyósának „köszönhetően” eleinte nem Sissi (neve helyesen egyébként Sisi lenne) gyermekei, sokkal inkább a felsoroltak voltak Wittelsbach Erzsébet életének központjában, mégsem érdemes megfeledkezni arról, hogy a császárné már leányanyaként is gyermekei boldogulását tartotta legfontosabbnak.
Ha máshonnan nem, hát a Netflix új sorozata, A császárné kapcsán tudhatjuk: a 16 éves korában szerelmi házasságot kötött Erzsébetnek nagyon korán „fel kellett vennie a kesztyűt” anyósával, Zsófia főhercegnével szemben.
Első gyermeke, Zsófia megszületése után ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy anyósa nemcsak az udvarban betöltött szerepét, hanem anyai minőségét is igyekszik olyannyira leredukálni, amennyire csak lehet.
Noha Sissi eleinte nehezen találta a helyét a bécsi udvarban, becsületére szóljon, hogy a kezdeti bukdácsolások után nemcsak politikai szempontból ütötte ki osztrákpárti anyósát a nyeregből, hanem gyermekei jövőjét is a kezébe vette. Ahogy az egy igazi, törődő édesanyához illik.
Az elsőszülött, az első nagy veszteség: Habsburg-Lotaringiai Zsófia főhercegnő
A „kezdeti bukdácsolások” persze egészen másképp néztek ki a 19. században, mint most, hiszen akkoriban egy rosszkor meghozott döntés akár emberéletet is követelhetett: jelen esetben a császári pár elsőszülött gyermekének, Zsófia főhercegnőnek az életét.
Zsófia, szülei 1854-es házasságkötését követően mindössze egy évvel látta meg a napvilágot Bécsben. A fentiekből kifolyólag talán nem meglepő, hogy a nevét apai nagymamájáról, a már említett Zsófia Friderika főhercegnéről kapta, aki megszületése után azonnal rátelepedett a kislány és még tinédzserkorban lévő édesanyja kapcsolatára: kíméletlenül elválasztotta a csecsemőt édesanyjától, s lényegében ő és férje nevelték a gyermeket.
Ennek következtében Erzsébet és Zsófia folyamatos harcban álltak egymással, ugyanis Ferenc József csak ritkán szegült szembe imádott édesanyjával. A gyermek sajnos születésétől fogva betegeskedett, „törékeny testalkatú” csecsemőként emlékeznek meg róla a történelemkönyvek. Ezek a megfigyelések később riasztó valósággá váltak, amikor az uralkodópár 1857-ben Magyarországra utazott, és magukkal vitte két gyermekét, Zsófiát, s azóta megszületett húgát, Gizellát.
A kicsik gyenge immunrendszere megsínylette az utat: mindketten elkapták a tífuszt. Ugyan a szülők a gyermekeik betegsége miatt tíz nappal elhalasztották a magyar körút megkezdését, május 23-án végül útnak indultak. A nyugodt utazás azonban nem tartott sokáig, mivel öt nappal később táviratot kaptak, amelyben tájékoztatták őket Zsófia egyre súlyosbodó állapotáról. Erzsébet és Ferenc József azonnal visszasiettek Budára, de ez csak annyira volt elég, hogy elbúcsúzzanak elsőszülött gyermeküktől: Zsófia 1857. május 29-én elhunyt.
Elsőszülött gyermekének halála súlyos depresszióba kergette Erzsébetet, amelyen nem segített anyósa hozzáállása sem, hiszen egyértelműen menye tudtára adta: egyedül ő, Sissi és hajthatatlan természete a felelős gyermeke haláláért. Az események fényében Erzsébet lemondott másik két gyermeke, Gizella és a későbbi trónörökös, Rudolf neveltetéséről, így Zsófia főhercegné megkapta, amire eddig is vágyott: a teljes kontrollt.
Az elhidegült lány: Gizella Lujza Mária osztrák főhercegnő
A történtek fényében talán érhető, hogy a négy testvér közül Gizellát fűzte a legkevésbé szoros kapcsolat édesanyjához, Erzsébethez, hiszen a tragédia után őt és öccsét, Rudolfot apai nagyszüleik nevelték fel.
Annál inkább kötődött viszont a Sissi által nagyra értékelt magyarsághoz: kiválóan beszélt magyarul, sőt, első nyelvtanára ugyanaz az apát volt, aki anno Erzsébet királynét is tanította a nyelvre. Édesanyjához hasonlóan ő is tinédzserként ment hozzá Lipót Miksa József bajor királyi herceghez 1873-ban, s Gizella nagy örömét lelte férje családjában, akik tárt karokkal fogadták őt köreikben. A későbbiekben húga, Mária Valéria és édesanyja is gyakran időztek náluk, mi több, Sissivel együtt gyakran látogattak el Magyarországra: az 1896-os Milleniumi ünnepségeken is közösen vettek részt. (Gizella végül édesanyja nevét adta elsőszülött lányának.)
Gizella életét nagyrészt szociális tevékenységek töltötték ki, egészen az első világháború végéig: ekkor ugyanis a nemesek talpa alatt egyre inkább forrósodni kezdett a talaj. Leszerelt férjével együtt elköltöztek Müchenből Tutzingba, azonban a vörös milicisták végül itt is rájuk találtak. Kapcsolataik révén először az ettali kolostorban leltek menedékre, ahonnan segítőiknek hála végül Tirolba menekültek. Miután normalizálódtak az elharapódzó indulatok Bajorországban, a házaspár visszatért müncheni otthonába, majd 1923-ban megünnepelték aranylakodalmukat. Gizella az uralkodópár utolsó gyermekeként végül 1932-ben, 76 évesen hunyt el.
A soha meg nem értett halál: Habsburg-Lotaringiai Rudolf
Óriási ünneplésekre adott okot, amikor az uralkodópárnak 1858-ban végre fiúgyermeke született, hiszen általa biztosítottnak vélték a korona sorsát. Akárcsak nővére, Gizella, úgy Rudolf is nagyszülei szárnyai alatt, szüleitől távol nevelkedett, ám nemcsak édesanyjával volt emiatt ellentmondásos a kapcsolata, hanem édesapjával is: apa és fiú politikai nézetei ugyanis meglehetősen különböztek egymástól.
Rudolf lényegesen liberálisabbnak bizonyult édesapjánál, s amikor emiatt Ferenc József korlátozta fia politika szerepvállalását, álnéven jelentette meg publicisztikáit, amelyekben egyértelműen az arisztokrácia és papság ellen vallott. Külpolitikailag sem egyezett a véleményük: apjával ellentétben inkább Oroszországgal és Franciaországgal fűzte volna szorosabbra a diplomáciai szálakat, semmint a Német Császársággal. Rudolf 1881-ben nősült meg: Stefánia hercegnővel kötött házasságából egy leánygyermek, Erzsébet Mária főhercegnő született, ugyanakkor mi sem állt távolabb tőle, mint a monogámia: kapcsolatot tartott fent Mizzi Kasparral és Maria von Vetsera bárónővel is, akivel együtt végül öngyilkosságot követtek el 1889-ben.
A „mayerlingi tragédiaként” emlegetett öngyilkosság kapcsán számos teória merült fel: a legelterjedtebb vélemény szerint kilátástalan politikai helyzete miatt Rudolf először szeretőjével majd saját magával is végzett, ám léteznek olyan elképzelések is, amelyek szerint Rudolf (politikai okokból elkövetett) gyilkosság áldozata lett, amelyet ügyesen öngyilkosságnak állítottak be.
Édesanyját és nővérét, Gizellát végtelenül megrázta Rudolf korai halála, a leírások szerint Sissi innentől kezdve kizárólag fekete ruhákat viselt, s súlyosbodtak (nagyrészt) pszichoszomatikus megbetegedései is, amelyeket az utókor súlyos depressziójának tud be.
A legkisebb gyöngyszem: Habsburg-Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő
Mi sem mutathatná be jobban édesanyja magyarpárti buzgóságát, minthogy Mária Valéria (Sissi gyermekei közül egyedüliként) Budán látta meg a napvilágot 1868-ban. Ugyan Erzsébet igyekezett magyar szellemben nevelni gyermekét, a családja körében csak Valériának becézett lányt egy idő után rendkívül irritálta, hogy „a magyar gyermekként” hivatkoznak rá a bécsi udvarban, így tinédzserként elfordult a magyaroktól: családjával kizárólag németül volt hajlandó kommunikálni.
Bár ez elszomorította a császárnét, mégis tudnivaló volt, hogy Valéria volt Sissi kedvenc gyermeke, így sok minden felett szemet hunyt vele kapcsolatban. Amikor házasságkötésre került a sor, Valéria ugyanolyan makacsnak bizonyult, mint anno Sissi: szerelemből ment hozzá harmadunokatestvéréhez, Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez, akivel összesen tíz gyermekük született.
Házasságkötése előtt Mária Valériának le kellett mondania trónigényéről, hiszen bátyja 1889-ben bekövetkezett halála után Ferenc József öröksége nem rá, hanem rokonára, Ferenc Ferdinándra szállt (volna) a hatalom. Valériát azonban nem érdekelte a politika, nővéréhez, Gizellához hasonlóan a szociális tevékenységekben találta meg a boldogságát: az I. világháború alatt katonai kórházat hozott létre a wallsee-i kastély egyik melléképületében, emiatt kezdték el „Wallssee angyalának” szólítani.
Akárcsak Sissi, úgy Mária Valéria is szívesen foglalkozott a költészettel: Egy ősz délen címmel még közös verseskötetet is kiadtak 1885-ben, de ezen kívül több színművet is írt, amelyeket a bécsi udvarban mutattak be – nagy sikerrel.
A Monarchia szétesése után Valéria elismerte az 1919. évi Habsburg-törvényt, majd aláírta (furcsamód újra) a lemondási nyilatkozatot, ezáltal megtarthatta ingóságait, és élete végéig Ausztriában maradhatott.
Akárcsak édesanyjuk, úgy Sissi gyermekei is fordulatos életet tudhatnak magukénak, így kíváncsian várjuk, hogy a Netflix A császárné című sorozata kiaknázza-e a következő generációban rejlő lehetőségeket, vagy megmaradnak-e annál a személynél, aki a mai napig olyan közimádatban fürdőzik, mint későbbi „pályatársa”, a brit Diana hercegné.
Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT
Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix