Jött, látott és uralkodókat tett tönkre – A Koh-i-Noor nyomában

Marilyn Monroe szerint a gyémánt a nő legjobb barátja. Ugyan Monroe valószínűleg a drágakövek értékét tartotta szem előtt kijelentésekor, szállóigévé vált mondata tökéletesen illik a Koh-i-Noor gyémántra is, amely a legendák szerint balszerencsével sújtja férfi tulajdonosait.

A drágakő eredete

A kezdetben 181 karát súlyú, szabálytalan, ovális formájú gyémánt eredete hivatalosan ugyan a homályba vész, mégis, legtöbben úgy tudják, hogy a mai India területéről származhat, vélhetően a kontinens egyik prominens gyémántbányájából, Kollur Mine-ból. Más legendák szerint a drágakövet egy hindu Isten küldte vissza a halálból az igaz hitű embereknek. Az 1300-as évekből származó feljegyzések viszont egyértelműen utalnak a gyémánt elátkozott mivoltára, hiszen kerek-perec kijelentik: ha egy férfi birtokába kerül a drágakő, akkor az szerencsétlenséget, romlást és egyéb csapásokat jelent tulajdonosára nézve. 

Royalty Coronation Of King George Vi London
Elizabeth Bowes-Lyon királyné és lánya, II. Erzsébet VI. György brit király koronázásán 1936-ban
Kép forrása: Northfoto

Halált okozó ékszer

A Koh-i-Noorral foglalkozók előszeretettel emlegetik a drágakő pórul járt férfi tulajdonosait feltételezésük alátámasztásaként, így például Humájun mogul sahot, aki a Mogul Birodalom uralkodója volt a 16. században. A feljegyzések szerint a padisáhot úgy érte a halál, hogy épp könyvekkel a kezében lefelé bandukolt a lépcsőn, amikor megszólalt az imára felszólító müezzin hangja. A császár megpróbált letérdelni, véletlenül megbotlott, és elesett: súlyos fejsérülés következtében érte a vég. Szerencsétlen balesetét a drágakő romlást okozó erejének tulajdonították. Ugyanez az erő később megmutatkozott Muhammad Naszír sah esetében is, aki, miután vereséget szenvedett Nádir sahtól kieszelte, hogy turbánjában csempészi ki a gyémántot a palotából. Az egyik háremhölgye azonban kiadta titkát, így valószínűleg nem volt őszinte Muhammad Naszír mosolya, amikor a búcsúzkodáskor Nádir arra kérte, a béke jeleként cseréljenek turbánt. Egy bizonyos: a gyémánt neve Nádirtól származik, aki, amikor meglátta a drágakövet úgy kiáltott fel: Koh-i-Noor, azaz fényhegy. Nádir uralma azonban nem tartott sokáig, hiszen egy összeesküvés során 1747-ben meggyilkolták. A Koh-i-Noor végül egyik unokájára szállt, aki az Afgán Birodalom megalapítójának, Ahmed Sah Durrannak adományozta azt a támogatásáért cserébe. Afganisztán viszont nem sokáig szolgált a drágakő otthonaként, hiszen itt vetettek rá szemet először a britek, akiknek a mai napig birtokában van a Koh-i-Noor gyémánt. 

II. Erzsébet, Koh-i-Noor, korona, ékszer
A gyémánt jelenleg II. Erzsébet brit királynő koronáját díszíti
Kép forrása: Northfoto

Férfiaknak szerencsétlenség, nőknek hosszú élet?

A gyémánt az afgánoktól kalandos úton a szikhekhez került, majd miután őket két háborúban is legyőzték a britek a 19. század közepén, a maharadzsának végül kötelessége volt átadnia a drágakövet Viktória királynőnek. Az ékszer azonban nem került rögtön az uralkodó kezébe, hiszen először egy Sir Henry Lawrence nevű férfi őrizetébe helyezték, aki a legendák szerint egyszer úgy adta be a tisztítóba felöltőjét, hogy abban benne volt a felbecsülhetetlen értékű gyémánt. Szerencséjére a tisztító dolgozói nem lopták el azt, így végül a drágakövet a HMS Medea nevű hajó szállította Nagy-Britanniába. Maga az út sem volt élményektől mentes, mivel közben a legénység átvészelt egy kolera járványt, végül azonban (kisebb-nagyobb veszteségekkel) megérkeztek a Brit-szigetekre, ahonnan a drágakövet a Brit Kelet-Indiai Társaság képviselői vitték a Londonba. Viktória királynő végül 1850. július 3-án látta meg először a Koh-i-Noort, s mélyen hitt annak szerencsétlen következményeiben. Ebből kifolyólag meghagyta, hogy egyetlen férfi ági leszármazott sem viselheti a fején azt a koronát, amelybe belefoglalták a gyémántot, így lett a Koh-i-Noor a királynéi – vagy II. Erzsébet esetében királynői – koronák éke. Mivel az említett előkelőségek mind igen hosszú életet éltek meg – kezdve magával Viktóriával, aki 82 éves korában hunyt el, de köztudott tény, hogy ükunokája, II. Erzsébet idén tölti be 96. életévét – szárnyra keltek a találgatások arról, hogy a Koh-i-Noor a férfiaknak halált és veszteséget, a nőknek viszont hosszú életet eredményez. 

A birtoklása körüli viták

Az ékszer kalandos történetét tekintve nem meglepő, hogy birtoklása körül a mai napig zajlanak a jogi viták. Indiai parlamenti képviselők egy csoportja többször is amellett kardoskodott, hogy a gyémántnak országuk a jogos tulajdonosa, ám mivel a brit hatóságok önkéntes adománynak tekintik azt, így nem látják jogilag megalapozottnak az indiaiak kérését. Emellett Pakisztán is jelezte, hogy igényt tartana a gyémántra, mivel az utolsó szikh maharadzsa a mai Pakisztán területén uralkodott, de hasonlóról számolhatunk be az afgán tálibok részéről is, akik szintén követeléseket fogalmaztak meg a drágakővel kapcsolatban. 

Ugyan arra eddig nem derült fény, vajon a Koh-i-Noort övező legendák mennyire igazak vagy hamisak, az egészen bizonyos, hogy az ékszer kalandos múlttal és valószínűleg mégannyira izgalmas jövővel további parázs viták témájául szolgál majd. 

Borítókép forrása: Northfoto

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Így épít a nemet mondás művészete – 3. rész