II. Erzsébet királynő temetése: 4 milliárd néző, kétezer vendég és milliós tömeg az utcákon

2022. 09. 19.

Az elmúlt évtizedek legnagyobb eseménye zajlott – és zajlik most is – Nagy-Britanniában. A királynő halála után, a gyászidőszak legdrámaibb mozzanata II. Erzsébet ünnepélyes temetése.

A szeptember 8-án Balmoralban, Skóciában elhunyt II. Erzsébet koporsója 14-én, szerdán délután érkezett meg Londonba, ahol a parlamenthez tartozó Westminster Hallba szállították. Onnantól kezdve a terem egészen ma reggelig nyitva állt a lakosok számára, akik szerették volna leróni tiszteletüket néhai királynőjük előtt.

A bejutásra várakozó emberek sora a Temze partján kígyózott kilométereken át, az átlagos várakozási időt kezdetben hat órára saccolták, de ahogy nőtt a tömeg, úgy gyarapodott ez a szám is. Az egykori angol válogatott focista, David Beckham például 13 órán át állt sorban, hogy elbúcsúzhasson Őfelségétől, és ezzel nem volt egyedül – akik péntek reggel csatlakoztak a sorhoz, legalább egy napos várakozási idővel kellett, hogy számoljanak. Több százezer embernek volt lehetősége bejutni a ravatalhoz, ahol a koporsó és az arra vigyázó őrök álltak. A sort egyébként többször le is zárták, hogy elkerüljék a káoszt – a bejutás állítólag jól szervezett volt, önkéntesek százai segítettek irányítani a népet.

II. Erzsébet koporsó unokák
Unokái virrasztanak II. Erzsébet koporsója körül a parlamenthez tartozó Westminster Hall-ban. Forrás: Northfoto

Tiszteletüket tették és közösen virrasztottak egy kis ideig a néhai királynő koporsója előtt gyermekei (III. Károly király, Anna királyi hercegnő, Eduárd wessexi gróf és András yorki herceg), majd szombaton nyolc unokája (Vilmos herceg, Harry herceg, Zara Tindall, Peter Philips, Beatrice és Eugenie hercegnők, Lady Louise Windsor és testvére, Severn vikomt) is. Ezzel kapcsolatban az egyik legnagyobb hír az volt, hogy a király megengedte fiának, Harrynek, hogy a szomorú alkalomból újra viselje katonai egyenruháját, noha erre nem lenne jogosult.

A temetés, amit maga a királynő tervezett meg

Furcsának tűnhet, de a szeptember 19-i temetést II. Erzsébet saját maga tervezte meg pontról pontra. A világ számtalan országából érkeztek vezetők és házastársaik, hogy búcsút vegyenek tőle, a meghívottak száma közel kétezerre tehető (többen nem is férnének be a Westminster-apátságba).

A szervezők – sokak megdöbbenésére – azt kérték előzetesen a vendégektől, hogy ne magángépekkel érkezzenek az országba, valamint jelezték azt is, hogy állami autóik helyett autóbusszal utaztatják majd őket Londonban. Mindezt elsősorban a zsúfoltság elkerülése miatt szerették volna, de kétségtelenül a környezetnek is jót tesz, ha az elnökök és stábjaik megfogadják a tanácsot – ahogy az várható volt, nem mindenkinek sikerült. 

 II. Erzsébet gyászszertartás Wesminster-apátság temetés
Elnökök és méltóságok a Westminster-apátság soraiban II. Erzsébet gyászszertartásán. Forrás: Northfoto

A vendégek között ott volt Joe Biden amerikai elnök és neje, Jill, Európa számos monarchiájának uralkodója (a holland Vilmos Sándor király és Máxima királyné, a svéd XVI. Károly Gusztáv király és Szilvia királyné, Naruhito japán császár és Maszako császárné és még jó páran), Emmanuel Macron francia, Sergio Mattarella olasz, Frank-Walter Steinmeier német elnökök, Magyarországot pedig Novák Katalin államfő képviselte.

A környező utcákon és a gyászmenet kijelölt útvonalának mentén közel egymillió ember gyűlt össze, folyamatos a rendőri készültség, a várakozók közül voltak, akik már hajnalban kitelepültek, hogy legalább egy pillanatra láthassák az elhaladó gyászmenetet. Források szerint ez az elmúlt jó néhány évtized legnagyobb szervezési, közlekedési kihívása a brit fővárosban.

II. Erzsébet gyászszertartás Wesminster-apátság temetés
Tömegek várakoztak London utcáin a temetés napján. Forrás: Northfoto

Helyi idő szerint 10:44-kor a haditengerészek elindultak a Hallból a királynő koporsójával, melyet ágyútalpon húztak a királyi család és más gyászolók alkotta menet előtt.

Kevesebb, mint tíz perccel később megérkeztek a Westminster-apátságba, ahol 11 órakor elkezdődött a sokak által szeretett uralkodó temetési ceremóniája, amit becslések szerint több, mint négymilliárd néző követ(ett) a tévéképernyőkön és az interneten. A mostani Canterbury érsek, Justin Welby és David Hoyle wesminsteri prépost vezették le a közel egy órás szertartást, a misén az apátság kórusa énekelt és megszólalt Liz Truss brit miniszterelnök is.

Queen Elizabeth Ii Funeral
II. Erzsébet királynő koporsója érkezika Westminster-apátságba. Forrás: Northfoto

Ezután 11:55-kor (ami nálunk 12:55) egy fanfárokkal megnyitott és lezárt kétperces néma csenddel emlékeztek ott és a világ sok táján a néhai II. Erzsébetre. Még a repülők is eltűntek London egéről, ugyanis a London-Heathrow-i repülőtér 11:40 és 12:10 között nem engedett egy járművet sem fel-, sem pedig leszállni.

A brit himnusz (amely már nem az “Isten óvja a Királynőt!”, hanem “Isten óvja a Királyt!” sorokat tartalmazza) eléneklése, egy skót dudás szívszaggató előadása után a mise véget ért. A királynő koporsóját orgonaszó kíséretében katonák vitték ki a templomból, a menetet az egykori uralkodó gyermekei, Vilmos és Harry herceg gyalog, a család többi tagja autókkal kísérte. Több, mint egy órás út után kicsivel fél kettő előtt a Wellington-diadalívhez ért a díszmenet, ahol egy halottaskocsi vette fel a koporsót, hogy a Windsor-kastélyba vigye. A vonulás alatt a Big Ben harangja 96-szor kondult meg a 96 éves korában elhunyt Erzsébet emlékére. A nagyjából kétórás út után a Windsor-kastélyban helyezik majd örök nyugalomra a Lilibetnek becézett uralkodót, azon a helyen, mely életének jelentős helyszíne volt: itt nőtt fel, itt tanult lovagolni és a Buckingham-palotába való költözése után is szívesen töltötte itt idejét. A Szent György-kápolnában tartott búcsúszertartáson a média és a brit nép már nem, csak a szűk családi kör és a Palota dolgozói vehetnek majd részt.

Miért épp a Westminster-apátság volt a szertartás fő helyszíne?

A királynő gyászszertartásának helyszíne London egyik legnagyobb nevezetessége, évente egymillióan keresik fel az ezeréves múltra visszatekintő templomot. Elődjét a tizedik század során bencés szerzetesek alapították az akkor még Thorney-szigetnek hívott területen. A sziget már nem létezik, de nevére utal a Thorney Street Londonban, ahol ma a brit hírszerző szolgálat, az MI5 főhadiszállása van.

Az újabb templomot Hitvalló Eduárd, az egyik utolsó angolszász király építtette, 1065. december 28-ai felszentelésekor azonban már súlyos beteg volt és néhány nappal később el is távozott az élők sorából. Több király is hozzáépített a Westminster-apátsághoz évszázadok során, a mai formát III. Henrik uralkodása alatt, az 1200-as években nyerte el, és vált az ország egyik legfontosabb gótikus építményévé. Hivatalos neve westminsteri Szent Péter társaskáptalani templom, azonban nem hagyományos templomként működik, nincs felekezete, és a “Royal Peculiar” címet viseli, vagyis közvetlenül az uralkodóhoz tartozik. A Westminster-apátság tíz harangját 1971-ben újították fel, és „nagy egyházi fesztiválokon, szentek napján, királyi és apátsági évfordulókon, polgári eseményeken és különleges istentiszteletek alkalmából kongatják”.

II. Erzsébet gyászszertartás Wesminster-apátság temetés
A Westminster-apátság, II. Erzsébet gyászszertartása. Forrás: Northfoto

A második világháború idején mintegy hatvanezer homokzsákot használtak a királyi és középkori sírok védelmére, a koronázási széket (“Edward király széke”) pedig a gloucesteri katedrálisba menekítették. Itt van Anglia legmagasabb, 31 méter magas gótikus boltozata is, és állítólag Nagy-Britannia legrégebbi ajtajának is otthont ad. A kedvenc fun factem az épületről pedig az, hogy a VII. Henrik kápolnában van egy szobor, mely egy szakállas női szentet ábrázol. Szent Wilgefortis ugyanis a legendák szerint, hogy elkerülje a pogány herceggel kötött házasságot, Istenhez imádkozott, hogy az torzítsa el testét, és tántorítsa el udvarlóját a házasságtól.

Az apátság a korona életében

Eduárdot 1161-es szentté avatása után itt temették el, az őt követő Hódító Vilmos óta az Egyesült Királyság (illetve korábban még csak Anglia) mindegyik uralkodóját itt koronázták meg – összesen 39-et, kivéve V. és VIII. Eduárdot, akik nem kaptak koronát. A koronázási szertartást a hagyományok szerint a mindenkori a canterburyi érsek vezeti le, így volt ez II. Erzsébetnél is 1953 júniusában.

Westminster-apátság
II. Erzsébet 1953-as megkoronázása a Westminster-apátságban. Forrás: Northfoto

Esküvőket is szép számmal tartottak a Westminster-apátságban – összesen 17-et – többek között Fülöp és Erzsébet, Margit hercegnő és Antony Armstrong-Jones, Anna királyi hercegnő és Mark Phillips kapitány, András herceg és Sarah Ferguson valamint Vilmos herceg és Kate Middleton is itt kötötték össze életüket. 

II. György király haláláig (1760) ez volt a királyok és királynők temetkezési helye is, attól kezdve a Windsor-kastély Szent György-kápolnájába kerültek az elhunyt uralkodók, valamint a királyi család tagjai közül jó néhányan. Ott pihen Erzsébet apja, VI. György, húga, Margit-hercegnő, édesanyja, Erzsébet anyakirályné, és férje, Edinburgh hercege, Fülöp is. 

Visszatérve az apátságra, nem csupán brit uralkodók nyugszanak a sírokban, hanem más méltóságok, katonák, művészek, és tudósok is leltek már békére a Westminster-apátság falai között. Így például Stephen Hawking, Charles Darwin, Charles Dickens és Isaac Newton földi maradványait is a több, mint háromezer itt nyugvó ember között találjuk.

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT 

Borítókép forrása: Northfoto