Sokáig azt hitte, valami nincs rendben a libidójával, mert csak akkor vágyott igazán a szexre, amikor mélyebb kapcsolódást érzett valakihez. A reszponzív vágy fogalma azonban teljesen átírta azt, amit addig a szexualitásáról gondolt.
Akárcsak sok egyedülálló és randizó embernek, az én szexuális életem is hullámvölgyekből és csúcspontokból áll, ingadozó libidóval. Amikor olyan emberrel randizom, akihez erős kapcsolódást érzek, rendszeresen szexelünk, gyakorlatilag minden alkalommal, amikor találkozunk, legalább heti egy-két alkalommal. Amikor viszont teljesen egyedülálló vagyok, vagy egymás után csak semmilyen első randik jönnek, átmenetileg cölibátusban élek. A furcsa az, hogy a vágyam mindig alkalmazkodik a helyzethez: amikor rendszeresen szexelek, magas a libidóm. Amikor nem, akkor szinte teljesen eltűnik.
A szexuális nevelésem gyakorlatilag semmit nem tanított a libidóról vagy a vágyról. Állami iskolába jártam a 2000-es években, amikor az absztinenciára épülő szexuális felvilágosítás számított normának. Úgy emlékszem, a gimnáziumi szexed órák talán futólag megemlítették az óvszer létezését, de olyan fogalmakról, mint a vágy vagy az öröm, szó sem esett. Az elképzelésem arról, hogyan néz ki egy egészséges szexuális élet, főként a barátaimtól és a popkultúrából származott.
A libidóm kiszámíthatatlan volt, és azt hittem, ez furcsa
Sok barátomhoz képest későn érő típus voltam, hiszen nem tinédzserként, hanem a húszas éveim elején kezdtem el szexelni. Ennek részben tudatos oka volt: katolikus neveltetést kaptam, és a gimnazista éveimet aktívan a templomi közösségben töltöttem. Az ifjúsági csoport tagjaként még tisztasági fogadalmat is tettem. De részben egyszerűen arról volt szó, hogy félénk és népszerűtlen voltam, és senki nem mutatott irántam igazán romantikus vagy szexuális érdeklődést egészen addig, amíg ki nem kerültem a tinédzserkorból. (Vagy ha igen, nem vettem észre.)
Amikor végül elkezdtem szexelni, azt tapasztaltam, hogy állandóan akarom. Az első partneremnek nagy volt az étvágya, és amikor együtt voltunk, általában legalább kétszer szexeltünk, gyakran még többször is. Amikor véget ért a kapcsolatunk, érzelmileg teljesen összetörtem. A barátaim azt gondolták, hogy szexuálisan is frusztrált leszek, tekintve, milyen aktív volt a szexuális életünk, de valójában nem így történt. Ahogy idősebb és tapasztaltabb lettem, ez a minta megmaradt. Amikor randiztam valakivel, az egekben volt a libidóm. Amikor nem, szinte teljesen eltűnt. Néhány barátom furcsának találta, hogy hónapokig képes vagyok szex nélkül élni úgy, hogy szinte fel sem tűnik vagy nem érdekel.
A helyedben már hónapokkal ezelőtt találtam volna valakit a Tinderen.
— mondta egyszer egyikük.
Amikor randiztam valakivel, az egekben volt a libidóm. Amikor nem, szinte eltűnt.
Nem arról volt szó, hogy nem szerettem a szexet, amikor a megfelelő partnerrel voltam, nagyon is szerettem. Inkább arról, hogy ha nem töltöttem időt olyan partnerrel, aki vonzott és viszonozta az érdeklődésemet, nem zavart a szex hiánya. A húszas éveim elején kipróbáltam néhány alkalmi kalandot, de ezek ritkán voltak igazán élvezetesek. Azok az alkalmak, amelyeket mégis élveztem, inkább kivételnek számítottak. Például egyszer egy férfival feküdtem le, akibe már régóta titokban bele voltam zúgva, mielőtt végül összejöttünk.
Egy másik alkalommal pedig egy ausztrál turistával, akivel rövid, de intenzív flört alakult ki, mielőtt elhagyta a várost. Néhány barátom felvetette, hogy talán demiszexuális vagyok, vagyis olyan ember, aki csak érzelmi kötődés kialakulása után érez vonzalmat valaki iránt. Ez a címke azonban nem érződött igaznak számomra. Bőven éreztem vonzalmat olyan emberek iránt is, akiket alig ismertem: az irodával szemben dolgozó cuki srác, a jóképű barista, a férfi, akit minden reggel észrevettem munkába menet, vagy idegenek, akiket csak egyszer láttam. Ráadásul a szexuális fantáziáimban gyakran szerepeltek olyan hírességek is, akikkel természetesen sosem találkoztam. Egyszerűen csak teljesen jól éreztem magam a hétköznapjaimban szex nélkül, amikor az egyetlen interakcióm valakivel, akihez vonzódtam, annyi volt, hogy:
Egy közepes kávét zabtejjel, legyen szíves.
Nyitókép forrása: Getty Images