A zsűri fődíját nyerte el a Sou Fujimoto által tervezett Magyar Zene Háza március 17-én Cannes-ban, a világ legnagyobb és legrangosabb ingatlanszakmai kiállításán, a MIPIM Awards-on.
Ami a film világában az Oscar-díj, az az ingatlanszakma területén a MIPIM Awards, amivel a leginnovatívabb ingatlanprojekteket díjazzák. Ennek fődíját nyerte el tegnap a Magyar Zene Háza Cannes-ban. A nemzetközi szakértőkből álló zsűri egyhangú szavazással döntött, és fenntarthatósági, esztétikai, valamint látogatói élmény szempontjából egyaránt a világ legjobbjának ítélte a japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges budapesti épületet.
A cannes-i szakkiállítás népszerűségét jelzi, hogy évente mintegy száz ország közel négyezer kiállítója vesz rajta részt. A rendezvény fődíjával a Magyar Zene Háza a hazai ingatlanfejlesztés egyik legnagyobb nemzetközi sikerét érte el. Nem ez az egyetlen elismerés, amit az egyedülálló épület kiérdemelt: korábban a neves londoni International Property Awards, illetve az amerikai Music Cities Awards díjátadóiról hozhatta el a legjobbaknak járó elismerést, emellett a CNN, a World Architecture és a TimeOut magazin is a világ legjobban várt épületei között tartotta számon – írja a Papageno.hu.
Miért remekmű a Magyar Zene Háza?
Az intézmény megnyitása alkalmából született cikkünkben írtunk arról, hogy az épület tervezői víziója feloldja a határokat a Magyar Zene Háza és a Városliget parkja között, így az épületbe belépve az az érzése támadhat a látogatónak, hogy továbbra is a természetben sétál. Erről az élményről gondoskodnak a magasba nyúló, vertikális tagolások, a hatalmas homlokzati üvegfalak közül pedig egyes szakaszok akár a 12 métert is elérik. Az épület álmennyezetét díszítő, több ezer stilizált levélmotívum úgy magasodik a látogató fölé, mint megannyi dús lombkorona, melyek aranyló színe folyamatosan reagál a változó fényviszonyokra. Azonban az épület legfőbb karakterjegye az organikusan hullámzó tetőszerkezetben rejlik, valamint a felületét áttörő közel száz fénykútban, melyek utat engednek a természetes fénynek az épület belsejébe.
A világhírű japán építész víziója – amelyben úgy látta maga előtt a Magyar Zene Házát, mint a Városligettel együtt élő és lüktető objektumot – annak idején csaknem 170 pályaművet utasított maga mögé.