Sou Fujimoto feloldja a határokat a természet és a Magyar Zene Háza között

Nem kevesebb, mint 167 pályaművet utasított maga mögé Sou Fujimoto világhírű építész víziója, melyben úgy látta maga előtt a Magyar Zene Házát, mint a Városligettel együtt élő és lüktető objektumot. Ettől a mai naptól pedig mi magunk is részeseivé válhatunk a kiállítással és zenei programokkal debütáló építészeti remekmű kulturális életének.

Kicsoda Sou Fujimoto?

Napjaink egyik legzseniálisabb építésze, aki a hegyekkel és erdőkkel tarkított japán Hokkaido városában született 1971-ben. Vidéki gyerek lévén a természet jelentette a játékot számára, ami nagyon fontos kiindulópontjává vált munkásságának. Saját bevallása szerint már egész kicsi korától szeretett bütykölni, a két kezével tárgyakat alkotni, majd ahogy cseperedett egyre inkább a fizika és a matematika rejtelmei kerítették hatalmába. Kiskamasz korában véletlenül a kezébe akadt egy Le Corbusier-ről szóló könyv, és ekkor értette meg, hogy az építészet túlmutat a ház fogalmán – hogy ez akár egy kreatív tevékenység is lehet. Ennek ellenére ekkor még nem merült fel benne, hogy az építészetet válassza hivatásaként. Sokkal inkább vonzotta a világ összetettségének megértése, és inspirálták az Einsteinhoz hasonló zsenik, akik elméleteiken keresztül próbáltak magyarázattal szolgálni minderre. Így amikor pályaválasztásra került a sor, fizikusnak szeretett volna tanulni. Azonban hamar belátta, hogy ehhez annyira magas szintű tanulmányokra van szükség, amit alig egy maréknyi ember ért meg ezen a világon. Döntenie kellett, hogy merre tovább, és habár akkoriban semmit sem tudott az építészetről, úgy vélte, ez lehet a megfelelő választás számára, melyben a fizika, a kreativitás és a természet iránti tisztelete ötvöződött.

Munkásságának fő alappillére

Amikor a vidéki kisvárosból Tokióba költözött építészetet tanulni, akkor realizálódott benne a természet és az épített környezett közötti kontraszt, ugyanakkor a hasonlóságot is felfedezte bennük:

„Egy természetes környezetben az ember saját maga választhatja meg az utat. Furcsa volt hasonló élménnyel szembesülnöm Tokió sűrűjében. Minden mesterséges, de a méretek és a sűrűség felidézik az erdőben való sétálás élményét. Hogy itt is megválaszthatjuk, merre menjünk. Ekkor jöttem rá, hogy a természet és az épületek bár különböznek egymástól, mégis képesek hasonló térélményt teremteni.” – meséli a Metropolis Magazine-nak adott interjújában.

Ennek fényében teljesen érthetővé válik az a szándéka, hogy olyan tereket és épületeket alkosson, melyek tiszteletben tartják az emberek választási lehetőségét, nem pedig diktál nekik. Ahol az emberek nyitottnak és szabadnak érezhetik magukat.

1994-ben megszerezte építészeti diplomáját a Tokiói Egyetemen, majd hat évvel később, 2000-ben megalapította saját tervezőirodáját, a Sou Fujimoto Architects-t, melynek fő célkitűzése a természet és az épített környezet harmóniájának megteremtése lett. Nem két, egymással összeférhetetlen ellentétként, hanem egymás kiegészítéseként tekintett ezekre. Ahol elmosódnak a határok a kint és a bent, egy fás liget és a benne megbúvó épület között – mint amilyen a Magyar Zene Háza.

A Magyar Zene Háza, mint építészeti remekmű

„Az épület tervezői víziója feloldja a határokat a Magyar Zene Háza és a Városliget parkja között, az épületbe belépve olyan élménye támad a látogatónak, mintha továbbra is a természetben sétálna.”írja a Liget Budapest sajtóközleménye.

Erről az élményről gondoskodnak a magasba nyúló, vertikális tagolások, az egyedileg legyártott hatalmas homlokzati üvegfalak közül pedig egyes szakaszok akár a 12 métert is elérik. Az épület álmennyezetét díszítő, több ezer stilizált levélmotívum úgy magasodik a látogató fölé, mint megannyi dús lombkorona, melyek aranyló színe folyamatosan reagál a változó fényviszonyokra. Azonban az épület legfőbb karakterjegye az organikusan hullámzó tetőszerkezetben rejlik, valamint a felületét áttörő közel 100 fénykútban, melyek utat engednek a természetes fénynek az épület belsejébe.

Nemcsak megjelenésében, hanem kivitelezésében is egy jövőbe mutató építményt üdvözölhetünk, hiszen kiemelt figyelmet fordítottak a fenntartható és klímabarát megoldásokra. Ennek értelmében 120 talajszonda szolgáltatja a geotermikus energiát, valamint a közeli Műjégpálya energiakapacitásából biztosítják az épület távhűtését.

Három szinten szívhatjuk magunkba a kultúrát és a zenei életet

Az épület hármas szintfelosztása különíti el egymástól a különböző funkciókat. A térszín alatt közel 2000 négyzetméter szolgál otthonául az állandó és időszakos kiállításoknak, valamint egy különleges hangdómnak. Élőzenei koncertek és előadások varázsolják el a nagyérdeműt az épület parkszintjén lévő koncerttermekben és a szabadtéri színpadon. Az emeltre lépve pedig tovább tágíthatjuk zenei tudásunkat, köszönhetően a zenepedagógiai termeknek és annak a multimédiás könyvtárnak, amely a magyar könnyűzene történetének számos dokumentumát tartalmazza.

Forrás: Metropolis Magazine, Építészfórum

Borítókép forrása: magyarzenehaza.com

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Így épít a nemet mondás művészete – 3. rész