A komposztvécé ugyan egyelőre sokak számára ismeretlen, ma már egy létező forma a környezetvédelemben, és nem is olyan nehéz hozzájutni, mint gondolnánk. Hogyan működik, milyen gyakran kell üríteni, mennyire büdösödik be tőle a fürdőszoba? Mindenre válaszolunk.
A komposztvécé ugyan új találmány, valóbaján a régi időkre nyúlik vissza, amikor az emberek ,,abból főztek”, amijük volt: a kert végében ásott lyuk fölé fából készült bódét építettek, majd dolguk végeztével mésszel öntötték le a lyuk tartalmát.
Az öblítéses vécék elterjedésével ez a módszer megszűnt, ám ahogy a környezetvédelem egyre inkább előtérbe kerül, ismét visszatérhetünk a régi szokásokhoz – ezúttal azonban modern köntösben.
Hogyan működik a komposztvécé?
A komposztvécének már külseje is különbözik a hagyományostól, ugyanis a megszokott porcelánnal ellentétben külseje is fából készül. Elegáns kialakítása bármely fürdőszobában megállja a helyét, nem úgy kell elképzelni, mint kertvégi elődjeit.
A favázban van egy beilleszthető rozsdamentes vödör. Egy 18 literes vödröt naponta érdemes ürítenie egy négytagú családnak. A vödör súlya természetesen függ a használattól, és a szárazanyag-tartalomtól is, ugyanis ahhoz, hogy lakásbarát legyen az árnyékszék, mindenképpen kell szárazanyagot szórni rá, így kerülve el a kellemetlen szagokat a lakásban. A vödör ürítéséhez mindenképpen szükség van kertre vagy komposztkazánra.
A vödör tartalma összegyűjtve, és szalmával megszórva egy-két év alatt kiváló termőtalaj lesz a virágok számára. Ezen felül vitathatatlan előnye, hogy egy nagy lépés a hulladékmentes háztartás felé: a vízhasználat jelentősen csökken otthonunkban, ami nemcsak havi számlánknak kedvez, hanem a vízkészleteket is megóvjuk általa.
Ha még szívesen olvasnál a komposztvécékről és használatukról, látogassa el a Humusz oldalára, ahol további érdekes híreket olvashatsz környezetünk védelméről.
Nyitókép forrása: Shutterstock / Puzzlepix