Az utazást sokan csak vágyjuk, holott alapvető emberi igény, amit meg kell adni a testnek és a léleknek egyaránt.
Az utazás sajnos sokaknak luxus, holott alapvető emberi szükségletet elégít ki. Különösen a koronavírus-járvány alatt derült ki, hogy mennyire fontos, hogy kimozduljunk, ám vírus ide vagy oda, az utazás mint lehetőség nem mindenki számára adott. Az utazás márpedig a génjeinkben van!
Utazás, a nélkülözhetetlen
Meglehetősen sokat kell visszamenni a történelemben azért, hogy megértsük, miért is van belénk kódolva az, hogy helyet változtassunk. A nomád élétmód és a gyűjtögetés arra ösztökélték a fejlődő embert, hogy újabb és újabb területeket fedezzen fel. Természetesen ekkor nem állt rendelkezésre nemhogy repülő, még szekér sem, mindennek ellenére a cél ugyanaz volt: meglátni, megismerni és hazavinni ami jó. Lényegében az utazás is ugyanezt szolgálja, csupán abban változott, hogy nem a túlélés miatt választunk úti célt, hanem azért, hogy lelkünket és elménket tápláljuk. (Meg néha a testünket is, ha például az olasz pastákra gondolunk.)

Bár alkalmazkodó faj vagyunk, így el tudjuk viselni, ha sokáig egyhelyben vagyunk, nem ez az ideális számunkra, hiszen az elménknek szüksége van új ingerekre. Nem csoda hát, hogy ha a mindennapos körforgásban egy idő után fásultnak érezzük magunkat. A koronavírus alatt volt, aki arról számolt be, hogy szinte fizikai fájdalmat érzett amiatt, hogy röghöz van kötve, de még a világ legszebb helyén élők is arról nyilatkoztak, hogy úgy érzik, megbolondulnak az ingerszegénységtől.
Remény, hit, bátorság
Az utazás nemcsak kiszakadás a jóból, hanem egyfajta remény is. Hogy lehet egyszer jobb az életünk, hiszen annyi szépség van a világon! Ráadásul már az utazás előtt jó érzésekkel találkozhatunk. Épp olyan, mint egy magyar felmérés eredménye egy vasárnapi vendégségről: már attól boldognak érezzük magunkat, hogy megtörtént a meghívás, és ha készülünk rá csak fokozza az érzéseket! Épp így működik az utazás is: van mit várni, van miről álmodozni, van mire készülni! Nem véletlen, hogy ha eljön a napja, szomorúság is telepedhet ránk, hiszen bár eljött a várva várt nap, valaminek vége van: az édes várakozásnak.

Az utazástól ráadásul olyan erőt is kapunk, amit nem gondolnánk, hiszen gondoljunk csak bele, mennyi kínlódással jár! Elmenni a reptérre akár hajnali órákban is, bepréselődni egy fémdobozba több száz ember közé, elmenni egy ismeretlen helyre, ahol lehet, hogy még a nyelvet sem beszéljük. Megannyi kihívás, de az utazás iránti vágy ezeket is megszünteti!
Nem véletlen tehát, hogy az utazás sokkalta több annál, hogy elmegyünk egy ismeretlen helyre. Ezért vágyjuk, és ezért van szükség arra, hogy minél többen megtapasztaljuk!
Nyitókép forrása: Pixabay