Ugyan a karácsony a szeretet ünnepe, gyakran előfordul, hogy az idősebb korosztálynak az örömteli érzelmek helyett a magánnyal kell megbirkóznia. Úgy tűnik, Lengyelországban megtalálták a módját, hogyan enyhíthetik ezt a problémát.
Magány korona idején
Noha a magánnyal valószínűleg karácsonykor a legfájdalmasabb megküzdeni, a jelenség nemcsak az ünnepi időszak alatt üti fel a fejét a társadalomban. A koronavírus a megjelenése óta számtalan embert vágott el normális, megszokott szociális környezetétől és a társaság ilyesfajta hiánya (mérhető és érezhető módon) többekben is válságot okozott. Nem meglepő módon az Egyesült Államokban azok érzékelték leginkább az elszigeteltséget, akik korábban is egyedül élték mindennapjaikat, így például az idősek, a munkanélküliek vagy a fogyatékkal élő réteg. Esetükben (a már egyébként ismerős) magány érzése egyre nőtt a koronavírus-járvány hosszú, karanténban töltött időszaka alatt.
A statista.com november 4-én közzétett kutatása szerint globálisan a felnőttek 33 százaléka tapasztalt – a korábbihoz képest gyakrabban előforduló – magányt 2021-ben. Az arányok persze országonként eltérők: az „aranyérmes” Brazíliában például a megkérdezettek ötven százaléka nyilatkozta azt, hogy az esetek többségében egyedül érzi magát. Az ezüstérmes Törökországban a kutatásban részt vevők 46 százaléka tapasztalta ugyanezt, míg a bronzérmes India mindössze három százalékkal maradt le a törökök mögött. A résztvevő országok abszolút sereghajtója Hollandia, ahol a megkérdezettek 55 százaléka nagyon ritkán, vagy soha nem tapasztalt 2021-ben egyedüllétet, így elmondható, hogy a hollandok válságkezelése valószínűleg nagy hangsúlyt fektet a felnőtt réteg szociális hálójának fenntartására, gondozására. Hasonló a helyzet Lengyelországban is, ahol a válaszadók mindössze 23 százaléka válaszolta, hogy gyakran érzi magát magányosnak.
A lengyel válasz
A hollandokhoz hasonlóan a lengyelek hamar felismerték, hogy nem kizárólag a járvány fizikai kockázataival érdemes foglalkozniuk, hanem (hosszú távon mindenképp) érdemes a társadalom mentális egészségébe is befektetni. Egy, a G7 országaiban végzett kutatás szerint ugyanis tíz emberből hét arról számolt be, hogy jelentősen romlott a mentális egészsége a pandémia alatt.
Ennek apropóján Krakkó városa nemrég úgy döntött, hogy úgynevezett beszélgetőpadokat telepít a főváros gyakran látogatott tereire, hogy ezzel ösztönözzék az embereket az egymáshoz való közeledésre. A beszélgetőpadok ötlete eredetileg a brit Allison Owen Jones fejében született meg, aki egy parkban tett látogatása során vett észre egy férfit, aki szomorúnak és magányosnak tűnt. Allison nem mert közeledni hozzá, hiszen tartott attól, hogy mindkettejük számára kínosan végződne a jelenet. Ekkor jött rá arra, milyen nehéz manapság beszélgetést kezdeményezni egy ismeretlen emberrel, így olyan táblákat készített, amelyek megkönnyítik az emberi interakciók megkezdését, majd ezeket padokon helyezte el a prakban. A happy to chat bench (azaz szívesen beszélgetek-pad) ötletét végül átvette a lengyel Gadulawka adulawka szervezet is, akik egy lokális építészirodával együttműködve megtervezték a padokat, melyek zöld színüknek és kényelmes kialakításuknak köszönhetően csalogatók lehetnek a magányos sétálók számára.
Ugyan azt nem állítanánk, hogy a beszélgetőpadok ötlete átfogó megoldást nyújt a koronavírus következtében eluralkodó magány problémájára, ám kétségkívül egy újabb, kreatív lépésnek tekinthető a mentális egészség helyreállításának útján.
Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix
