Így változtatta meg az életünket a kerékpározás

A Kerékpározás világnapján arról a járgányról emlékezünk meg, amit sokan gyerekkorukban használtak utoljára, pedig rendkívül hasznos közlekedési eszköz, és számtalan jó hatása is van!

Mint sokan mások, én is kiskoromban tanultam meg, mi fán terem a kerékpározás. Komoly erőfeszítésébe került ez a szüleimnek, kár tagadni. Egy kis piros BMX-em volt, és a nagymamámék kertjében csapattam fel-alá. Akkoriban már sokat ültem autóban is, úgyhogy kanyaroknál mindig ügyeltem rá, hogy a nyelvem szájpadlásomhoz való csattogtatásával imitáljam az indexelés zaját. Tinédzserkoromban is voltak a háznál biciklik, de nem igazán használtuk őket, legfeljebb a boltba mentem el vele, vagy a faluban használtam néhanap, ha találkoztam valakivel.

Már-már el is felejtkeztem egykori kétkerekű barátom létezéséről, amikor is olyan munkám lett, ahová a korai időpont miatt nehézkes a bejutás, így beruháztam egy használt biciklire. Ugyan nem a borítója alapján kellene megítélni a biciklit, de rögtön beleszerettem a kék vázába, a barna nyergébe, és mindennek megkoronázásaként még egy helyes kis kosár is tartozott hozzá. Rögtön megvettem, aztán kiderült, hogy ki kellett volna próbálni, mert a lánc rá volt rozsdásodva, de ezt szerencsére minimális beruházással meg lehetett oldani.

Felültem a bringára reggel 5-kor, arcomba fújt a nyári szellő, és egyszer csak nem értettem, hogy miért nem bicikliztem eddig! Végre elkezdtem érezni, hogy vannak izmaim, és az izmaim is elkezdtek érezni engem: először csak a kisebb dombokat hódítottuk meg, aztán a nagyobbakat is célba vettük. Ugyan lassan egy év után is van olyan domb, amiről csak legurulni jó, csodálatos dolog hajnali ötkor a biciklin magamhoz térni, és őrült módjára énekelni a korán kelő madarakkal. Télen már nyilván nehezített a pálya, de decemberen sok buszra váró arcára mosolyt csaltam a karácsonyi fényfüzérrel kidekorált kis kosárkámmal.

kerékpározás világnapja
Hóban, szélben, fagyban: mindig együtt a bajban / Fotó: Karsa Tímea

Biciklitörténelem

A bicikli története természetesen nem az enyémmel kezdődik: az első kétkerekűt 1792-ben kezdték el használni Párizsban, ám akkor még irányítása nem volt megoldott, és inkább lábbal kellett tolni, mint tekerni. A mai bicajokhoz hasonlatos jármű a német Karl von Drais nevéhez kötődik, aki 1817-ben saját fejlesztésű, irányítható, lábbal hajtható kétkerekűjén járt. Egy évre rá már gyártották is a bicikliket, elsőként Franciaországban és Németországban. Ekkor még ,,futógép” névre hallgatott, majd az angliai tökéletesítés után gyalogos kubiknak és hobbi-lónak nevezték. 1819-re már rendkívül népszerű jármű lett London-szerte, ám ekkor még mindig lábbal hajtható volt.

1863-ban egy francia fémmunkás találta ki annak a módját, hogy hogyan tehetnék lábbal tekerhetővé, ekkor született meg a mai formájában ismert bicikli.

Lábbal hajtható bicikli 1820-ból
Lábbal hajtható bicikli 1820-ból, a kerékpározás előfutára / Kép forrása: Wikipédia

Kerékpározás a mindennapokban

Azon túl, hogy sokan napi szinten használják, járnak vele munkába, vagy túrázni, kikapcsolódni, a bicikli több helyen megjelenik. Megrendelt ételünket egyre több esetben szállítják ezzel, ebben az évben pedig Magyarországról indult a Giro d’Italia világ egyik legrangosabb kerékpárversenye.

Filmekben is gyakran megjelenik a kerékpározás: a Fék nélkül című 2012-es alkotásban a főszereplőt üldözik két keréken New Yorkon keresztül, és Don Matteo is egyik elengedhetetlen kelléke Spoleto utcáit járva. Volt egy repülő bicikli is a filmtörténelemben, méghozzá az, ami E.T.-t repítette a magasba.

Sok zenészt is megihletett a jármű, így a Queen együttest, a Red Hot Chilli Peppers-t és Gryllus Vilmost is.

Sajnálatos módon repülő biciklik még nem állnak rendelkezésre, de bizonyos modellek sok terhet levesznek az elgyötört vádlikról, és elektromos hajtással támogatják meg az embert a meredekebb dombokon. Az évente kétszer megrendezett Critical Mass a városi biciklizés fontosságára hívja fel a figyelmet, hiszen amellett, hogy környezetvédelmi szempontból is hasznos ezzel járni, az egészségnek is jót tesz. Segít levezetni a stresszt, jót tesz az ízületeknek és a vérkeringésnek, továbbá barátunk a zsírégetésben és az izmok építésében is.

A bicikli használata ugyan némiképp körülményes, mert között tárolása nem mindig egyszerű, mégis az egyik legjobb dolog, amikor az ember a fejéből kinézve suhan szebbnél szebb tájakon, és azzal a jóleső érzéssel tér haza, hogy izmai segítségével jutott el A-ból B-be.

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Tanársegéd voltam Angliában: ezt láttam az angol iskolákban