A kreativitást még mindig sokan valamiféle velünk született, misztikus tehetségként kezelik, amely csak kevesek kiváltsága. A pszichológiai kutatások azonban egyre világosabban mutatják, hogy a kreativitás sokkal inkább egy tanulható gondolkodásmód és viselkedési forma, amely tudatosan alakítható.
A kreatív emberek nem üldözik görcsösen az inspirációt. Nem akarnak mindenáron ötleteket kicsikarni magukból, hanem olyan környezetet alakítanak ki maguk körül, amelyben az ötletek természetesen érkeznek hozzájuk. A Harvard Egyetem egyik kutatása szerint létezik az úgynevezett inkubációs időszak. Ez azt jelenti, hogy ekkor egy kreatív személy sem azon töpreng, hogy mivel kellene meglepni a világot, hanem olykor a legváratlanabb helyzetekben jut eszükbe a megoldás, az újító ötlet.
Másképp figyelnek a világra
A kreativitás nem feltétlenül több információt jelent, hanem más minőségű figyelmet. A kreatív emberek képesek olyan részleteket és összefüggéseket is észrevenni, amelyek mások számára észrevétlenek maradnak. Ha nem szűkítjük le a fókuszunkat egyetlen dologra, akkor nem álljuk útját annak sem, hogy új ötletek szülessenek. Vagyis beengedhetünk és kapcsolódhatunk olyan dolgokkal, amelyek látszólag nagyon távol vannak tőlünk.
Keresik az ismeretlent
Az az egyik alapja, hogy az ember kilép a megszokott mintákból. Aki mindig csak azt teszi, amit már ismer, az ritkán jut új felismerésekhez. A tapasztalatok növelik a kreatív teljesítményt. A folyton új ötletekkel előrukkoló személyek ezért nem kerülik a bizonytalanságot. Sőt, inkább lehetőséget látnak az ilyen helyzetekben.
A hiba a lehetőség
Aki képes nagyon kreatívan gondolkodni, annak az egyik legfontosabb sajátossága az, hogy másképp viszonyul a hibákhoz. A kudarc nem valaminek a vége, hanem a folyamat része. A hibákra tanulási lehetőségeként néz és emiatt hatékonyabb problémamegoldóvá is válik. Ebben van némi kockázat.
A nehézségeket átalakítják
Az ilyen emberek nem feltétlenül élnek könnyebb életet, de másképp dolgozzák fel a nehézségeket. A fájdalmat, veszteséget vagy bizonytalanságot képesek alkotássá formában kiadni magukból. Az írás vagy más kreatív tevékenységek segítenek a traumák feldolgozásában, és közben új jelentést adhatnak az élményeknek. Azaz nemcsak alkotásról van szó, hanem belső átalakulásról is.
Az egyedüllét nem hátrány
Gyakran keresik az egyedüllétet, ám ez nem elszigetelődés, hanem inkább tudatos döntés, hogy befelé figyelhessenek. A csend számukra nem a zaj hiánya, hanem lehetőség az elmélyülésre. Az ilyen egyedüllét támogatja az önreflexiót és a gondolkodást is.
A cselekvés
A cselekvéshez való viszonyban is különbség mutatkozik. Nem várják meg, amíg minden részlet tisztává válik. Vagyis akkor is elkezdenek dolgozni, amikor még nem látják a teljes képet.
Tanulható gondolkodásmód
A legfontosabb felismerés talán mégiscsak az, hogy a kreativitás nem kiváltság, amit valaki megkap, mások pedig ennek hiányában élik az életüket. Ez ugyanis gyakorlással fejleszthető. A nyitottság, a kíváncsiság, a hibák elfogadása, azok beépítése és a cselekvés mind olyan elemek, amelyek tudatosan alkalmazhatók a mindennapokba.