Napjainkban is elterjedt még a gondolat, miszerint a menstruációs gyötrelem olyasfajta női misztérium, mint a szülési fájdalmak: ki kell bírni. Nem mindegy azonban, mekkora az agónia, és hogy hosszú távon mit kezdünk vele.
Gimnazistaként többször előfordult, hogy egy-egy osztálytársam, barátnőm minden hónap ugyanazon néhány napján otthon maradt, mert képtelen volt eljönni az iskolába a menstruációs fájdalom miatt. Társadalmunk egyik téves feltételezése, hogy a hétköznapi tevékenységeinket akadályozó fájdalmas menstruáció normális. Az efféle fájdalom korunk egyik talányos betegségének, az endometriózis megjelenésének vörös zászlaja lehet.
Mi is az endometriózis?
Az endometrium a méhet bélelő szövettípus latin elnevezése. Endometriózisról abban az esetben beszélünk, amikor ez a szövet méhen kívülre kerül, leggyakrabban a petefészekbe, vagy a kismedencét körülvevő szövetekbe vándorol. Ez a „kirándulás” történhet például a véráramon keresztül, vagy – egy másik elmélet szerint – a menstruációs vér visszafelé áramlásával, a petevezetéken keresztül bejut a hasüregbe.
A történet lényegében itt kezdődik: a menstruáció során ugyan megtörténik a normál méhnyálkahártya leválás, viszont ez nem csak a szaporítószerveinkben következik be, hanem azokon a területeken is, ahová a korábban elvándorolt sejtek eljutottak, így például a hasüregben. Innen azonban nem tud kiürülni a menstruációs vér, ezért ezeken a területeken gyulladásos szövettörmelék halmozódik fel, amit a szervezet megpróbál eltüntetni, s ennek következtében minden hónapban egy gyulladásos-helyreállítás ördögi kör zajlik a szervezetben. Ez komoly szövődményekhez vezethet a gyulladás és a hegesedés miatt.
Dr. Koppán Miklós professzor, a Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika endometriózis szakértője szerint hazánkban a fogamzóképeskorú nők mintegy 7-8%-a szenved endometriózisban.
A WHO 2021 márciusában közölt adatai szerint a reproduktív fázisban lévő nők egytizedét, azaz 190 millió nőt érint a probléma globálisan. Az arány nem kicsi, viszont felveti azt a kérdést, vajon hányan nem tudnak a már meglévő problémáról, és ha így van, vajon mennyire bonyolult a betegség diagnosztizálása?
Miről ismerhető fel az endometriózis?
A szakértők egyetértenek abban, hogy az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a korábban már említett fájdalmas menstruáció, amelynek során olyan erős a fájdalom, hogy az a hétköznapi tevékenységeket akadályozza. Ebben az esetben hiába vesz be gyógyszert az illető, a fájdalom csak a menzesz lecsengésével csökken.
Gyakori tünet lehet még az aktív szexuális életet élő nőknél az együttlét során jelentkező hüvelyi vagy medencében felbukkanó hirtelen fájdalom.
Ha egyéb szervrendszer is érintett, például, – ha a „kiránduló” méhnyálkahártya sejtek a belek külső részén telepedtek le (bélendometriózis) – , vagy az endometrium a húgyhólyagon kötött ki (hólyagendometriózis), akkor az adott szervek normál működése is zavart szenved. A bél érintettsége esetén fájdalmas lehet a székelés, vagy maga a bélműködés, míg hólyagendometriózis esetén a vizeletürítés során érzékelhetünk kellemetlenséget.
Ha a probléma éveken keresztül, kezeletlen formában fennáll, végső soron meddőséghez vezethet. Sajnos gyakori eset, hogy az endometriózist későn, csak a meddőség hátterében álló okok felkutatásakor diagnosztizálják.
Képalkotás és laparoszkópia – a diagnosztizálás menete
Az endometriózis diagnosztikája meglehetősen nehéz, mivel a páciens kór- és tünettörténetének teljes felvételével, áttekintésével jár. Az orvosnak tehát igen figyelmesnek kell lennie, hogy rábukkanjon a megfelelő sorvezetőkre.
Amennyiben nőgyógyászunk a megfelelő, irányított kérdésekkel, és azokra érkező válaszokkal felvértezve elkezd gyanakodni az endometriózisra, a klasszikus nőgyógyászati vizsgálat, valamint a hüvelyi ultrahang segítségével akár egy alkalmat követően képes felállítani a biztos diagnózist. Amennyiben a probléma nem csak a kismedencében, hanem például a hasüregben is fennáll, további képalkotó vizsgálatokkal (MRI) bizonyosodnak meg a rossz helyre letelepedett méhnyálkahártya sejtekről.
Drasztikusabb megoldás a laparoszkópiás műtét, amely során a hason apró bemetszést ejtve egy kamerát juttatnak a testbe, így szabad szemmel feltérképezhetik a képalkotók elől esetleg elbújt szöveteket.
Kezelési lehetőségek
Fontos kiemelnünk, hogy az endometriózis gyógyítható, ugyanakkor azok a nők, akik átesnek ilyesfajta problémán, életük fogamzóképes periódusában mindvégig rendszeres nőgyógyászati kontrollt igényelnek.
Szakértők szerint hasznos lehet az ösztrogénszint redukálását elősegítő étrend bevezetése is. Ez mellőzi a vörös húsokat, a különböző tejtermékeket, a glutént, cukrot, valamint a szóját, mivel ezek mind gyulladásfokozó hatásúak. Az érintetteknek érdemes sok zöldséget, halakat, tengeri herkentyűket, hüvelyeseket, valamint rengeteg folyadékot fogyasztaniuk.
Az életmódbeli változtatásokat leszámítva alapvetően háromféle út áll az endometriózissal diagnosztizáltak előtt: műtéti kezelés, gyógyszeres terápia, vagy a kettő ötvözete. A műtéti és gyógyszeres út közötti legnagyobb különbség, hogy míg az előbbi esetben eltávolítják a méhnyálkahártya sejteket, addig a gyógyszerelés csak tüneti kezelés, vagyis a meglévő sejtek nem fognak eltűnni a bevitt anyag hatására, csupán „elalszanak”. Gyakran hangsúlyozzák, hogy minden nő és minden eset más és más, vagyis a probléma megállapítását követően az orvoson múlik, melyik lehetőséggel, vagy azok esetleges kombinációjával él.
Egészen friss hír, hogy kismedencei fájdalommal foglalkozó, kilenc fős munkacsoport alakult a Semmelweis Egyetemen. A teamet nőgyógyász, urológus, neurológus, sebész-proktológus, radiológus, aneszteziológus, pszichológus és fizioterápiával foglalkozó szakemberek alkotják. A kezdeményezés célja, hogy lerövidítsék a külön beutalók miatt gyakran igen hosszúra nyúló diagnosztizálási folyamatot, így a betegek hamarabb kapnak szakvéleményt, ezáltal ellátásuk felgyorsul.
Az endometriózis panaszai időben felismerhetők, megfelelő szakember segítségével a probléma könnyen orvosolható. Az önvizsgálat, a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok, valamint az orvosunkkal való nyílt kommunikáció elősegíthetik az endometriózis diagnosztizálását, így csökkentve a meddőség kockázatát.
Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix
