Lassan se szeri, se száma az alvással kapcsolatos rendellenességeknek. Az alvajárás és a narkolepszia már ismerősen csenghet mindenkinek, ugyanakkor a tudósok nemrég fedezték fel a kóros alvás utáni tehetetlenséget, amely akár órákig elhúzódó kábasággal, dezorientáltsággal és kreativitásunk csökkenésével járhat. Az alábbiakban összegyűjtöttük, miket érdemes tudni a problémáról, s annak is utánajártunk, mik lehetnek a kiváltó okai.
Mivel az alvás az egyik alapszükségletünk, kétség sem fér hozzá, hogy igyekszünk mindent megtenni azért, hogy kipihenten ébredjünk. Hiába állítjuk be viszont tökéletesre a cirkadián ritmusunkat – azaz időben lefekszünk és nyolc órát pihenéssel töltünk – előfordulhat, hogy mindennek ellenére is kialvatlanul ér minket a reggel, még rosszabb esetben az ébredést hosszan tartó kábaság és dezorientáltság kísérik. Egy 2015-ben közölt tanulmány szerint több dolog is állhat az úgynevezett „alvás utáni tehetetlenség” hátterében: a tudósok többek között az ülő életmóddal, depresszióval és dehidratáltsággal magyarázzák az újfajta kórképet.
Új mumus a láthatáron: az alvás utáni tehetetlenség
Az alvás utáni tehetetlenség, vagy angolul „sleep inertia” alapvetően egy természetes jelenség, amely a mindennapjaink része. Az emberi agy ugyanis jellemzően nem azonnal „pörög fel” maximális fokozatra: nem kevés időbe telik, mire az álomvilágból visszacsöppenünk a valóságba. (Gondoljunk csak bele, nem csúcssebességgel fordulunk be a konyhába hajnalban, mint ahogy az agyunk is csak lassan jut el néha arra a pontra, hogy elővegye például a cukrot a jól ismert fiókból.) Ugyan a reggeli lassúsággal alapvetően nem lenne baj, de a hosszan tartó alvás utáni tehetetlenség rontja a kifinomultabb, kognitív készségeket, így például az értékelő, elemző gondolkodást és döntéshozatalt, sőt, gyakran a kreativitásunk is megsínyli ezt az állapotot.
Különbözőek vagyunk persze abban, kinek mennyi ideig tart ez az időszak: a pacsirta típusú emberek túlesnek rajta pillanatok alatt, míg az éjszakai baglyoknak akár egy órába is telhet, mire összeszedik magukat reggelente. Ugyanakkor előfordul, hogy kategóriák ide vagy oda, valakinél kóros méreteket ölt az ébredés utáni zavartság, így az átlagos 15-60 perc helyett akár órákig is az alvás utáni tehetetlenség állapotában marad, s ez már erőteljes hatással van az életminőségére is.
Okok és javaslatok
1. Mennyiségi kérdések és alapvető fáradtság
Ha tisztáztuk azt a kérdést, hogy elegendő mennyiségű és minőségű alvással töltjük az éjszakáinkat, érdemes további okokat keresgélni az alvás utáni tehetetlenség elhúzódó jelensége mögött. Ilyen például a fáradtság. A CNN e témában írt cikkében megszólaló szakember, Jennifer Martin, a Kaliforniai Egyetem szakértője szerint
rengeteg oka lehet annak, amiért fáradtnak érezzük magunkat, ugyanakkor a fáradtság nem szavatolja a könnyű elalvást és kipihent kelést.
A szakértő szerint egy felnőttnek 7-9 óra az átlagos alvásigénye, de minimum nyolc órára van szüksége ahhoz, hogy energikusan ébredjen, s ne húzódjon el nála az alvás utáni tehetetlenség állapota.
2. Ülő életmód
Az ülő életmód során könnyen hozzászokhat ahhoz a szervezet, hogy csak kevés energiát kell belefektetnie a mindennapokba, így a kelleténél fáradtabbnak érezhetjük magunkat, amikor az alapvető tevékenységeknél akár csak minimálisan is többet kellene tevékenykednünk. A WHO szerint egyébként egy felnőttnek hetente legalább 150 perc (2 ½ óra) közepesen erős fizikai aktivitást érdemes végeznie ahhoz, hogy energikusan keljen.
3. Szorongás és depresszió
Természetesen nemcsak a fizikai, hanem pszichilógiai háttere is lehet annak, ha alvás utáni tehetetlenségben szenvedünk. A szorongás és depresszió rendkívül sok energiát von el tőlünk, ezek az állapotok emellett negatívan befolyásolják azt, mennyi idő alatt alszunk el, illetve azt is, hogy felébredünk-e, s ha igen, hányszor az éjszaka folyamán.
4. Nem következetes alvási rutin
A szakemberek szerint az sem mindegy, mennyire tartjuk magunkat egy általános rutinhoz: azaz mikor megyünk ágyba, pontosan hány órát alszunk és mikor kelünk reggelente. Persze, a változó munkarend erősen befolyásolja a szokásainkat, ugyanakkor az alvás utáni tehetetlenség elkerülése miatt érdemes felülvizsgálni a bevett rutint, s adott esetben változtatni rajta.
5. Dehidratáltság
A tanulmány szerzői szerint az általános dehidratáltság is okozhat kóros alvás utáni tehetetlenséget. A „nagykönyv” szerint a nőknek napi 2,7 liter, a férfiaknak minimum 3,7 liter folyadékot kellene egy nap meginniuk ahhoz, hogy ne álljon fent a dehidratáltság, s ezáltal kipihenten ébredjünk.
6. Nem megfelelő környezet
Persze, az alvást az is erőteljesen befolyásolja, milyen környezetben hajtjuk párnára a fejünket. A szakemberek szerint fontos lenne, hogy rendeltetése szerint használjuk a hálószobát: a párunkkal való együttlétre és alvásra. Olyan tevékenységeket, mint az éjszakába nyúló sorozatnézés, nassolás vagy ne adj’ Isten koffeintartalmú italok fogyasztása elalvás előtt – igyekezzünk inkább a nappaliban vagy a konyhában végezni!
7. Rossz alvópartner
Hisszük vagy sem, a kialvatlanság, és az alvás utáni tehetetlenség sokszor nem rajtunk múlik, hanem az alvópartnerünkön: ha a másik sokat forgolódik, beszél vagy netán horkol éjszaka, megnehezíti számunkra, hogy kipihentek legyünk másnap.
8. Alvászavarok
Az alvási apnoéban, azaz alvászavarban szenvedők akár ötven, de nem ritka, hogy száz alkalommal is felébredhetnek az éjszaka folyamán. Ebbe a kategóriába tartozik például az alvajárás, amely során ugyan a „tudat alszik”, ám a test úgy végzi hétköznapi tevékenységeit, mintha ébren lenne az illető. A narkolepszia is ide sorolható, ilyenkor az agy nem tudja megfelelően szabályozni az ébrenléti-alvási fázist, így az illető gyakran nap közben bekövetkező, leküzdhetetlen elalvás-sorozatokkal éli mindennapjait. Bármelyik problémáról legyen is szó, mindenképp érdemes ellátogatni egy alvásklinikára, hiszen a pihentető alvás mindannyiunk alapszükséglete.
Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix
Forrás: CNN.com
