Igyekszünk mindenre magyarázatot és megfelelő kifejezést találni. Hogyan neveznéd azt a személyt, aki mindig és mindent jól akar csinálni, ezért aprólékos, figyel a részletekre? Valószínűleg a maximalista kifejezés jutott eszedbe, de nevezhetjük perfekcionistának is.
Milyen a perfekcionista?
A perfekcionizmus olyan személyiségjegy vagy hozzáállás, amelyre jellemző, hogy tökéletességre törekszik vagy magas színvonalat követel önmagától, de másoktól is. Olyan személy általában, aki nagy figyelmet fordít a részletekre és azt szeretné, hogy minden, amit csinál vagy elvárnak tőle az a lehető legjobban sikerüljön.
A perfekcionista folyamatosan arra fókuszál, hogy mi nem jó, mit kellene máshogy csinálni, vagyis arra, amit (szerinte) csak ő tudna megfelelően elvégezni. Ez azonban nemcsak a munkára lehet igaz, hanem a magánéletre is. Folyton a saját maga vagy mások által elkövetett hibákon csámcsog.
A tökéletességre való törekvésben kudarcként jelenik meg a hibázás, vagyis mindig és mindent nagyon körültekintően végez el. A munkában éppen olyan pontos és precíz próbál lenni, mint otthon. Irracionális elvárásokat támaszt maga elé, amelyet még neki is nehéz megugrani, de másoktól is ezt várja. Ez a túlzott elvárás és a befektetett munka azonban nem mindig az elégedettséget hozza magával, hanem fordítva: frusztrációt, elégedetlenséget, önmarcangolást.
Jól érzékelhető, hogy bár vannak a perfekcionizmusnak előnyei, de az hátrányokkal is jár. Annak megítélése azonban attól függ, hogy milyen kontextusban érvényesül az egyén életében.
A tökéletességre vágyók egyéb jellemzői
A perfekcionizmusnak különböző szintjei vannak és nem minden tökéletességre vágyó rendelkezik ugyanazokkal a jellemzőkkel. Néhányuk esetében ez a személyiség pozitív tényező lehet, amely segíti őket a kiválóság elérésében. Másoknak a negatív következményekkel kell megküzdeniük.
Magasra tett léc: gyakran rendkívül magas elvárásokat támasztanak önmagukkal és másokkal szemben is. A tökéletességre való törekvés miatt nehéz megfelelni ezeknek.
Magas színvonal és teljesítmény: mivel magas elvárásokat támaszt önmagával és másokkal szemben is, ezáltal hajlamos magas színvonalú teljesítményre. Emiatt kitűnhet tanulmányában, munkakörnyezetében, szakmájában.
Részletekben való elmerülés: sok időt és energiát fordít a részletekre és aprólékos munkára, mert alaposan szeretne dolgozni, ami lehet hatékony, de időigényes is.
Motiváció és kitartás: másokat motiváló személy lehet, aki arra bíztatja a környezetében lévőket, hogy ha képesek keményen dolgozni, elérhetik a céljukat. Ő maga pedig kiváló példa lehet erre.
Fejlődési lehetőség: a tökéletességre törekvés lehetőséget kínál a személyes és szakmai fejlődésre, mivel folyamatosan törekszik a saját teljesítményének javítására, a tanulásra.
Rigiditás: hajlamos lehet túlságosan szigorúan ragaszkodni a saját elvárásaihoz, és abból sok esetben nem is hajlandó engedni, kompromisszumokat kötni.
Önkritika: aki perfekcionista, az hajlamos túlságosan kritikus lenni önmagával, ugyanakkor nehezen fogadja el a saját hibáit, hiányosságait.
Stressz: az állandó tökéletességre való törekvés és az elvárásoknak való megfelelési kényszer sok energiát felemészt, amely stresszforrás és kimerültséghez vezethet.
Túlzás: képes túlzásokba esni, vagyis túl sok időt tölthet feladat befejezésével azért, mert annyira jól akarja csinálni.
Alacsony önbecsülés: ugyan magas elvárásokat támaszt magával szemben, de sok esetben ez nem abból fakad, mert tökéletesen elégedett saját dolgaival. Sőt, lehet, hogy soha nem érzi elégségesnek az eredményeit, ami alacsony önbecsüléshez vezethet.
Társas kapcsolatok nehézségei: nehézségei lehetnek a társas kapcsolatokban azért, mert a saját elvárásait másokra is kivetítheti és ez nehézséget okoz a kapcsolatokban, nehezen elviselhetővé válhat.
A perfekcionizmus előnyei mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a negatívumait sem. Nagyon fontos az egyensúly megtalálása az elvárások és a valóság között fontos, hogy mindez ne váljon ártalmassá az egyén számára. Mindez úgy valósítható meg, ha betartja a Paleto-elvet, amely azt jelenti, hogy az elvégzett feladatok 20%-a adja a munkateljesítmény 80%-át. A legjobb, hogy a 80:20-as szabály az élet bármelyik területén alkalmazható.
