Hiszed vagy sem, a munka is okozhat függőséget

Fontos a munka és a magánélet közötti egyensúly megtartása, mert ha a felborul a rend, az súlyos következményekkel járhat.

„A munka nemesít” – legalábbis a mondás így tartja, de az is legalább ennyire igaz, hogy minden akkor a legegészségesebb, ha az arany középutat választjuk. Amikor szenvedélybetegségekről beszélünk, akkor leginkább a különféle drogok, a dohányzás, az alkohol jut eszünkbe és csak legritkábban a munka.

Amikor a munka veszi át az irányítást

Az ipari forradalomig nem is volt ez jellemző, ám a tömegtermelésben gyártott árucikkek elárasztották a piacot, és ez megváltoztatta az emberek életét is. A munkafüggőségről mint neurológiai jelenségről már az 1920-as években említést tettek, de elsőként a jóléti Amerikában tűnt fel az 1970-es évek táján. A folyamatos fejlődés azelőtt sosem tapasztalt módon alakította át a munkavégzést és a szabadidőt is.

Amikor a munka az egyén életében egyre inkább előtérbe kerül, és uralni kezdi az ember, majd a család és a közösség életét is, akkor már munkafüggőségről beszélünk. Nevezhetjük munkaalkoholizmusnak, munkamániának is. Azt jelenti, hogy az embert a munkán kívül nem érdekli szinte semmi más, ezért elhanyagolja saját magát, egészségét, de társas kapcsolatait is. A munkafüggőségben érintett személy fel sem ismeri a problémát, amivel küzd, ahogy a munkatársak, a vezetők sem. Kívülről ugyanis annyi tűnik fel, hogy egy végtelenül céltudatos, nagy teherbírású, szorgalmas munkatársról van szó, aki sokat dolgozik.

Munkára mindig készen
A munkaidőn túl is… / kép forrása: Shutterstock/Puzzlepix

Elvonási tünetek

Mint minden függőségben szenvedő, ha nem jut hozzá az „anyaghoz”, akkor elvonási tünetek jelentkeznek. Ez a munkaalkoholizmusban szenvedők esetében sincs másképp. Ha véget ér a munkafüggő feladata, vagy betegsége akadályozza a munkavégzésében, azonnal jelentkeznek a tünetek: a fejfájás, a hányinger, a hangulatingadozás, a kedvetlenség. A meglévő szabadidejét egyszerűen nem képes értelmesen és tartalmasan felhasználni, sőt ezzel a lehetőséggel nem is tud élni.

A munkafüggőségre utaló jelek

  • csak a munkának él,
  • kimerültségig képes dolgozni,
  • még a családot is a munka mögé utasítja,
  • nincs meg az egyensúly munka és magánélet között,
  • a munka egyet jelent az örömforrással,
  • önértékelési zavar,
  • nem ismeri a NEM szót,
  • csak a saját munkavégzésében bízik, ezért nem szeret és nem is tud csapatban dolgozni,
  • még munka közben is a munkán jár az esze.

Nem is gondolnánk, hogy a magyar munkavállalók esetében is jelen van ez a probléma. Hazánkban a dolgozók 7-8%-át érinti a munkaalkoholizmus. Ezek az emberek ennyire szeretik a munkájukat?

A munkafüggőség kutatása

Az ELTE szakemberei arra keresték a választ, hogy mi állhat a munkamánia hátterében. Hivatalosan még nem nevezhető szenvedélybetegségnek, mégis hasonlóságot mutat az alkohol- és drogfüggőséggel. Rámutattak arra, hogy korántsem a végtelen munkaszeretetről van szó, sőt, elképzelhető, hogy az érintett egyáltalán nem szereti a munkáját. A munkahely inkább egy menekülési útvonal. Elvonul a világ, a család elől és a munkába veti magát azért, hogy ne kelljen foglalkoznia a gondokkal. Ez egy ördögi spirál, hiszen a magánéleti problémához az vezethet, ha túl sokat dolgozik.

Azt már tudjuk, hogy nem a munka szeretete vezérli a munkafüggőt. De akkor micsoda? Egy komoly belső kényszer miatt teszi mindezt. Az alacsony önértékelés és szorongás jellemző a munkaalkoholistára, aki munkájában tudja megmutatni magát. Maximalista, de mégsem érzi jónak magát.

A gyermekkorra visszavezethető gondok lapulhatnak mögötte: ha gyermekkorban nem kapott dicséretet csak akkor, ha jó jegyet kapott, jól teljesített, máskülönben akár büntetésben, szidásban részesült. Már gyermekként azért vált szorgalmassá, hogy a szülők elismerjék munkáját és ezt felnőttként, a munka világába is viszi tovább.

A munkafüggőség egészségre gyakorolt hatása

Az ELTE Klinikai Pszichológiai és Addiktológia Tanszék vezetője, Dr. Kun Bernadette és munkatársai a munkamánia egészségügyi következményeire koncentrálva végeztek kutatást, amelybe 29 résztvevőt vontak be. Olyanokat, akik a rizikócsoportba tartoztak. A 14 nővel és 15 férfival készített interjú során beszélgettek a munkavégzésről, a motivációról, a munkafüggőségük okozta lelki és fizikai egészségükről is. Az interjúk értékelése témaelemzéssel zajlott, amelynek eredményeként azt kapták, hogy maguk a munkaalkoholizmusban szenvedők is érezték a függőségük okozta egészségromlást. Emellett betegségek is jelentkeztek náluk, de alvási nehézségről és kiégésről is beszámoltak. Ráadásul még abban is csökkent a motivációjuk, hogy az egészségi állapotukat pozitív irányba változtassák meg: mozgásszegény életmód, egészségtelen ételek fogyasztása. Az is kiderült, hogy a kutatásban résztvevők egészségi állapotukat munkamániájuknak tulajdonították.

Kimerültség a túl sok munka miatt
Hosszú távon nem kivitelezhető a munkafüggőség / kép forrása: Shutterstock/Puzzlepix

A munkaalkoholizmus leginkább azokat érinti, akik szellemi munkát végeznek, hiszen azt bárhonnan el lehet végezni, így akár haza is vihetik. Ugyancsak érintettebbek azok, akiknek munkaideje rugalmas és a segítő munkakörben dolgozók között is akadnak függők, mert segítő tevékenységükkel önmagukat igazolják. A média erre ráerősít, hiszen abszolút pozitív kép valakit úgy feltüntetni, hogy él-hal a munkájáért. Azzal azonban nincsenek tisztában, hogy a munkamániás bármennyire is jó munkaerőnek számít, ezt a színvonalat csak ideig-óráig képes tartani, hiszen a kifulladás és a kiégés veszélye igencsak nagy. Hosszú távon ez se a függőnek, se a cégnek nem jó. 

Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Hűtsd le magad egy vegán kapros töklevessel!