Felmérések szerint a víz és az alkoholmentes italok után a kávé a harmadik legnépszerűbb termék a világon. Pozitív egészségügyi hatásairól sokat hallani, azt viszont talán kevesen tudják, hogy a legtöbb ember több antioxidánst juttat a szervezetébe kávézással, mint a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával.
Mégis számos tévhit él a köztudatban a kávéról, melyeket jó lenne végre elfelejtenünk. Ebben segít Niket Sonpal, New York-i gasztroenterológus.
Tények és tévhitek a kávéról
- tévhit: a világos pörkölésű kávé alacsonyabb koffeintartalmú, mint a sötét pörkölésű
„A legtöbb tanulmány azt állítja, hogy a koffein mennyisége körülbelül ugyanannyi mindaddig, amíg a kávét tömege, és nem a térfogata alapján mérik” – mondja Dr. Sonpal. Ez azért fontos, mert a világos pörkölésű kávébabszemek jellemzően kisebbek, ezért több kell belőle ugyanazon koffeinszint eléréséhez, mint a sötét pörkölésű szemek esetén. Emiatt az azonos térfogatú, világos pörkölésű kávéban több koffein lehet a sötéthez képest — annak ellenére, hogy a kávébabra önmagában ez nem igaz.
- tévhit: a kávéval ízesített ételek élénkítő hatása nem azonos a valódi kávé hatásával
A szakértő szerint ez leginkább attól függ, hogy az adott ételbe kávéaroma, vagy valódi kávé került a készítési eljárás során. Ha az utóbbi, akkor este éppen annyira nem tanácsos a fogyasztása, mintha ital lenne, különben alaposan bezavarhat az alvási ciklusba. Persze elkerülhetjük a kellemetlen meglepetést, mégpedig az összetevők csekkolásával.
- tévhit: az espresso sokkal erősebb egy szimpla feketénél
Egy adag – nagyjából harminc milliliter – eszpresszó 63 milligramm koffeint tartalmaz, ezzel szemben ugyanekkora mennyiségű hagyományos kávé átlagosan 12-16 milligrammot, vagyis doktor Sonpal szerint az állítás ebből a szemszögből nézve valóban igaz. Csakhogy most jön a de, merthogy egy csésze hagyományos főzött kávé több koffeint tartalmaz, mivel egyetlen adag eszpresszó többnyire harminc milliliter, míg utóbbi jellemzően 177-473 milliliteres.
- tévhit: a kávétól dehidratáltak leszünk
„Ez egyértelműen csupán egy mítosz, mivel a kávé enyhe vízhajtó hatású, amit ráadásul ellensúlyozz a benne lévő víz mennyisége” -magyarázza a gasztroenterológus. A rendszeres kávéfogyasztókon végzett klinikai vizsgálatok is ezt támasztják alá, mivel azt találták, hogy még ha növelték is kávéfogyasztásukat, az alanyok akkor sem tapasztaltak jelentős változást a hidratáltság szintjében.
- tévhit: az este elfogyasztott kávé egész éjjel ébren tart
Az igazat megvallva ez nem teljesen tévhit, viszont semmiképpen sem egyetemes igazság. Minden attól függ, hogy az adott ember szervezete mennyire tolerálja a koffeint. A szakember szerint ezért érdemesebb megkeresni a számunkra legideálisabb időintervallumot a kávézásra, és ne ragaszkodjunk az általánosságokhoz.
- tévhit: a zöld kávébabban nincs koffein
A zöld, vagyis a pörköletlen kávészemek nagyjából ugyanannyi koffeint tartalmaznak, mint pörkölt társaik – harminc milliliterenként 12-16 milligrammot. Ízre viszont sokkal lágyabbak, inkább a teára emlékeztetnek, mivel a kávé jellegzetes ízét a pörkölési procedúra adja.
+1. tény: a koffein számos pozitív hatása van
Bár több, erre irányuló kísérlet született az elmúlt évtizedek során, mégsem sikerült egyértelműen bebizonyítani a koffeinről, hogy emeli a vérnyomást. Sőt, a legújabb klinikai vizsgálatok elemzése alapján ha naponta maximum háromszáz milligrammot (nagyjából két csészényit) fogyasztva a koffein nem okoz számottevő vérnyomás-emelkedést. A kávézás szerelmesei emellett annak is örülhetnek, hogy a koffein nem hozható közvetlen összefüggésbe a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, a magas koleszterinszinttel vagy a szabálytalan szívműködéssel sem. Merthogy az erre vonatkozó vizsgálatok egyikén sem sikerült ezt bebizonyítaniuk a szakembereknek. A koffein csontritkulást elősegítő hatása úgyszintén nem állja meg a helyét. Bár tényleg fokozza a kalcium ürítését, de ez kiegyensúlyozott étrend esetén nem okoz problémát.
Amire azonban csak a közelmúltban derült fény, hogy a koffein kifejezetten ajánlott a nőknek: napi négy csésze kávé fogyasztása tíz százalékkal csökkenti a menopauza utáni mellrák, húsz százalékkal a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. De a kettes típusú cukorbetegség kialakulására, valamint az agyvérzésre is kisebb az esély a kávézóknál. Mindent egybevetve tehát ha mértékkel fogyasztjuk, akkor a jövőben sem kell lemondanunk a népszerű élénkítő italról.