Barion Pixel Finom, függőséget okoz és formál – a koffein a történelemben – Coloré

Finom, függőséget okoz és formál – a koffein a történelemben

2022. 03. 19.

A felnőttek 90%-a naponta fogyaszt koffeint valamilyen formában, ezzel pedig a legszélesebb körben használt pszichoaktív drog a világon. A kávé hatalmas erővel bír az életünk felett, sokan el sem tudjuk képzelni nélküle a napjainkat, ébren tart minket és energiával lát el. De ha kicsit kitekintünk a nagyobb képre, a kávé és a koffein a történelem folyására is hatással volt.

A legenda szerint az etióp hegyekben legelő kecskék találtak rá a vadon növő kávéra, aminek piros bogyóit elfogyasztották, kicsit bezsongtak a benne található koffeintől, a rájuk vigyázó pásztor pedig ezt rendkívül érdekesnek találta. Elmesélte a helyi szerzeteseknek, akik kolostorukban forró italt főztek a bogyókból, mely aztán koffeintartalmának köszönhetően ébren tartotta őket imádkozásuk hosszú órái során. Ha Etiópia volt a kávé bölcsője, Yemen volt az ország, ahol „felnőtté vált”. Itt terjedt el a papok körében ez a főzet, került át aztán a világi népek közé és ez vezetett az 1300-as években az első megművelt kávéültetvényhez, majd ezután kezdték csak el megpörkölni a kávébabot.

Cup,of,coffee,with,smoke,and,coffee,beans,in,burlap
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

A kávé a csokoládéval és a teával együtt érkezett meg Ázsiából és terjedt el a Európában a 16. század környékén, és mint tudjuk, a három közül az elsőben található a legnagyobb mennyiségben koffein. Kontinensünkön a középkorban az ivóvíz igen kevés helyen volt emberi fogyasztásra alkalmas a benne található baktériumok miatt, azonban az alkohol az erjedés folyamatának köszönhetően megölte a bacik nagy részét, ezért az emberek előszeretettel fogyasztottak alkoholos italokat akár a reggelijükhöz is. Így aztán gyakran egész nap ittas állapotban voltak, ettől viszont kevésbé voltak energikusak és nem a gyors észjárás volt rájuk jellemző. 

Michael Pollan farmakológus és író szerinta koffein hozzájárult a felvilágosodáshoz és az ipari forradalomhoz, mert mindkettőhöz szükség volt arra, hogy fókuszáltabban, tisztábban gondolkozzunk.“ A nedű és a koffein tehát elkezdte átformálni az emberek gondolkodását, sokkal józanabbak, koncentráltabbak lettek és ez a munka területén is meglátszott. 

London,,uk, ,22,may,2021:,the,jamaica,wine,house
London első kávéházának emléktáblája. Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

Nemcsak kedvelt ital lett belőle, hanem az üzletkötésre, gazdaságra és társasági életre is hatással volt, a kávéházak fontos helyszínei lettek az eszmecseréknek és tárgyalásoknak. Az irodalmi művek, újságok, még az olyan híres zeneszerzők, mint Bach és Beethoven darabjai is kávéházi asztaloknál születtek. “Azonnal felkapták”mondja a történész Mark Pendergrast, “az 1500-as évekre már az egész arab világban elterjedtek a kávéházak. Nem kellett hozzá 150 év, és Európát is letarolta.” Volt olyan kávéház, ahol részvények cseréltek gazdát, máshol a tudomány emberei vitatták meg az élet nagy dolgait, ezekből a társaságokból aztán később hivatalos intézmények (például tőzsde vagy tudományos egyesületek) születtek. Isaac Newton és Honoré de Balzac is nagy kávészeretők voltak, a legenda szerint Voltaire naponta 72 csészényit megivott az italból (na most ez vagy nagy túlzás, vagy pedig valamilyen erőtlen kávéról lehetett szó). 

A koffeintartalmú italnak köszönhetően a nehéz gépekkel, bonyolultabb számításokat és gondolatmeneteket kívánó hivatások kezdtek felemelkedni, és fontos még az is, hogy az ember napi ritmusa elszakadhatott a Nap járásától. Már nem kellett napkeltekor ébredni és napnyugtakor nyugovóra térni, a koffeinnek és nem mellesleg a gázlámpák elterjedésének hála megjelent az éjszakai műszak. Később aztán, az 1950-as évek környékén az irodakultúra is felemelkedett, karöltve a kávészünet fogalmával. 

kávé koffein iroda
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

A koffein rendkívül produktívvá tesz minket, mivel segít abban, hogy az emlékeink jobban bevésődjenek az agyunkba, jobban tudunk tőle koncentrálni, energialöketet ad – ezek pedig elengedhetetlenek a modern világ munkáihoz. (Alátámasztom, mert ezt a cikket is épp egy délutáni kávé után pötyögöm). De mégis mitől, hogyan pörget fel minket? Pollan szerint a koffein mintha megszegné a termodinamikai törvényeket, mivel konkrétan a jövőnkből kölcsönzi az energiát. Egy olyan receptorra telepszik rá, amelyet normál esetben egy adenozin nevű vegyület foglal el – ennek feladata, hogy fáradtnak érezzük magunkat és felkészüljön az agyunk a pihenésre, alvásra. A koffein blokkolja a vegyületet, és amíg tart a hatása, nem engedi, hogy fáradtak legyünk.