Sokat lehet arról hallani, hogy a csíráztatás mennyire hasznos, hiszen rendkívül sok vitaminhoz juthatunk a friss csírákból. Mit érdemes csíráztatni, és egyáltalán hogyan kell nekiállni? Valóban megéri a törődést, vagy csak egy újabb divathullámról van szó? Most kiderül!
Mire jók a csírák?
A csíráztatás során különböző magokat nevelünk, melyeknek fogyasztásával rendkívül sok tápanyaghoz juthatunk. Egyfajta ,,élő élelmiszerek”, és rendkívüli mennyiségben tartalmaznak különböző vitaminokat, ásványi anyagokat, fehérjéket és különböző enzimeket. A csíra – fajtájától függően – képes csökkenteni a koleszterinszintet, gátolja a szív-és érrendszeri problémák kialakulását, de még a vérnyomás normalizálásában is segítséget nyújt. A lucerna csírája kiváló erre, de ezeken túl a vastagbélgyulladás tüneteit is enyhíti és a mellrák megelőzésében is segítséget nyújthat.
A legkedveltebb általában a búzacsíra, de bátran lehet hüvelyeseket is növekedésre sarkallni, mint a bab, lencse- vagy borsó, mert ezek – ellentétben ,,felnőtt” verziójukkal – egyáltalán nem puffasztanak. Az anyagcserének kifejezetten jót tesznek, emellett pedig vas tartalmuk miatt is ajánlottak.
A hagymából növesztett csíra kifejlett társához hasonlóan természetes antibiotikumként működik, illetve immunerősítő- és gyulladáscsökkentő hatása van.
Ha nem próbálnánk ki rögtön, a boltit is bátran megvehetjük, hiszen az üzlet polcán, dobozban végzi a dolgát, és mivel magától is gyorsan nő, arra sincs szükség, hogy különböző módokon nagyobbá, érettebbé, netán színesebbé tegyék, mint egy-egy gyümölcs vagy zöldség esetében megszokott.
Hogyan álljunk neki a csíráztatásnak?
Csíráztatni szinte bármit lehet, ám azt tartsuk szem előtt, hogy hiába a sok pozitív hatás, kismamáknak, időseknek és öt év alatti gyerekeknek nem ajánlott a csírák fogyasztása!
Vannak direkt ehhez a projekthez készült eszközök, mint például a csíráztató tál-vagy üveg, ám ha nem szeretnénk beruházni, bátran próbálkozzunk otthon készített dolgokkal!
Ha üvegben tervezzük, akkor a bolti, lyukacsos tető helyett használhatunk gézt, hogy így tudjon szellőzni a csíránk, és ez arra is kiváló, hogy a vizet átöblítés után leönthessük a magokról. Akár a készen kapható műanyag tálat is tudjuk szimulálni, amire tökéletesen megfelel egy ételhordó is, aminek a tetejére folpackot tehetünk, amit helyenként fogvájóval kilyukasztunk, de akár a bolti sushis doboz is ideális hozzá.
Csíráztatás lépésről lépésre
Mielőtt belevágunk, mindenképpen fontos, hogy olyan magokat szerezzünk be, amiket kifejezetten csíráztatáshoz árulnak. Erre azért van szükség, mert a sima, palántázáshoz szánt magok esetében előfordulhat, hogy különböző baktériumok vagy éppen rovarok ellen voltak kezelve.
Ha megvannak a csíráztatni kívánt fajták, egy sűrű szövésű szűrőben alaposan mossuk le a magokat, és öntsük át a kiválasztott tálba, üvegbe vagy műanyagba. Ekkor annyi vizet öntsünk rá, ami bőven ellepi, és egészen addig hagyjuk így, míg a magok meg nem duzzadnak. Ez fajtától függően 12-24 óra, de a vastagabb héjú szemek esetében, mint például a tökmag és a napraforgó általában egy-két nap szokott lenni.
Ez idő elteltével öntsük le róla a vizet úgy, hogy lehetőleg minden csepp kicsöpögjön, és csak nedvesek maradjanak a magok. Fontos, hogy ne álljanak 2-3 centiméter magasan egymás hegyén-hátán, mert akkor beposhadnak, úgyhogy ha lehet, oszlassuk el, vagy akár ha üvegben próbálkozunk, fektessük le az üveget!
Az az ideális, ha naponta 2-3 alkalommal öblítjük át a magokat, így nem fog nyák képződni köztük, és frissen is tarthatjuk őket. Az üveg tetején lévő géz – illetve a doboz tetején lévő folpack – segítségével egy ideális, párás környeztet hozunk létre, ami egyfajta mini üvegház, így segíti a csírák képződését.
Ugyan nem nagyigényűek, ügyeljünk rá, hogy ne tegyük őket tűző napra, hanem kellemes, szobahőmérsékleten várjuk a magok fejlődését.
Ha gondozzuk őket, akkor két-három nap után már láthatjuk a változást, és egy-két hét múlva el is kezdhetjük fogyasztani őket. Az első hét után akár hűtőbe is tehetjük őket, hiszen ennyi idő után már szedegethetünk belőlük, és a hőmérséklet csökkentésével azt is megakadályozhatjuk, hogy a csírák ,,túlnőjenek rajtunk”.
Finom sült húsokhoz, de szendvicsbe, vagy akár megfőzve is ízletesek, ám nyersen fogyasztva juttathatjuk a legtöbb hasznos anyagot a szervezetünkbe.
