Az édesburgonya – vagy batáta – csalóka növény, mert neve ellenére nem rokona a sima burgonyának: ugyan a gumói hasonlítanak rá, rendszertanilag nincs köztük kapcsolat. Ennek ellenére rendkívül finom, úgyhogy lehet vele kísérletezni, ugyanis a krumplihoz hasonlóan csíráztatható és nevelhető!
Mi is az az édesburgonya?
A zöldség származása távoli rokonához hasonlóan szintén Amerikához köthető, ám Közép- és Dél-Amerikában őshonos. Ezt is Kolumbusz Kristóf hozta be Európába, mint kerti dísznövényt, ezután kezdték el hasznosítani a gumóját. Az első szakácskönyvet, ami megemlítette 1604-ben adták ki Angliában.
Ma már világszerte termesztik; különösen az ázsiai és afrikai országokban örvend népszerűségnek, de Magyarországon is kedvelt zöldségféle.
Titka nemcsak ízében rejlik, hanem vitamintartalmában is, ugyanis C-, B2-, B6- és E-vitaminokban gazdag táplálék. Ezen kívül olyan ásványi anyagokat nyerhetünk belőle, mint a réz, a kálium és a mangán, de alacsony koleszterintartalma miatt is hasznos, és neve ellenére nem édes, úgyhogy a cukorbetegek is bátran fogyaszthatják.
Ugyan a legmegszokottabb színe a narancssárga, de a gumó belseje többféle lehet, így sárga, rózsaszín, de még lila is!
Leginkább köretként, levesként és chipsként terjedt el, de lisztet és szeszes italt is készítenek belőle.
Hogyan csíráztassuk?
A csírázatásra több lehetőségünk is van. Mindenképpen szükségünk lesz hozzá vízre, így a burgonyát beállíthatjuk egy üvegnyibe, ám ez csak abban az esetben működőképes, ha az üveg szája megtartja a burgonyát, és a növény alja nem találkozik az üvegével. Annyi vizet tegyünk bele, hogy nagyjából 2 centivel ellepje a víz a zöldségünk alját, és ügyeljünk arra, hogy rendszeresen cseréljük alatta!
Nagyobb üveg esetén használjunk fogpiszkálókat! Négy darabot szúrjunk bele a burgonyába, ami majd megtarthatja a gumót az üveg szélén. Mivel nehezen adja magát, jobban járunk, ha ,,előszúrjuk” egy szeggel vagy hústűvel.
A fény elősegíti a csírázását, ám ügyeljünk rá, hogy ne tűző napra tegyük, mert üvegen keresztül túlforrósodhat a víz, ami árt a fejlődő gyökereknek.
![Így neveld az édesburgonyádat! 1 Az édesburgonya első csírái hat hét után jelennek meg](https://colore.hu/wp-content/uploads/2022/02/Edeskrumpli_3_shutterstock_682485865-683x1024.jpg)
Hiába biztosítjuk a legjobb körülményeket, az édesburgonya meglehetősen lassan fejlődik: általában nagyjából hat hét, mire megjelenik az első csírakezdemény, és több hónap, míg egészséges leveleket is növeszt.
![Így neveld az édesburgonyádat! 2 Pár hónap után már így néz ki](https://colore.hu/wp-content/uploads/2022/02/Edeskrumpli2_shutterstock_1558845446-683x1024.jpg)
Az édesburgonyákat általában június elején javasolják kiültetni, ezért ha mostanában nekiállunk, bőven szép levelekkel fog rendelkezni ahhoz, hogy kibírja szabadföldben. Ha elég nagynak és egészségesnek ítéljük a csírákat, szedjük szét őket és ültessük el! Ezt szabadföldbe és balkonládába is megtehetjük – ez utóbbi esetben szép szobanövényt nevelhetünk belőle.
A nyár-eleji kiültetésnél bőven öntözzük, és miután kiheverte az átültetés megpróbáltatásait, igénye szerint gondozzuk, hogy saját gumóink legyenek!
![Így neveld az édesburgonyádat! 3 Egy csírából akár ennyi burgonyánk is lehet](https://colore.hu/wp-content/uploads/2022/02/Edeskrumpli_4_shutterstock_1960370155-1024x683.jpg)
Akinek nincs kertje, az is előnyt kovácsolhat a csíráztatásból, ugyanis a zsenge hajtások és levelek fogyaszthatóak, ami a többi csíráztatott növényhez hasonlóan tápanyagokban gazdag.
Nyitókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix