Az Európa-szerte híres magyar akác

Ami a mézet illeti, Magyarország nagyhatalomnak számít, ugyanis 2018-ban az unión belüli export 14 százaléka ebből származott.

A hungarikum: “gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye” – olvashatjuk a 2012. júliusában életbe lépett hungarikum törvényben, napjainkig összesen 76 került fel a listára. Azzal mindenki tisztában van, hogy a mezőgazdasági nemzeti értékek közé tartozik a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, a gyulai és a csabai kolbász, a fröccs – de azt tudtátok, hogy 2014 óta a magyar akác és az akácméz is?

Forrás: Tuza Ráduly Marianna

Az akácfa származási helye Amerika, Európába csak a 17. században került, hazánkba pedig az 1700-as évek elején hozták el a botanikusok. Eredetileg a mozgó homok megkötése céljából kezdték el ültetni, így küzdve az elsivatagosodó térségek ellen, ám ezt a szerepet kissé háttérbe szorították a méhészeti előnyök. Mára Magyarországon több akácfa található, mint Európa többi országában együttvéve.

Méhészetre utaló nyomok már a középkori leletekben és leírásokban is fellelhetőek, elsősorban az apátságok lakói művelték ezt a mesterséget. A Kárpát-medence sajátos klímája, és a hatalmas kiterjedésű, egybefüggő akácerdők létének köszönhető a hazai akácméz-termelés nemzetközi színvonala. Bár természetesen más országokban is vannak akácerdők, itthon azért alkalmasabb termelésre a terület, mert nincsenek a közelben másfajta virágok, ahonnan a méhek röpkörzetükön belülről belekeverhetnék a különböző nektárokat, ezáltal a méz tisztán akácméz maradhat.

Egy kiló nektárból fél kiló akácméz születik, a fák rövid időszakon át, de bőséggel mézelnek. Az akácméz színe a csaknem áttetszőtől az enyhén sárgásig terjed, kellemesen édes, nem túl karakteres íze és – minő meglepetés – akácvirágra emlékeztető illata van. Mivel gazdag gyümölcscukorban, így lassabban kristályosodik, mint vegyes virágméz társai, de ne feledjük, hogy maga a kristályosodás sosem arra utal, hogy megromlott volna a méz – elég, ha kicsit felmelegítjük, és újra cseppfolyós lesz.

Nemcsak az íze miatt szerethetjük, hanem köhögéscsillapító, emésztésjavító hatása miatt is, valamint fertőtleníti a légutakat és tisztítja a májat és a beleket.

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Jason Derulo máris szakított – Ez lehetett oka