Ugyan számos dolgot köszönhetünk a fejlett orvostudománynak, manapság gyakran elbagatellizáljuk a „fűben, fában orvosság” mondást: könnyedén hátat fordítunk az olyan egyszerű megoldásoknak, mint a gyógynövényekből készült teakeverékek, noha ezek ismerete – különösen egy olyan gyakori probléma, mint a felfázás esetén – minden háztartásban elengedhetetlen lenne.
Ugyan nagyanyáink szentül meg voltak győződve arról, hogy a felfázást (21. századi nevén hólyaghurutot) a hideg kövön való ücsörgés okozza, az orvostudomány (szerencsére) megcáfolta ezt a vidéken még ma is igen gyakori vélekedést. A Semmelweis Egyetem e témában írt anyaga szerint a felfázás oka az „illegális házfoglaló” baktériumokban rejlik: leggyakrabban a bélrendszerben és az emésztésben nélkülözhetetlen Escherichia coli kerül be a vizeletszervrendszerbe, s ez okozza aztán a felfázás kibírhatatlan tüneteit.
A probléma egyébként a nők körében gyakoribb, s ennek tisztán anatómiai oka van: húgycsövünk rövidebb, mint a férfiaké, ezáltal a húgycsőnyílás jobban ki van téve a fertőzéseknek. Téves lenne azonban azt gondolni, hogy az elhanyagolt higiéniai intézkedések tehetnek a dologról, sőt, épp ellenkezőleg: a „túlzásba vitt” tisztálkodás legalább annyira állhat a probléma hátterében, mint annak elhanyagolása, de egy szexuálisan aktív időszak is állhat a hólyaghurut hátterében.
Rövid húgycső ide vagy oda, férfiak és nők ugyanazokban a tünetekben szenvednek, ha kialakult a gyulladás: alsó húgyúti fertőzés esetén gyakori és fájdalmas vizelési ingerrel és vizeléssel kell számolni. Előfordul, hogy a folyamat során égő érzés vagy szúró fájdalom is jelentkezik, nőknél ehhez zavaros, esetenként bűzös vizelet is társulhat. Mivel akut gyulladásról van szó, nem ritka az alhasi fájdalom, hőemelkedés és láz is, hiszen az immunrendszerünk többféle módon igyekszik felvenni a kesztyűt a baktériumok ellen.
Felfázásra tea? Nem ördögtől való!
Noha azzal általában tisztában vagyunk, hogy a tőzegáfonyából készült tea vagy szirup alkalmas lehet a probléma otthoni kúrálására (úgy tartják, hogy a vörös és fekete áfonya antibakteriális hatású, egyúttal vesevédő növények) érdemes megemlíteni, hogy ezen kívül még számos, más gyógynövény is bevethető a probléma megszüntetésére.
Gyulladáscsökkentő gyógynövények: körömvirág, cickafarkfű és kamilla
Mivel akut gyulladásról van szó, érdemes olyasfajta hatóanyagokban gondolkodnunk, amelyek gyulladáscsökkentő hatással bírnak. A körömvirág azért élvezhet elsőbbséget a közkedvelt kamillával szemben, mert utóbbi gyakran allergiás reakciókat okoz. (A körömvirágnak magas az azulénos illóolaj tartalma, ezért biztosabban bevethető, mint a kamilla.)
A leggyakrabban dísznövényként tartott körömvirág kiváló gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, ezen kívül – magas karotintartalma miatt – antioxidáns és immunerősítő tulajdonságokkal is bír. Gyulladáscsökkentő hatása természetesen nemcsak a hólyaghurut, hanem más problémák, például bőr-, szájüregi vagy emésztőrendszeri panaszok esetén is kiválóan alkalmazható.
Hasonló eredmények érhetők el a cickafarkfű által, sőt, magas növényi ösztrogén tartalma miatt rendszertelen menstruációs ciklus és egyéb, nőgyógyászati panaszok (például folyás vagy petefészek-gyulladás esetén árvacsalánnal keverve) esetén is alkalmazható, de a férfiak prosztatabántalmainál is segítheti a felbukkanó vizeleti nehézségeket. Manapság viszont leginkább nyugtató hatása miatt ismerhetjük: szurokfűvel keverve erős idegerősítő hatással rendelkezik.
Természetesen nem feledkezhetünk meg a közkedvelt kamilláról sem: a gyógynövény erős gyulladáscsökkentő és baktériumölő hatással rendelkezik. Érdekesség, hogy gyakran nemcsak teaként fogyasztják: felfázás esetén nagy javulás el érhető el akkor is, ha kamillás ülőfürdőt veszünk.
Vizelethajtó növények: a csalánlevél és az aranyvessző
Felfázás esetén fontos a magas folyadékbevitel: nem hagyhatjuk, hogy a kórokozókkal teli vizelet sokáig pangjon a hólyagban, mivel ez csak rontja az egyébként sem túl fényes helyzetet.
A csalánlevél ismert vizelethajtó tulajdonságokkal bír, ugyanakkor a levelek felhasználása igen sok lehetőséget rejt magában. Magas vitamintartalma (C,B,H,K,U, béta-karotin) miatt vérszegénység esetén is jó választás lehet, de a csereanyagának köszönhetően emésztőrendszeri problémák, például fekélyek kezelésére is szintúgy alkalmas. Akárcsak a körömvirág, úgy a csalánlevél is allergiaellenes hatású, ezért légúti fertőzések és asztma, valamint allergiás köhögés esetén is felhasználható.
Hasonló hatással bír az eredetileg észak-amerikai származású aranyvessző is, amely – a csalánhoz hasonlóan – szintúgy kiváló húgyúti átmosó és vizelethajtó. Akárcsak a már említett cickafark, úgy az aranyvessző sem csak a női bántalmak esetén használható fel: a férfiak prosztatabántalmaira is jó választás lehet ez a gyógynövény.
Ugyan az említett gyógynövények hatásait nem érdemes alábecsülni, fontos kiemelni: ha a gondos, otthoni kúrálás hatására sem enyhülnek néhány nap alatt a tünetek, mindenképp forduljunk orvoshoz, aki a vizelettenyésztést követően (valószínűleg) célzott antibiotikum kúrával igyekszik majd felvenni a harcot a megtelepedett kórokozók ellen.
Borítókép Forrása: Pexels.com
Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT
