Noha mindegyik drágakő különleges értékkel bír, a hamisítatlan luxusra vágyók körében a gyémánt mind közül az abszolút number one. Kérdés viszont, hogy meddig, hiszen a gyémánt ma már viszonylag olcsón előállítható.
Marilyn Monroe óta tudjuk, hogy a gyémánt a lányok legjobb barátja. De nemcsak az övék, hanem mindenkié, aki kedveli és megengedheti magának a luxust, sőt, azoké is, akik nem. Nem véletlen, hogy a gyémántrablások számos mozifilmet ihlettek, ám igaz ennek az ellenkezője is: egy montenegrói banda 2008 novemberében A rózsaszín párduc című filmből vett trükkel, egy arckrémes dobozba rejtve csempészett ki egy értékes rózsaszínű drágakövet a tett színhelyéről. A rosszfiúkat – akik minden idők egyik legsikeresebb rablóbandájaként írták be magukat a kriminológia történelmébe – a rendőrség el is nevezte Rózsaszín Párducoknak. Stílusos „fellépéseik” voltak, Cannes-ban például hawaii-ingekben raboltak ki egy boltot, St. Tropez-ből motorcsónakon menekültek el, míg Dubajban limuzinokkal hajtottak be egy ékszerüzletbe. Egy másik helyen pedig a kiszemelt ékszerüzlet előtt frissen lefestettek egy padot, nehogy valaki odaüljön és végignézze a nem mindennapi eseményt.
A legdrágább gyémántok
A drágakövek beszerzésének szerencsére nem ez a leggyakoribb módja. Az esetek többségében különféle aukciókon cserélnek gazdát a vagyonokat érő kövek, amelyekről rendszeresen beszámol a média, nem ritkán szenzációnak vagy valamilyen rekordnak beállítva az adott eseményt.
Legutóbb tavaly novemberben a Sotheby’s árverezte el a világ egyik legnagyobb lila-rózsaszín gyémántját, a The Spirit of the Rose-t. Az oválisan csiszolt drágakő A rózsa lelke című orosz balett után kapta a nevét, miután azt egy jakutföldi bányában találták. A 14,84 karátos gyémántért a vevő telefonon jelentkezett be és 26,6 millió dollárért vitte el a kincset.
Egy hónappal előbb, 2020 októberében szintén a Sotheby’s nevétől volt hangos a sajtó, amikor egy árverésen közel 16 millió dollárért adtak el egy tökéletesen tiszta fehér gyémántot. Az eseménynek azért volt különösen nagy visszhangja, mert a koronavírus-járvány miatt a legendás aukciós ház, története során először, online tartotta meg a licitet. A neve elhallgatását kérő japán gyűjtő végül lánya után, Maiko Starnak nevezte el a drágakövet.
A világ eddigi legdrágább, aukción értékesített csiszolt gyémántja a Pink Star, ez 2017-ben Hongkongban került kalapács alá, és végül 71,2 millió dolláros rekordáron kelt el.
Minden idők legértékesebb gyémántjai valószínűleg nem kerülnek egyhamar eladósorba: mind a felbecsülhetetlen értékű, 1304-ből származó halványlila színű Koh-i-Noor, mind a kétmilliárd dollár értékű Cullinan a brit királyi családnál csillog a vitrinben, koronaékszerek formájában.
Az ár csak illúzió?
Noha mindegyik drágakő különleges értéket képvisel, a hamisítatlan luxusra vágyók körében a gyémánt mind közül az abszolút number one. Ezeket igen bonyolult rendszer szerint kategorizálják, a legértékesebbnek a színtelen, átlátszó kövek számítanak, a színes változatok már valamilyen szennyeződésről árulkodnak, így azok általában kevesebbet érnek. A karáton (vagyis a kő tömegén), színén, tisztaságán kívül az árat nagyban meghatározza a csiszolás is. És ezek még mindig „csak” az objektív tényezők, a drágakövek árazása mögött ugyanis jóval összetettebb folyamatok, illetve érdekek állnak.
A gyémántbányákat birtokló cégeknek céljuk fenntartani az illúziót, miszerint a gyémánt egy igen ritka drágakő, holott ez nem egészen igaz. A logikájuk egyszerű, hiszen minél elérhetetlenebbnek állítanak be egy terméket, annál magasabbra lehet tolni az árát.
A piac egyik legnagyobb és legmeghatározóbb szereplője az az 1888-ban alapított De Beers, amely még ma is óriási hatást gyakorol a világ gyémántüzletére. Nem csak a föld gyémántbányáinak jókora része tartozik a vállalathoz, de a kövek 75 százaléka is rajtuk keresztül kerül piacra. 1938 óta külön értékesítéssel és marketinggel foglalkozó cégük van, a Diamond Trading Companynek (DTC) köszönhetően lett a gyémánt a gazdagság mellett a szerelem szimbóluma is, miközben „A Diamond is Forever” világszerte ismert szlogenné vált. A társaság az exkluzivitásra játszik, kizárólag az általuk kijelölt kereskedőknek van esélyük vásárolni, s ők döntik el azt is, hogy ki, miből és mennyit kaphat. Ugyancsak ők diktálják az árakat, amit évtizedek óta úgy határoznak meg, hogy egy átlagos eljegyzési gyémántgyűrű a mindenkori havi amerikai átlagbér kétszerese legyen, szerte a világon.
Laboros csillogás
Manapság állítólag minden negyedik, kereskedelmi forgalomban kapható gyémánt véres, vagyis olyan helyről származik, ahol harcok dúlnak az ásványkincsekért. Egyebek mellett ennek is köszönhető, hogy egyre több cég foglalkozik szintetikus gyémánt gyártásával. Saját bevallása szerint Leonardo DiCaprio maga is azért szállt be az Egyesült Államok legnagyobb gyémántgyártó startupjába, a Diamond Foundryba, mert sokkolta az embertelen körülmények között kibányászott gyémántokról szóló, 2006-os, Véres gyémánt című film sztorija, amelyben főszerepet játszott.
A mesterséges gyémántokat kétféle eljárással is elő lehet állítani. Az elterjedtebb módszer a földben lezajlott kémiai folyamatokat „másolja”, ebben az esetben magas nyomás, illetve hőmérséklet hatására keletkeznek a kövek; a másik, költségesebb procedúrával, gáz halmazállapotú anyagból szenet kristályosítanak ki, így tulajdonképpen gyémántokat nevelnek. Bármelyik eljárással is születik a gyémánt, fizikai felépítése teljesen azonos a bányászott példányokéval, és vegyi összetételük is megszólalásig hasonlít azokéra, legfeljebb a nyomelemek aránya különbözhet bennük.
Az előállítás folyamata néhány hétig tart, az eredmény pedig annyira tökéletes, hogy szakértőknek külön gép kell ahhoz, hogy bevizsgálják, melyik kő származik bányából és melyik laborból. A laboratóriumi gyémántok nem csak környezetkímélőbb és etikusabb előélettel rendelkeznek, de jóval olcsóbbak is kitermelt társaikénál. Míg egy karátnyi szintetikus kő ára hatezer dollár körül mozog egy New York-i ékszerboltban, addig egy azonos méretű „igaziért” tízezer dollárt is elkérnek. Ennek ellenére a mesterséges gyémántok egyelőre még igen szerény szeletet hasítanak ki a mintegy 40 milliárdos amerikai, illetve 80 milliárdos világpiacból. Míg évente hozzávetőlegesen 140-150 millió karátnyi, természetes környezetből származó drágakő kerül kereskedelmi forgalomba, addig mesterséges úton csak néhány százezer karátnyi drágakövet állítanak elő. Becslések szerint azonban 6-8 éven belül 20 millió karátra nőhet a szintetikus kövek mennyisége. A gyártók bíznak a fiatal és nyitott vásárlókban, akik racionálisan döntenek, és akiknek mindegy, hogy a föld alól vagy egy laboratóriumból származik a gyémántjuk.
Minden esetre, az borítékolható, hogy a bányavállalatok nem fogják karba tett kézzel nézni a szintetikus drágakövek térnyerését. Az első csatát már meg is nyerték, amikor az eredetvizsgálók nemzetközi szabályzatába bekerült, hogy a laboros gyémántok esetében fel kell tüntetni, hogy azok szintetikusak, és nem állhat az a címkéjükön, hogy „igazi”. Emellé jön még a marketing romantikus vonala, amikor hangsúlyozzák, hogy az ő gyémántjaik a természetben születtek, éppen ezért saját történettel bírnak.
Lekörözik a gyémántot
A gyémánt egyébként nem a legdrágább anyag a világon. A Business Insider listája szerint az első helyen az antianyag áll, amelynek grammja száz ezer milliárd dollár lenne, és egyelőre még nagyjából a sci-fi szintjén mozog minden ezzel kapcsolatos kutatás és feltételezés. A második helyen a mesterségesen előállított radioaktív kalifornium 252 áll 27 millió dolláros grammonkénti árával, ezt atomfegyverekben és gyógyászati sugárforrásként használják.
A harmadik az egyik legritkább ásványként számon tartott painite, ha ilyen gyűrűre vágyunk, akkor olyan 300 ezer dollárral számoljunk grammonként. Ezt követi a sorban a gyémánt a maga 65 ezer dollárjával. De a top tízben van még a trícium, a taaffeite, a plutónium, az LSD, a kokain és a metamfetamin is. Érdekesség, hogy az arany csak tizenhatodik a sorban, közvetlenül a beluga kaviár, a sáfrány és a fehér szarvasgomba előtt.
A Forbes hasonló rangsora kimondottan az ásványokkal foglalkozik, az amerikai magazin listáján első a piros gyémánt, amelyből mindössze harminc található a világon, és amely amiatt is különleges, hogy vörös színét nem szennyeződés okozza. Második a taaffeite, majd a grandidierite és a serendibite következik a sorban. Ezen a listán a gyémánt az ötödik helyen végzett.
A borítókép forrása: Pixabay.com
