Kevés dolog esik olyan jól a tomboló, nyári melegben, mint egy hideg, buborékoktól gyöngyöző fröccs. Nem mindegy azonban, milyen arányban fogyasztjuk a bor-szóda kombinációt, hiszen annak ezernyi változata van: kezdve a kisfröccstől egészen a Krúdy-fröccsig. Az ital eredetének utánajárva kiderült: neves íróink, költőink és sportolóink sem vetették meg a klasszikus párosítást, mi több, a legtöbb elnevezést olyanoknak köszönhetjük, mint Vörösmarty Mihály vagy József Attila.
Fröccs: a kezdetek
„Fölfelé megy borban a gyöngy, / Jól teszi. / Tőle senki e jogát el / Nem veszi. / Törjön is mind ég felé az / Ami gyöngy: / Hadd maradjon gyáva földön / A göröngy” – szól Vörösmarty Mihály Fóti dal című verse, amely lényegében egyik nemzeti szimbólumunk, a fröccs megszületésének „bölcsődala”.
A források szerint Vörösmarty 1842 októberében többedmagával meghívást kapott Fáy András író, politikus fóti birtokára: a társaság között ott volt Jedlik Ányos is. Ugyan Jedliket nagyrészt az elektromosság tudósaként tartja számon a történelem, több szabadalom, többek között a szódavíz nagyipari használata is tevékenységei közé sorolható. Jedlik munkássága persze nem merült ki annyiban, hogy feltalálta a szódát, hiszen szükség volt egy olyan palackra, amely hosszú ideig elbírta a nagy nyomású folyadékot, s abból alkalomadtán könnyedén ki is lehetett önteni.
Ez is érdekelhet:
A filmek főszereplői gyakran nem csak hősies cselekedeteikkel írják be magukat a popkultúra nagyjai közé – előfordul, hogy kedvenc ételeik és italaik is az életünk részévé válnak. A Vodka Martinitől a Cosmopolitanig íme kedvenc filmjeink és sorozataink signature italai, amelyeket mi is bátran kortyolgathatunk a fülledt nyári estéken.
Így esett, hogy Jedlik magával vitte az első szódásszifont Fáy fóti birtokára, s az italozás hevében szódával enyhítette a bor erősségét: a házigazda és a vendégek őszinte döbbenetére. A történelmi korra és a németek befolyására való tekintettel italát kezdetben spriccernek nevezte el, ez viszont a legkevésbé sem tetszett Vörösmartynak, aki később előrukkolt a magyaros fröccs elnevezéssel. Végeredményben tehát egy baráti összejövetelnek és egy költő találékonyságának köszönhetően jött létre az egyik legdominánsabb nemzeti szimbólumunk: a fröccs, amely egyébként 2013-tól kezdve a Magyar Értéktár része. Érdekesség, hogy napjainkban a fröccs kifejezést nem kizárólag a bor, szóda kombinációra alkalmazzuk: nem szeszes italok esetén két különböző típusú folyadék keveredését értjük alatta. (Lásd almafröccs.)
Krúdy-fröccs, „húzás”, fütty
A sors furcsa fintora, hogy Vörösmartyn kívül több költőnk is értintett a fröccs egy-egy vállfajának „feltalálásában”, elnevezésében. Ilyen például a Szindbád alkotója, Krúdy Gyula, aki egy étkezéshez általában 10dl fröccsöt fogyasztott el, 9:1-hez arányban, szigorúan a bor javára, ebből kifolyólag ezt a változatot a mai napig Krúdy-fröccsként emlegetjük.
Móra Ferenc egy fokkal óvatosabb volt: az író legszívesebben a 2:1 arányú nagyfröccsöt itta, amelyet csak „húzásnak” becézett, mivel a Krúdy-énál jóval kisebb mennyiséget könnyedén be lehetett dobni „ide, a gallér mögé”. József Attila sem vetette meg a bor, szóda kombinációt: a költő az 1:1 arányú kisfröccs erejében hitt, amelyet „füttyként” (mivel szerinte a kisfröccsöt egy „füttyre” meg lehetett inni), „tréfaként” vagy „rövidlépésként” emlegetett.
S ha már a 19. század nagyjainál járunk, érdemes megemlíteni az úgynevezett Deák bólét, amely, – noha posztumusz módon kapta a nevét Deák Ferencről – különlegessége miatt mégis említésre méltó, hiszen ez a fajta fröccs sok szódával, s mindössze cseppnyi borral készül. Ugyancsak hasonló a helyzet az Ady-fröccsel is, amely 2:2 arányban tartalmaz bort és szódát, s pluszban megédesítik némi bodzaszörppel. (A klasszikus fröccspártiak nagy felháborodására.)
Puskás, Egervári és a többiek
Nem meglepő, hogy bizonyos, nagy horderejű történelmi (sport)események hatással vannak a kultúra egyik legfontosabb mozaikdarabjára, a gasztronómiára. Így esett, hogy a legendás 6:3-as magyar, angol focimeccs inspirálta az úgynevezett Puskás-fröccsöt, amely összesen 9dl folyadékot jelent 6:3 arányban, a Krúdy-fröccshöz hasonlóan a bor javára.
Szintúgy a futball számlájára írható az „előrelépés” nevezetű kombináció, amely Egervári Sándor szövetségi kapitány nevéhez, s a szintúgy legendás 8:1-es futball vereséghez köthető. (Az Egervári által vezetett magyar labdarúgó válogatott 8:1-re kapott ki Hollandiától a VB selejtezők során 2013-ban.) Az előrelépés nem meglepő módon 8dl bor és 1dl szóda arányban fogyasztandó.
A felsorolt furcsaságokon túl persze vannak olyan alapvető kombinációk, amelyek sosem mennek ki a divatból. Ilyen a – már említett – 1:1 arányú kisfröccs, a 2dl bort és 1dl szódát tartalmazó nagyfröccs vagy ennek fordítottja, az 1dl bor, 2dl szóda arányú hosszúlépés. Ha több folyadékbevitelre vágyunk, érdemes inkább a félliteres variációkban gondolkodnunk. Ilyen például a házmester (3dl bor, 2dl szódavíz), ennek reciproka, a viceházmester (2dl bor, 3dl szóda), vagy az erőteljesebb ízű háziúr (nagyházmester), amely 4dl bor és 1dl szóda keveredéséből áll össze. Persze, fél liternyi mennyiségnél is dönthetünk a fele-fele arány mellett, ezt bakteranyósként emlegetjük, de ha épp csak egy kis plusz ízt adnánk a fél liternyi folyadéknak, fogyasszunk inkább sportfröccsöt (1dl bor, 4dl szóda).
Bármelyik kombináció mellett döntsünk is, sorvezetőként fogadjuk meg Márai Sándor örökérvényű sorait: „A szóda már a civilizáció, az igaz, de nemzedékek és évszázadok fortélya kellett hozzá, míg a magyar megtanulta és feltalálta a fröccsöt, ami a hosszú élet titka.”
Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix
Források: ITT és ITT
