Imádja a lovakat és a kutyákat, a mai napig corgie-k hada veszi körül. Több szempontból is rekorder, hiszen több mint 70 éve ül a trónon, ezzel megelőzte ükanyját, Viktória királynőt. Hosszú életét számos öröm és tragédia kísérte: tavaly temette el férjét, akivel 74 évig voltak házasok, de ezek sem tántorították el a kormányzás feladataitól. Hitvallása, hogy uralkodóként semlegesnek kell maradnia a legnagyobb politikai viharok közepette is, ugyanakkor néha átlátni függetlensége fátylán. Ő II. Erzsébet királynő, aki a mai napon tölti be 96. életévét.
II. Erzsébet brit királynő 1926. április 21-én látta meg a napvilágot a későbbi VI. György király és Elizabeth Bowes-Lyon elsőszülött lányaként Londonban. A történelmi korrektség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy nem trónörökösként született, hiszen eredetileg apja bátyja, VIII. Eduárd volt a korona várományosa. Nagybátyja viszont 1936-ban, (Erzsébet tízéves korában) lemondott a trónról szerelme, az elvált Wallis Simpson kedvéért, így Lilibet élete egy csapásra megváltozott, csakhamar reflektorfénybe került.
Más európai uralkodókhoz képest a mai napig élénk médiaérdeklődés lengi körül Erzsébet alakját, bár érdemes hozzátenni, hogy családtagjai bőven szolgáltatnak erre muníciót. Gondoljunk csak vissza fia, Károly herceg és menye, Diana hercegné viharos házasságára, vagy a nemrégiben a családból kivált Harry herceg és Meghan Markle botrányos Oprah-interjújára, hogy András herceg piszkos nőügyeit már ne is említsük… A botrányok tehát hullámzóan jelen vannak a királynő életében, egy dolog viszont nem változik: Erzsébet hozzáállása a politikához, hiszen a kezdetek óta úgy véli, uralkodóként semlegesnek kell maradnia a legnagyobb politikai viharok közepette is. 70 éves uralkodása alatt ezt nagyrészt sikerült is kiviteleznie, ugyanakkor néha napján előfordul, hogy (véletlenül vagy készakarva) mégis megosztja véleményét a világgal.
Egészségügyi kérdések – Beadatni vagy nem beadatni?
II. Erzsébet szívesen megosztotta a gondolatait az alattvalóival, amikor nemrégiben a koronavírus elleni védőoltásról kérdezték. Állítása szerint az injekció „egyáltalán nem fájt”, „nagyon gyors volt” és arra biztatta azokat, akik tétováztak az oltással kapcsolatban, hogy ne csak saját magukra, hanem a környezetükben élőkre is gondoljanak. Miután megkapta az oltást, azt nyilatkozta: „úgy érzem, ezáltal védve vagyok, ami szerintem nagyon fontos”.
A királynő előrelátását dicséri, hogy már akkor is hasonló elánnal beszélt az orvostudomány vívmányairól, amikor az még egyáltalán „nem volt trendi”. Így például az elsők között adatta be az akkor még kisgyermek Károly hercegnek és Anna hercegnőnek a polio, azaz a járványos gyermekbénulás elleni védőoltást 1957-ben. Ebben az esetben a királynő nyíltan vállalta: azért oltatta be gyermekeit, hogy eloszlassa a vakcina mellékhatásaival kapcsolatos félelmeket a nemzetközösség lakóiban.
Piszkos politika – Terítéken a skótok
Valószínűleg érdekesebbek azok az esetek, amikor a királynő akarva vagy akaratlanul elárulta véleményét egy-egy politikai kérdés kapcsán. Ilyen például az a 2014-es, emlékezetes eset, amikor a skót függetlenségi népszavazás előtt azt mondta az üdvözlésére felvonuló embereknek Aberdeenshire-ben, hogy
„alaposan fontolják meg a jövőt”.
Kijelentését úgy értelmezték a sajtó munkatársai, miszerint Erzsébet nem szívesen engedné el Skóciát a Nemzetközösségből, de akár így van, akár nem, óvaintése működött, hiszen a skótok a maradás mellett döntöttek. David Cameron volt miniszterelnök egyébként úgy nyilatkozott erről később, hogy amikor tájékoztatta telefonon a királynőt a szavazás végkimeneteléről, Erzsébet „dorombolva” tette le a telefont.
Thatcher és a gondatlan kormányzás
Margaret Thatcher és II. Erzsébet kapcsolatát már több ízben feldolgozták a mozivásznon is, legutoljára a Korona című Netflix sorozat 4. évadában kaptunk ízelítőt a két keményfejű nő csatározásaiból. A krónikák szerint kettejük között akkor volt a legfeszültebb a viszony, amikor Thatcher nem volt hajlandó támogatni a dél-afrikai apartheid rezsim elleni szankciókat, s így a királynő részéről félő volt, hogy cselekedeteik aláássák a Nemzetközösség alapjait. Erzsébet állítólag „gondatlan kormányzásként” jellemezte Thatcher munkáját, a miniszterelnököt pedig a „társadalmilag megosztó” kifejezéssel illette. A Buckingham-palota később persze cáfolta, hogy valaha elhangzott volna a degradáló jellemzés, annyi bizonyos, hogy a két nő között érzékelhetően nagy volt a feszültség Thatcher kormányzása alatt.
Erzsébet és a neveletlen kínai küldöttség
A szóbeszédnél több, konkrétan egy videófelvétel támasztja alá azt a 2016-os esetet, amikor II. Erzsébet „nagyon durvának” minősített néhány kínai tisztviselőt, akik Hszi Csin-ping miniszterelnök biztonságáért voltak felelősek annak Angliában tett látogatásakor. A királynőnek a londoni rendőrfőnök panaszkodott éppen, mennyire nehezen lehetett kivitelezni a kínaiak kéréseit, amikor a királynő száján kibukott a minősítés.
Brexit: menni vagy maradni?
A királyi család legtöbb tagjánál megfigyelhető, ha szavakkal nem is, öltözködésükkel igenis gyakran elmondják véleményüket az épp aktuális politikai helyzetről. Így van ezzel a királynő is, aki 2017-ben az Európai Unió kék színét öltötte magára a brit parlament megnyitásakor. Ha ez még nem lenne elég, kalapján az EU zászlaján látható sárga csillagokhoz hasonló díszítés virított, így a politikára érzékeny szemfüles újságírók azonnal összekötötték ruhája üzenetét az épp aktuális brexit kérdéssel.
Véletlen indiszkréciók
Valószínűleg a koronával jár az a teher is, hogy a királynő nem oszthat meg bárkivel akármit. Ezt bizonyítja az az eset is, amikor a BBC riportere, Frank Gardner véletlenül elszólta magát Erzsébet véleményéről egy kényes ügyben. 2006-ban gyilkosságért és gyűlöletkeltésért ítélték el Abu Hamza al-Masrit Nagy Britanniában, az elfogatáshoz és ítélethez vezető út viszont meglepően göröngyösre és hosszúra sikerült. Erzsébet felháborodását fejezte ki Gardnernek, amikor többedszerre is meghiúsult a radikális muszlim pap elfogása, a riporter pedig később felfedte mindezt egy vele készült interjúban, mondván: „Ez érdekes infó, úgyhogy gondoltam bedobom.” Később a BBC bocsánatot kért Erzsébettől Gardner viselkedése miatt, hiszen egy íratlan szabály szerint a riporternek nem lett volna szabad felfednie a királynő személyes véleményét a nagy nyilvánosság előtt.
Manapság egyre többen nehezményezik a királynő véleménynyilvánításának hiányát, egyáltalán a „csendben maradás” gyakorlatát. A felszólalók főleg azt nehezményezik, hogyan maradhatna releváns a korona abban az esetben, ha a lényeges kérdésekben nem foglal állást. Ami bizonyos, hogy II. Erzsébet egyedülálló módon végezte és végzi 70 éves uralkodói pályafutását, s bízunk benne, hogy még sok évig ülnek vigyázó szemei a Nemzetközösségen, s egyáltalán az európai kontinensen.
Isten éltesse sokáig!
Borítókép forrása: Northfoto
