A Futni mentem a küszöbén áll annak, hogy minden idők legnézettebb magyar mozifilmje legyen, és ez egyáltalán nem meglepő. Elmondjuk, miért.
A Futni mentem titka rendkívül egyszerű: szerethető. S hogy miért? Azért, mert mindenkinek szól. Idősnek, fiatalnak, gyászolónak, szerelmesnek, sportolónak, motivációt keresőnek, párkapcsolatban élőnek, szerelmet keresőnek. Tényleg mindenkinek, merthogy a filmben nem csak különböző karaktereket, érzéseket és háttértörténeteket ismerhetjük meg. A másik kulcs a humor, hiszen ebben is bővelkedik a film annak ellenére, hogy az alapfelütés egyáltalán nem humoros. Zoltán (Csuja Imre), a családapa egyik pillanatról a másikra meghal, hátrahagyva feleségét, három felnőtt lányát és két unokáját. Hátramarad még egy bakancslista is, amit feleségével (Udvaros Dorottya) vezettek, s melyen egy kihúzatlan tétel marad csupán: lefutni a maratont.
Az özvegy lányaival (Lovas Rozi, Tenki Réka, Trill Beatrix) váltóban szeretné teljesíteni a távot, ami számos konfliktust szül, annál is inkább, mert a lányoknak megvan a saját életük és a saját véleményük is.
Futni mentem – A futásra és szeretetre ösztönző csodafilm
Tán nagy szavakat használok, mégis komolyan gondolom. Ez a film igazi szívből jövő alkotás, és ez a való életben is igaz! Az alacsony költségvetés miatt ugyanis a színészek elvárható fizetésük feléért vettek részt a forgatáson, ám ez egyáltalán nem érződik a filmen. Remek játék, jó helyszínek, harmónia, és persze a futás!
Egykori hobbifutóként, aki minden edzés alatt meg akart halni, bármennyire átéreztem a szereplők nehézségeit, minden vágyam volt, hogy beálljak melléjük, és a májusi esőben velük, az ő célukért fussak: hogy a szerettükkel posztumusz teljesítsék a maratont. Van persze nemakarás, nyögés, vita, minden, amit el tudunk képzelni, mégis a film úgy nyílik ki, mint egy virág, és minden szereplőt jól megismerhetünk. A színészek brillíroznak. Együtt sírtam Lovas Rozival, együtt voltam szerelmes Ember Márkba Trill Beatrixszel, és Tenki Rékával együtt próbáltam megfelelni a munkahelyén. Ugyanis ,,az első nemek” után hamar kiderül, hogy ez a film végtelenül emberi, és ez a színészek és a történet érdeme is egyaránt. Persze, ki akarna lefutni nulla kondival váltóban egy maratont? Senki, de mégis! Van az a helyzet, amikor megtesszük: amikor a családunk fontosabb lesz, mint bármi más. Fontosabb, mint a munka, a hobbi, a pihenés. Fontosabb, mint mi magunk.
És hogy erre a futás vezet rá? Nagyon úgy tűnik, hogy igen, mert egy a cél. Bár a filmben nincs benne, hogy a mozgás mire képest a test és a lélek terén, vélhetően ez is hozzájárul ahhoz, hogy a kezdeti ellenérzések egy közös célt formálnak.
A rendező, Herendi Gábor neve garancia a sikerre, és ez most sincs másként. Kiválóan filmre vitt történetet láthatunk, és csak rajtuk múlik, hogy megdönti-e A miniszter félrelép rekordját. Megérdemelné! Szóval futás a moziba!
Nyitókép forrása: Facebook / Vertigo Media