A magyarok számára a hölgyek vízzel, jobb esetben kölnivel való megöntözése évszázadok óta a húsvét szerves részét képezi, más országok lakói persze felvonják a szemöldöküket e szokás láttán, hallatán. Ha kitekintünk a határainkon túlra, nekünk is lesz min csodálkozni, hiszen egyes helyeken például óriásomlett, dohány, és bűnügyi filmek is terítékre kerülnek húsvét ünnepén.
A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadásáról a Föld országainak majdnem felében megemlékeznek valamilyen módon. Ugyan vannak közös pontok – a szentmise, a tojás vagy a nyúl szimbólumok használata –, a népek egy sor saját hagyománnyal ünnepelnek ilyenkor, amelyek között van egy pár, magyar fejjel egészen furcsának tűnő szokás.
1. Ausztráliában nem csak nyuszi formájú a csoki
Amint lemegy a Valentin-napi roham és elkapkodják az utolsó bonbonokat is a polcokról az emberek, máris felkerülnek helyükre a csokinyuszik – legalábbis nálunk. Az ausztráloknál ugyanis nem csak nyúl alakú édességet találunk, hanem erszényesnyulat (bilby) is, mely a kenguruhoz és a közönséges nyúlhoz hasonlító kistestű emlős. A kedves kinézetű állat azonban – rengeteg fajjal együtt – a kihalás szélén áll, az ausztrálok pedig figyelemfelkeltő akciónak szánják a különleges formájú csokikat. Egyes vállalatok által gyártott húsvéti dilby-k és a kisállat képével ellátott bögrék pedig jótékony célt is szolgálnak, mivel az eladásukból befolyó összegek az állatvédő egyesületekhez kerülnek.
2. Franciaország és az óriásomlett
Nem csodálkozunk, hogy a gasztronómiájáról is híres állam egyik szegletében étellel kapcsolatos furcsa húsvéti hagyományokat is találunk. Húsvéthétfőn a Bordeaux-tól délre fekvő Haux falucska lakói 4500 tojásos omlettet készítenek, amivel akár ezer ember is jóllakhat. Minden család a saját otthonában töri fel a tojásokat, majd a főtérre viszik, ahol közösen megsütik azt egy óriási serpenyőben. Jut belőle reggelire és akár ebédre is, mert Haux-ban nagyjából nyolcszázan élnek (és nem biztos, hogy mindenki eszik tojást ugyebár).
3. Pápua Új-Guinea, ahol elolvadna a csokitojás
A sokáig gyarmatként létező országban a törzsi hagyományok a múlt században keveredtek össze a keresztény szokásokkal, különleges elegyet alkotva az évtizedek során. Ott nagypéntek a legfontosabb napja az ünnepnek, de húsvétvasárnap is tartanak egy misét, melynek során feldíszítik a „húsvétfát”. Mivel Óceánia párás dzsungeleiben nem sokáig maradnának egyben a csokinyuszik és -tojások, így ezek nem igazán képezik részét a hagyományoknak, azonban a dohány(levél) és a cigaretta igen. Utóbbiakat díszekként akasztják fel a fára, majd az istentisztelet végeztével szétosztják a közösség tagjai között.
4. Norvégia húsvéti hagyományai talán a legfurcsábbak
Ha hiszitek, ha nem, a húsvét a bűnök ideje Norvégiában – persze nem A bűn éjszakája című filmben látott állapotokra kell gondolni, amelyben évente egy éjszakán minden következmény nélkül lehet megszegni a törvényeket. Az északi országban ilyenkor a tévécsatornákon bűnügyi sorozatok mennek és a könyvkiadók rengeteg krimi megjelenését időzítik pont az ünnepek előttre, utóbbiakat „Påskekrim”-nek hívják. Aki megteheti, elutazik pihenni a hegyekbe, ahol napestig nézheti vagy olvashatja a fordulatos cselekményeket. Sőt, még a tejesdobozok oldalára is rövid krimisztorik vannak nyomtatva ezekben a hetekben. De mégis hogy alakult ki ez a szokás? Száz évvel ezelőtt, 1923 húsvétvasárnapján az Aftenposten nevű norvég napilap egy a bergeni vasútvonalon elkövetett vonatrablásról számolt be a címoldalán. A hírről hamar kiderült, hogy valójában egy akkor megjelent krimi furfangos reklámja volt, de sokan komolyan vették az olvasottakat. A marketingfogás azonban bevált, rengeteg példány kelt el a kötetből, és a norvégoknál hagyománnyá vált húsvéti krimiket írni és olvasni.
5. A nem igazán nyuszibarát Új-Zéland
Az angolszász országokban a tojásvadászat dívik ilyenkor a gyermekek körében, nem így Új-Zéland Otago nevű régiójában, ahol a felnőttek igazi fegyverrel vadásznak a „húsvéti” nyúlra. A hagyománynak praktikus okai vannak, a vadászok szeretnék megszabadítani a termőföldeket a kártevőnek számító nyulaktól, és ilyenkor több százan versengenek a 3500 dolláros főnyereményért. A verseny során nyuszik ezreit ejtik el az ünnep jegyében.
6. Csehországban és Szlovákiában korbács kerül elő
A végére hagytuk a legbizarrabbat, ami a külföldiek szemében valószínűleg egyenértékű a mi hidegvizes-vödrös locsolkodásunkkal. A csehek és a szlovákok körében ugyanis hagyomány a korbácsolás, persze korántsem brutális módon. Húsvét idején a fiúk és férfiak színes szalagokkal feldíszített fűzfaágakkal járják az utcákat, és kedveskedve „megkorbácsolják” az arra járó lányokat és nőket. Mindezt a mi locsolkodásunkhoz hasonlatosan az egészség és szépség jelképeként teszik.
Forrás: Wanderlust
Borítókép forrása: Pexels
