Ha máshonnan nem, hát saját tapasztalatból biztosan tudjuk, hogy a testvéri kapcsolatok korántsem egyszerű „diók”. Különösen, ha a 20. század zivataros miliőjébe, a vasfüggöny innenső és túlsó oldalára helyezzük a két testvért, akik közül az egyik szinte mindent megkapott, amire valaha vágyott, a másikat pedig tragédiák sorával sújtotta a sors. Vajon összeérhet-e kettejük végzete valahol, a végtelenben? Ennek a történetnek a kibogozására tesz kísérletet legújabb, Teendők halálom után című kötetében Vámos Miklós.
„A testvéri kapcsolatok nehézsége: ketten (hárman, négyen, öten stb.) vagytok, ugyanazoktól a felmenőktől, mégis óriási a különbség. A helyzet bonyolódik, ha más égtájakra sodor benneteket az élet, főleg ha a vasfüggöny két oldalára, össze sem hasonlítható anyagi helyzetbe. A vétkeket, bűnöket és erényeket törli a halál.” – írja Vámos Miklós a Karcsú Könyvekre keresztelt könyvsorozat negyedik, Teendők halálom után című kötetének borítóján.
A Karcsú Könyvek eddig megjelent kötetei (Ötvenhét lépés, a Palackposta és a Visz a vonat) után a népszerű író ezúttal egy olyan történettel örvendezteti meg az olvasókat, amelyben a 20. század történései miatt rongyosra szakadt testvéri köteléket állítja alkotása központjába, kisregénye apropóján pedig jócskán elgondolkodhatunk arról, meddig terjed a családtagjaink iránti felelősségünk.
Vámos elmondása szerint a Karcsú Könyvek sorozat egy ötéves terven alapul: 2021-től kezdve évente két, a retikülbe is kényelmesen beférő kötetre számíthatnak tőle az olvasók. „Amikor a Dunapest című regényem megjelent, az egyik író-olvasó találkozón odalépett hozzám egy fiatal nő, aki azt mondta, ő imád engem, de miért írok mindig ilyen vastag köteteket” – mesélt a Karcsú Könyvek keletkezésének hátteréről Vámos Nyáry Krisztián Buksó podcastjében.
„Mert így nem tudja az ágyban olvasni, mert nehéz tartani, a villamoson meg kényelmetlen, mert nem fér be a retiküljébe. Akkor már egy ideje meditáltam azon, hogy nem kéne nekem ilyen nagy regényeket írni, mert elég annyi erre az életre, amit már eddig megírtam. S akkor gondoltam jó, tessék, legyenek akkor Karcsú Könyvek, az úgyis olyan szépen alliterál” – zárta a gondolatmenetet a könyvsorozatról Vámos.
Teendők halálom után: a történetről dióhéjban
Füsti Tamás a magyar kisvállalkozók szimpla hétköznapjait éli, amikor felkeresi őt nemrég elhunyt nagybátyjának (William V. de Lorenzi) egykori lakája: Alex PSmith. Miközben Alex (eredeti nevén Kovács Sándor) átadja Tamás hozományát, olykor nehézkes párbeszédükből és emlékfoszlányaikból fokozatosan kibontakozik saját, és felmenőik története. Hamar kiderül, hogyan kerül az eredetileg ladánybenei származású Alex (Sándor) Nagy-Britanniába, hogyan lett Lőrinczi Vilmosból William V. de Lorenzi, s minek „köszönhető”, hogy Tamás apja (dr. Füsti Tamás) megszakította a kapcsolatot bátyjával, Vilmossal. Vámos pergő ritmusú történetmesélésének köszönhetően a Teendők halálom után letehetetlen olvasmánynak ígérkezik, a – csak jelenetek szintjén megvillantott – világháborús emlékek pedig olyan mély nyomot hagynak az olvasóban, akárcsak az épp aktuális elbeszélő vakuemlékei.
Vámos Miklós és a speciális nézőpont
„Szociálpszichológiai érdeklődésű ember vagyok. Az, hogy egy ember egyedül mit csinál, az nem érdekel. Az érdekel, hogy mit csinál az ember egy csoportban” – mesél Vámos a már említett beszélgetésben a Teendők halálom után keletkezésének hátteréről. Az író ezt, a tőle már megszokott nézőpontot hozza legújabb kötetében is, amelyben nemcsak a figurák egyéni sorstragédiáit, hanem egy ízekre szakadt család, mi több, egy egész ország zaklatott történetét meséli el.
Mindezt persze amolyan „vámosos” módon teszi: üdítő például a kisregényt leginkább jellemző angol-magyar szavakkal való nyelvi játék („It boggles my mind. De tényleg.”), vagy az emberek kiszolgáltatott helyzetleírásait feloldó groteszk humor. (Így például, amikor William V. de Lorenzit Isle of Man szigetére száműzik a britek a külhoni állampolgársága miatt, aki erre csak annyit morog a bajsza alatt: „Motherfuckers”, majd önként bevonul a lágerbe.)
Vámos mindeközben újra és újra megcsillogtatja elképesztő tudását egy-egy elejtett félmondatban: így amikor a Good as gold kifejezésre Joseph Heller regényeként hivatkozik, vagy egy szimpla szerződés aláírásáról szóló jelenet közben elejti, hogy az arra használt tollat egy magyar feltalálónak, nevezetesen Bíró Lászlónak köszönhetjük.
A humorral jócskán átitatott kötet olyan történet benyomását kelti, mintha az elbeszélők egyetlen levegővétellel osztották volna meg az olvasóval gondolataikat, de ezt korántsem bánjuk, hiszen sokkal könnyebb így befogadni a testvéri szeretet hiányáról és a kényszerű magányról szóló kisregényt.
A Teendők halálom után az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg, és 4.299 forintért vásárolható meg a könyvesboltokban.
A kötetért hálás köszönetünk az Athenaeum Kiadónak!
Borítókép forrása: a szerző saját fotója