Új disztópikus sci-fivel rukkolt elő az AppleTv+: a többféleképpen értelmezhető Siló felteszi azt a kérdést, amely az utóbbi időben egyre-másra előkerül a társadalmunkban: vajon ki határozza meg, mi marad fent egy civilizáció történelméből, s kinek áll jogában, hogy bármiféle módszerrel átírja azt?
Egy gerincoszlop felépítésével rendelkezik a több mint tízezer embernek otthont adó siló, amelynek lakói olyan rég élnek a föld alatt, hogy maguk sem tudják civilizációjuk eredetét. Hitük, s a felszínen elhelyezett egyetlen kamerájuk szerint toxikus gázok terjengenek a bolygón, amelyek lehetetlenné teszik az ember számára a mindennapi létezést. A siló polgárai tehát úgy tudják, elődjeik ebbe a földalatti kapszulába terelték a túlélőket, s mindannyian arra várnak, hogy regenerálódjon a Föld. Senki nem tudja, ez mikor következik be, mint ahogy azt sem, pontosak kik építették a silót, hiszen egy múltbeli lázadásban elpusztították történelmük relikviáit, így például a videókamerákat, fényképezőgépeket és komputereket.
A bezártság rendje azonban csak vasfegyelemmel, s pontos munkamegosztással tartható: Becker seriff (David Oyelowo) a legjobb tudása szerint, igazságosan igyekszik végezni rendfenntartó munkáját, felesége, Allison (Rashida Jones) hite azonban egyik pillanatról a másikra meginog a siló rendjében, amikor harmadik nekifutásra sem sikerül teherbeesnie, holott saját szeme láttára távolították el méhéből a fogamzásgátló berendezést. Allison ennek, s egy földalatti összeesküvés-elmélet csoportban megtudott információ hatására bejelenti, hogy ki akar menni a szabadba. A siló törvényei szerint az egyszer kimondott szavakat nem lehet visszavonni: a beszélőt kinti életre ítélik, amely számukra egyet jelent a halállal. Két évvel felesége halála után (új információk birtokában) a seriff is a „kiűzetés” mellett dönt. Ezzel az érzékeny felütéssel indul a Hugh Howey regénysorozata alapján készült Siló.
Rebecca Ferguson, a disztópiák új királynője
Nem mindennapi történetről van tehát szó, így nem is csoda, hogy Grahan Yort rendező (A törvény embere, Féktelenül, Az Apolló-program) olyan, már kipróbált színészekhez fordult, mint Rebecca Ferguson, akit utoljára a Dűne Lady Jessica Altreideszeként láthattunk a filmvásznon. (S fogunk is a történet folytatásában idén novemberben.) Hasonló a helyzet a Ferguson apját alakító Iain Glen esetében, akit a Trónok harca Jorah Mormontjaként ismert, s szeretett meg a világ. Nem érdemes elfeledkezni a bürokratát alakító Tim Robbinsról sem, aki tud egyet, s mást a törvény olykor igazságtalan mivoltáról: a színészt Stephen King A remény rabjai filmadaptációjában ismerheti (leginkább) a magyar közönség.
Visszatérve Fergusonra: a nyomasztó disztópiát tekintve nem csoda, hogy a színésznő pszichológiai mélybúvárkodásba kezdett a forgatások megkezdése előtt. Mint mondta: „Mélyen tanulmányoztam a traumát a szerephez és azt, hogy a traumatikus élményt elszenvedők mennyire lesznek kifejezők vagy kommunikatívak a későbbiek során, hiszen mélyen be vannak zárva a saját gyászukba. Számomra az volt az egyik legnagyobb hajtóerő, hogyan lehet egyáltalán létezni úgy, hogy valaki mély traumát szenvedett el” – nyilatkozta az embert próbáló szerepről a Dűne sztárja.
A Siló ugyanakkor nem csak a színészeket, hanem a nézőket is azonnal megragadja, s nehezen ereszti. A történet működhet az osztályrendszer éles kritikájaként, de a cancel culture egyfajta disztópikus ábrázolásaként is megállja a helyét. A sorozatban terítékre kerülnek az egymással versengő narratívák (hiszen egy tízmilliós közösség csak a megfelelő „mesékkel” tartható karban), de az a kérdés is fókuszba kerül, hogy vajon mikor teszünk jót: ha felfedjük az igazságot vagy ha erőszakkal elfedjük azt?
A Siló című sci-fi május 5-től ingyenesen megtekinthető az AppleTv+ műsorán, s péntekenként új részekkel jelentkezik ugyanitt.
Forrás: TheGuardian.com
Borítókép forrása: Getty Images